Egy hűvös téli nap

Unottan sétálgattam az utcán, mikor valaki ismerős jelent meg velem szemben.
-Szervusz pajti! De rég láttalak! -paskolja meg a vállam Hoseok.
-Mizujs veled? Hogy van a családod?- nevetek fel.
-Ó, hyung! Tán' nem a nővéremre célzol?- kuncog.
-M...mi? D...de...ho...hogy!- dadogok.
-Jin. Előlem ne titkolj semmit! És ráadásul, ha neked minden jól megy lehet családtagok leszünk!- üti meg az oldalamat.
-Azért ne ess túlzásba, oké?-kérdezem idegesen.
-Rendben.- bólint.

Még egy kicsit beszélgettünk, majd utunk ketté vált. Én haza indultam, Hoseok pedig a barátnőjéhez. Milyen szerencsés...26 éves létemre nem találtam még barátnőt... Mindegy...
Amint benyitottam a lakásomba, a szokásos fahéj illata csapta meg az orromat. Anyukám mindig hoz nekem egy csokor virágok, de ha nincs éppen friss, akkor mű növényt hoz. Annyi a lényeg, hogy hoz mellé vagy egy tucat fahéjrudat. A konyhában nekiláttam a vacsorámnak, mert a sétálással nagyon elment az idő, de nagyon jól esett kiszellőztetni a fejem. Nem is tudom mi van velem... Amikor Hoseok-kal megismerkedtem, hamar elképeztő barátok lettünk. Bemutatott a családjának és akkor kezdődött bennem minden... Jung Hoseok, egyetlen nővére Jung Jiwoo elvette az eszemet... Azt hiszem...
A vacsorámmal elkészültem, s neki is láttam.

•Másnap•

Ma is egy nagy sétán veszek részt, magammal. Azaz, majdnem...
-Szia Jin!- int Jiwoo.
-Sz...Szia.- mosolyodom el.
-Hogy vagy? - kérdezi kíváncsian.
-Egész jól.- bólintok- Te?
-Én is.- válaszol.
-Megiszunk egy forrócsokit?- hajrá Jin! Itt az esély!
-Aham! Jól esne ezen a hűvös téli napon!- s ezzel el is indulunk a kávézó felé.

<A kávézóban>

Jiwoo boldogan kortyolgatta a cappuchinot amit kért. Mivel az épületben meleg volt ezért levettük a kabátunkat, de az meglepett, hogy a lány trikóban volt.

-Nem fázol?- simítok végig karján, mire libabőrös lesz.
-Nem.- rázza meg a fejét.
-Értem.- bólintok, de lélekben nem vagyok nyugodt, mert tudom, hogy hamar meg tud így fázni.
-Ja, umm... Átjössz hozzánk? -kérdezi halkan.
-Rendben. Most induljunk?
-Nekem mindegy!- ránt vállat, mire pittyen egyet a telefonja.
-Ok. Kifizetem és indulhatunk.
-Okés.- veszi fel a kabátját.

<Hoseok-éknál>

Jiwoo ment be először, utána pedig mentem én. A lány nevetve ugrált be a nappaliba, mire az én arcomon lévő mosoly átment vigyorba.
Sikkantott egyet, s az egész Jung család kiugrott a kanapé mögül egy hangos mondattal.
-BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT SeokJin!- nagyon meghökkentettem.
Jiwoo egy puszit nyomot a számra, mire még nagyobb sokkba kerültem.
-Jung Jiwoo! Azt mondtad akkor teszed meg ezt, amikor elkezdünk enni!- korholja le Hoseok.
-Legalább többször érzem azokat az édes ajkakat!- tapad újra a számra.

√Vége!√