Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

10.

-Hát ez jó nagy égés!-ennyi. Ennyit bökött ki Cameron. Erre természetesen mindenki felröhögött és megszűnt a csend. A tanár is gyorsan odasietett hozzánk és a szája sarkában bújkáló mosollyal megkérdezte, hogy minden rendben e velünk. Nos azon kívül, hogy Lilyről és Hayleyről csöpögött valami, minden oké volt. Nekem mázlim volt mert csak a pólómon volt pár csepp, ugyanis én elég távolról néztem a folyamatot, mert a két kémia zseni annyira belemerült, hogy nem fértem oda. Hát ez volt az én mázlim! Mikor őket kiküldte a tanár Cameron is elindult a terembe. Útközben odasúgta hozzám:

-Hé veled minden oké Chica?-kérdezte komoly arccal, csakhogy ha a szemébe nézett az ember láthatta, hogy egyáltalán nem komoly a tekinetet. Volt benne egy kis huncutság és a szeme sarkában bujkáló nevetőráncok is elárulták, hogy nagyon jól szórakozik.

-Persze szépfiú, rám nem terjedt ki a fantasztikus belépőddel járó baleset! Sajnálom, hogy csalódást kell okozzak.-vetettem be én is színészi tehetségemet, és sajnálkozó tekinettel néztem rá.

-Oh ne aggódj, rád más fog kiterjedni!-ezután megajándékozott egy nem túl gyerekbarát mosollyal.

-Nem akarom tudni, hogy most mire gondolsz. Egyébként miért késtél?-tereltem a témát. Plusz egyébként is kíváncsi voltam rá.

-Oh Chica hiányoztam?- mondta mostmár a mögöttem lévő helyről.

-Szó sincs róla, csupán feltűnt, hogy nem beszél senki baromságokat az osztályban!-erre a mondatomra egy pillantra lefagyott de aztán gyorsan rendezte a vonásait.

-Persze, persze. Valld be, legalább magadnak, hogy hiányoltál!-éppen készültem visszavágni, amikor is kicsengettek és a többiek felpattantak és rohantak a folyosóra, a termünkbe vagy fene tudja, hogy hova. Szépen lassan én is felkászálódtam és a fiúkkal elindultunk mi is kifelé. Amint kiértünk a fiúk is érdeklődve fordultak Cameron felé:

-Hol voltál reggel haver?-kérdezte Jack is, és reméltem, hogy neki válaszol is. Cameron rám nézett és elmosolyodott, már nyitotta a száját, amikor is kiáltást hallottunk a hátunk mögül.

-Hé, Stella!-érdeklődve fordultam a hang irányába és mosolyogva vártam, hogy a felénk igyekvő Finnick ideérjen.

-Szervusz Finnick.-köszöntöttem.

-Szia, örülök, hogy látlak. Éppen a büfébe megyek, velem tartasz?-kérdezte mosolyogva.

-Persze. Fiúk ha összefuttok a lányokkal mondjátok légyszi nekik, hogy Finnickkel vagyok.-fordultam most feléjük. Erre csak biccentettek egyet. Mi pedig elindultunk a büfé felé, amikor már magunk mögött hagytuk a fiúkat halottam egy szép tartalmas káromkodást. Nem tudom kitől jött, mert Fnnick rögtön elkezdett érdeklődni:

-Hogy tetszik a suli? Milyen órátok volt most?

-Nekem nagyon tetszik, tudod milyen nagy változás a magántanulói státusz után.-erre csak bólintott egyet, hogy tudja miről beszélek.-kémia óránk volt. Oliver tanár úrral.

-És Lilyt hol hagytad, nem láttam veletek?

-Nos, volt egy kisebb balesetünk.-erre ijedten kapta rám a tekinetét.-Jaj nem úgy, kémia órán megijedt a harmadik lány és mindketten vegyszeresek lettek. Elmentek átöltözni.

-Ja értem, ne ijesztgess!-mondta félig röhögve.-És kaptál mostanában valamilyen feladatot?-halkította le a hangját.

-Igen a minap kaptam egyet. Ma megyek a helyszínre és kapom meg a részleteket.-épp amikor befejeztem a mondatot értünk oda a büféhez. Finnick vett egy csokit és aranyosan engem is megkérdezett, hogy kérek e valamit.

-Nem köszönöm, reggel felvásároltuk a fél büfét.-mondtam nevetve. Erre szintén nevetve bólintott és kifizette amit kért. Elkísért a termünkbe, majd elköszöntünk egymástól. Amikor már bementem a lányok már ott voltak. Valahonnan szereztek váltó ruhát. Amikor leültem Lily mellé Hayley is rögtön odajött.

-Na mi volt Finnickkel?-tért rögtön a tárgyra Lil.

-Egyáltalán honnan ismered Finnick O'Brien-t?-jaj tényleg, Hayleynek elfelejtettem elmesélni.

-Hát egy régi kori ismerősöm.-ennél jobbat nem tudtam kitalálni. Mondjuk végül is igaz.

-Ahhaam, és jól látom, hogy van közöttetek egy valamilyen kapocs?-kérdezte huncut tekintettel újabb barátnőm, mire elpirultam egy kicsit.

-Hááát....valami olyasmi. Csak beszélgettünk, elkísértem a büfébe és közben érdeklődött, hogy mit szólok a sulihoz, hogy milyen óránk volt. Oh és felőled is érdeklődött.-mondtam végig mosolyogva a csajoknak.

-És múltkor is CSAK táncoltatok?-ennyit arról, hogy csak pirulok, szerintem kezdek egy rákra hasonlítani.

-I..ig..en-na szép, már dadogok is.-csak táncoltunk.-mondtam mostmár határozottabban.

-Pont latint?

-Igen.

-Pont Finnickkel?

-Igen.-erre összenéztek és kezdtem megijedni a tekintetüktől. Kezdem érteni, hogy mit éreznek az elítéltek, amikor bemennek hozzájuk a felügyelők, hogy kikérdezzek, kifaggassák őket. Na a lányok pontosan így néztek rám. Hál istennek éppen becsengettek.

A nap további részében semmi különös nem történt. Ma hét óránk volt. Péntek kivételével minden nap hét óránk van. Aznap csak hat. Megismertük a fizika, matek, földrjaz, nyelvtan, töri és angol tanárunkat. Most az lenne az illő, hogy felsorolom nektek a neveket. Ezzel csak annyi a baj hogy nem nagyon emlékszem. A fizika talán Peter, a matek talán Róza, a földrajz Lujza, a nyelvtan (magyar) Charles. A töri és az angol tanárunk egy és ugyanaz: Thomas. A vezetékneveket nem tudom. Amikor az utolsó óráról is kicsengettek, gyorsan félrehívtam Lilyt amíg Hayley pakolt és elhadartam neki, hogy találkám van a kapott feladattal kapcsolatban. Megígérte, hogy falaz nekem. Ezután kimentünk az iskola elé, már a fiúkkal és Hayleyvel kibővülve. Amikor kiértünk a szépfiú megint nem volt velünk és Jack is eltűnt. Mindenki elbúcsúzott mindenkitől és én is gyorsan azt mondtam Hayleynek, hogy a városban van még egy kis elintéznivalóm. Ők elindultak hazafele, én pedig megvártam míg már nem látnak és elindultam az iskola előtt parkoló szürke Volvohoz. Amikor beszálltam a sofőr rögtön elindult. Külvárosban voltunk eléggé eldugva, viszont viszonylag közel voltunk hozzánk. Amikor kiszálltam a kocsiból egy kisebb palota tárult a szemem elé. Elképsztő látvány volt! Egyszerűen gyönyörű volt! És elindultunk befelé. Hát jólvan. Lássuk azt a herceget!

Köszönöm, hogy elolvastad! Remélem tetszett és ti is hasonlóan várjátok a kövi részt! Kommenteljetek bátran, mindenféle véleményt izgatottan várok, akár a story közben is! A helyesírási hibákért bocsi, most éppen tesi óra közben írtam, úgyhogy lehet, hogy megint vannak nem túl érthető részek! ❤️
Remélem mindenki jól van, puszillak benneteket! 😘

Ui.: a fenti kép az a herceg "háza", legalábbis én valahogy így képzelem el. 😊

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro