Szépen megreggeliztél, és indultál is az erdőbe. Csupán azért, mert át kell adnod egy fontos tekercset az erdei Tündérkirálynőnek. Barangoltál, majd el is érkeztél a Hestion-erdőbe. Mielőtt beléptél volna, megcsodáltad az aranyló lombkoronákat, melyekben néha elveszett egy-egy ezüst levélke is.
(Az útitársaid nem tartottak most veled.)

Melletted a jól ismert Yaun-patak csobogott, kristálytiszta vizén táncoltak a vízcseppek. A gazdag aljnövényzetet megcsapta a jó tavaszi harmat, és hallgattad az énekesmadarak csengő énekét.

Így sétáltál, gyönyörködve. Gondoltad hadd futkározzon a jinked, tehát előhívtad.
A jinked most ezüstös színekben futkározott, mert örült a szabadságnak.

Ahogy feltéved a tekinteted az egyik fa lomkoronájára, meglátsz valamilyen kis lényt, ami világos színében ragyogott. Az alakját nem teljesen tudtad kivenni, hisz olyan parányi teremtés volt.

Ahogy észrevett, elkezett menekülni előled. De te mit cselekszel?

a) utánamászol
b) nem mész utána
c) inkább követed a patakot... gondolván minden tündérbirtokon keresztülcsordogál egy patak.

a) eset :

Utánamásztál, és megszólítottad:
-Ne félj, nem foglak bántani! Csak egy üzenetet hoztam a Tündérkirálynőnek, amit át kell neki adnom.

A kis lény közelebb jött, és így már megláthattad, hogy ő egy tündér. Csilingelő hangján így szólt:
-Elvezesselek a Királynőhöz?
-Igen, kérlek.
Rádmosolygott, majd intett, hogy kövesd őt.

Ugyebár fa tetején voltál, és a kistündér bevezetett egy titkos átjárón, ami a fa törzsébe volt faragva, levelekkel eltakarva.

Az átjáró túloldalán csodálatos látvány tárult eléd. Hatalmas erdei fenyők, ráadásul világos színekben; egészen a pirostól a kéken át a fehérig mindenféle szín megtalálható volt ebben az erdőben. Az aljnövényzet itt ritkásabb volt, de így is lenyűgözött.

Nemsokára odaértél a tündérek falujába.

b) eset :

Órákig bolyongsz az erdőben, de nem lelted meg az utat a Királynőhöz. Csalódottan sétálsz ki az erdőből, és térsz haza.

(A történet folytatása itt rád nem lesz igaz, majd szólok, ha már igen.)

c) eset:

Jól is tetted, most csak egy háromnegyed órát követted a patakot, mígnem elérted a tündérfalut.

Az erdő fokozatosan átváltott fenyőerdőbe, valamint a lombkorona színe is változott: pirostól a kéken át a fehérig minden szín megtalálható, persze a világosabbik árnyalatával.

Az aljnövényzet is ritkásabb lett, de így is rengeteg élőlénynek otthont tudott adni.

~Vissza a történethez~
(aki a b) eshetőséget választotta, annak még nem)

Beértél a faluba, és igen nagy nyüzsgés fogadott: körülötted tündérek százai repültek el, a dolgukat végezve, majd az egyik tündér kicsivé varázsolt, hogy ne légy annyira feltűnő.

Megköszönted a tündérnek, majd a másik tündér,
(akit találtál az "a" esetben végül úgy gondolta elkísér akkor is,ha a "c" esetet választottad)
mutatta neked az utat a Tündérkirálynő palotájához.

-Amúgy hogyan hívják a Tündérkirálynőt?- kérdezted.
-Johannának hívják, de jobban szereti ha a mi nyelvükön hívjuk: Sihana úrnőnek.
-Köszönöm, hogy elmondtad. Téged hogy hívnak?
-Tessa.

Az út további részét csendben töltöttük.

~Folytatjuk...~

A Tündérkirálynős rész átcsúszik a következő fejezetre, de ne csüggedjetek, még igyekszem azt is hozni ma!

Sziasztook!