-Teeeeee!!-visította, olyan magas hangszínen a Principessa, amilyen hangot én még elképzelni sem tudtam.

-Igen én.-mondtam. Tudom ennél frappánsabb is eszembe jutthatott volna, csahogy még mindig le voltam döbbenve a mi kis Principessánk hangja miatt.

-Te vagy az aki Cameronnal táncolt.-mire bólintottam-Akkor most jól jegyezd meg, amit mondani fogok. Ő. Az. Enyém.- mondta tagoltan mintha valami hülyéhez beszélne.

-Figyelj! Egy, nem vagyok hülye, úgyhogy légyszi úgy beszélj hozzám, ahogy egy normális emberi lényhez szoktak.-kezdtem hozzá viszonylag nyugodtan a monológomhoz- Kettő, semmi közöm Cameronhoz, csupán táncoltam vele. Még azt sem tudom ki ő.-erre mindhárman lefagytak, úgy tűnik általában az emberek, főleg lányok ismerni szokták a táncos fiút.- Úgyhogy ha megbocsátotok most visszamennék és örülnék ha máskor nem feltételeznétek olyat, ami nem igaz. Ja és az emberek nem tárgyak, úgyhogy szerintem ne is beszélj róluk úgy.-tettem hozzá mellékesen. Ezzel hátra sem néze kimentem a mosdóból vissza a buliba.

Amikor visszaértem láttam, hogy nagyon jól elvannak a többiek, így megengedtem magamnak még egy gyors túrát a sütikhez. Igen tudom, hogy lehet, hogy ez beteges, mármint az, hogy ennyire ragaszkodom az én jó öreg, mennyei barátamhz, dehát na, isteniek! Felkaptam egy mogyorókrémesnek kinéző muffint és éppen beleharaptam volna, amikor mögém lépett valaki és megszólított.

-Áh hát itt vagy, már azt hittem nem akarsz velem találkozni.-mondta Cameron, a hangjából ítélve legalábbis. Erre szépen lassan megfordultam és végigmértem, úgy tűnik megszokta, hogy ezt csinálják az emberek. Van egy olyan érzésem, hogy főleg a lányok szokták.-Tetszik, amit látsz?-hát ennyit a varázsról.

-Kellene?-kérdeztem felvont szemöldökkel, mire felnevetett, majd kezet csókolt(?).

-Cameron vagyok.-mutatkozott be, bár a szeme csillogásából sejtettem, hogy tudja, hogy én tudom, hogy ki ő. Nos valamilyen mértékben tévedett, ugyanis csak a nevét tudtam, és azt, hogy ő a nagymenő a suliban.

-Stella.

-Nos Stella örülök, hogy megismerhetlek.-villantott egy csábos mosolyt. Hát haver, ha azt hiszed, hogy ez rám hatással van, akkor nagyot kell, hogy csalódjál.

-Úgyszintén.-majd én is bevetettem vonzerőmet, amit oly gyakran használtam már, különböző, hmm...hogy is mondjam, nem túl emberbarát férfiaknál. Hát náluk bevált, és ahogy láttam a szépfiúnk is meglepődött csöppet, hogy nem olvadtam el az előző mosolyától. Ezzel hátat fordítottam neki és otthagytam.

A tömegben utat törve elindult egy latin szám. Imádok ezekre tácolni, olyan...szenvedélyes? Ekkor valaki hirtelen elkapta a karom és magához rántott. Amint a szemébe néztem az illetőnek tudtam, hogy ki ő. Az az ember, akit már elég régóta ismerek, és mindig is tetszett. Félreértés ne essék nem vagyok belézúgva, csupán tetszik. Finnick O'Brien. Ő is az ügynökségnél van. Kiváló harctehetséggel rendelkezik, és nagyon jól végzi a munkáját. Tapasztalatból mondom, ugyanis voltam már vele küldetésen.

-Hello Stella. Örülök, hogy láthatlak itt, reménykedtem benne, hogy ide raknak titeket is.

-Szia Finnick.-mosolyogtam rá.

-Esetleg felkérhetlek egy táncra?-kérdezte mosolyogva. Annyira szeretem, amikor mosolyog. Kis gödröcskéi lesznek.

-Hát....nem is tudom.-játszottam a gondolkodót.Mire hirtelen magához rántott. Elkezdtünk lassan mozogni a zene ritmusára, majd amikor kipörgetett és vissza a fülébe súgtam a kérdésére a válaszom.-Ha mutatsz, majd egy közeli cukrászdát, akkor természetesen.-Erre halkan felnevetett.

-Mindenképpen-suttogta a fülembe, amit végigfutott az egész testemen az a tipikus borzongás. Ezután, már nem beszéltünk csak táncoltunk. Olyan mesebeli volt az egész. Mikor végeztünk, meghajolt nagy mosollyal az arcán, mire félig nevetve én is megjutalmaztam egy pukedlivel.

-Megyek megkersem Lilyéket, ha nem haragszol.-modtam kipirulva.

-Menj csak nyugodtan, nekem is meg kellene keresnem a fiúkat, a végén még leisszák magukat.-mondta nevetve. Erre bólintottam egyet és elindultam megkeresni a többieket.

A táncparkett szélén álltak egy kisebb csoportba és éppen beszélgettek, mire odaértem, Lily rögtön rámnézett, olyan "ha kettesben leszünk mindent elmondasz" tekintettel mire bólintottam egyet, Természetesen tudott a Finnick iránt érzett vonzalmamról és támogatott is benne. Nem tudom mit csinálnék nélküle. Mindeközben Hayley közelebb húzódott hozzám és odasúgta nekem:

-Remélem elmeséled ki volt az a srác.-erre csak vigyorogva bólinottam egyet.

-Hé Lea, ki volt az a srác akivel a latint táncoltad?-kérdezte viszonylag komolyan Jack. Na mármost, mi van? Honnan jött neki a Lea és mégis mi a fenéért foglalkozik ő is velem. Oké, hogy a csajokat érdekli, hogy kivel táncolok meg minden, de őt....

-Hááát...egy régi barátom.-válaszoltam neki ráhagyva a Leás megszólítást. Biztosan csak összetévesztett valakivel.

-Ahogy láttam nagyon összemelegedtetek vele.-kacsinott eközben rám Zack.

-Le lehet szállni rólam fiúk-vágtam nekik vissza röhögve.-Amúgy hol van Cameron?-tereltem a témát.

-Biztos valami lánnyal.- és ekkor érkezett meg az emlegetett szamár.

-Na mi van Chica ennyire hiányoztam?-komolyan ma senki nem tud a nevemen szólítani? (*a Chica-t úgy kell ejteni, hogy Csíká vagy Cséká*)

-Ugyan szépfiú álmodozni lehet.

-Oh szóval szerinted szép vagyok?-húzta fel a szemöldökét.

-Lehet, hogy így gondolom de az is lehet, hogy csak azért hívlak így, hogy növeljem az egód. Bár azt már nem kellene tovább növelni, mert lassan ha leesnél róla szétloccsannál a földön.

-Na Cameron úgy látom emberedre találtál.-mondja mosolyogva Jack. Éppen válaszoltam volna neki, amikor éreztem, hogy zizeg a karórám. (Okosóra, valójában az ügynökségtől kaptam a kommunikáció miatt de egy kicsit átalakítottam így elég sok mindenre jó még a mellett.)

-Bocs skacok de nem vagyok túl jól, szerintem hazamegyek.

-Megyek veled.-mondja aggódó fejjel Lil, és ahogy ránézetm a többiekre, ők is ugyanúgy néztek rám.

-Nem kell, úgyis taxival megyek és annyira nem vagyok rosszul, biztos csak túl sok sütit ettem.-mondtam nekik és közben az oldalamnál meglengedtem a kezem, mutatva Lilynek, hogy nincs semmi baj csak hívnak. Rögtön észrevette és vette a lapot.

-Jólvan a taxiig kikísérlek.-mondta és ezzel lerázva a többieket elindultunk a kijáratig.

Miután kiértünk a tornateremből rögtön hívtam is egy taxit, Lily pedig elment a kabátokért. Amikor kiértünk, akor nem is szóltunk egymáshoz hanem vártuk a kocsit.

Amint befordult a sarkon elköszöntem Lilytől és beszálltam, elmondtam a címet majd csendbe burkolózva nézelődtem az úton.

Köszönöm szépen, hogy elolvatad ezt a részt...Remélem tetszett is!

Ha így van, akkor kérlek nyomd meg a csillagot és/vagy kommentelj! A helyesírási hibákért bocsesz! 😊Remélem mindenkinek jól telik a hétvége!❤️
És így távolabbról is boldog szülinapot szeretnék kívánni barátnőmnek! Remélem jól telik a mai napod! Boldog szülinapot erőben és egészségben!!! 😘❤️

Puszi mindenkinek😘

Ui.: Oh, meg szeretném mutatni, hogy én kinek képzelem el Finnicket és hogy valójában honnan jött a neve is, ha nem szeretnéd ezt látni akkor rögtön ugorj tovább, mert most beszúrok egy képet róla.