- Köszönöm a kézbesítést. - írtam alá az átvételi elismervényt, majd nyújtottam vissza a futárnak.

- Nincs mit. További szép estét! - köszönt el tőlem fáradt mosollyal az arcán. 

- Önnek is! - viszonoztam a kedves gesztust, majd visszamentem a főépületbe, kezemben egy jókora borítékkal. 

Mi van, a többiek is kapnak névreszólóan, csak egy borítékban küldve olcsóbb volt? - gondoltam magamban, elnézve a tényleg termetes borítékot. 

A nappaliba mentem, ahol a népes társaság éppen XBOX játékot keresett magának. 

- Mi helyzet? - fordult felém Maja a kanapén ülve. 

- Hát, valami meghívóról beszélt a futár csávó. - vakartam meg a fejem. 

- Csak nem Lagziba megyünk? - hökkent meg kishúgom. 

- Nem hinném - ráztam meg a fejem - de mindjárt kiderítjük. 

Letettem a borítékot az asztalra, leültem Maja és Jimin közé a kanapéra, majd felszakítottam a papírdarabot. 

- Lássuk csak... - sóhajtottam. 

- Ki a feladó? - kérdezte Maja.

- Nos... - fordítottam a borítékon - olvasd le. 

- Na nee - hajtotta hátra a fejét unottan. - Ez a vén róka már megint mit akar? 

- Úgy tudtam... - csettintettem egyet - Ez a fukar fószer egy borítékban küldött egy-egy meghívót mindenkinek eki jelenleg itt tartózkodik. 

- Srácok! Úgy néz ki holnap este kimozdulunk. - fordult hugom a fiúk felé. 

- Ezt hogy érted? - nézett ránk Namjoon értetlenül.

- Így. - adtam oda neki egy meghívót. - Ti is kaptatok.

- Juppíí !! - kurjantott Taehyung.

" Tisztelt Hölgyem/ Uram,

Ez úton szeretném Önt, és kedves hozzátartozóját/it meghívni a holnap este merendezésre kerülő Jótékonysági Bálunkra, amely 19:30-kor veszi kezdetét a Magyar-Koreai Nagykövetség Báltermében.

Kérem, alkalomhoz illően jelenjen meg rendezvényünkön. 

Az est folyamán meglepetések sorozatával készül intézményünk Igazgatója, és a Követség valamennyi munkatársa. 

Weisenhau Tivadar Dávid, 
A Magyar-Koreai Nagykövetség Vezető Igazgatója" 

- olvasta fel a meghívó tartalmát Sejin. 

- O-ó... - kaptam a fejemhez hirtelen. 

- Mi a baj? - néztek rám valahányan, kerekedő szemekkel. 

- Sosem voltam még csak hasonló rendezvényen sem... így azt hiszem érthető, ha azt mondom, nincs olyan ruhám, amit felvehetnék... - motyogtam magam elé a jelenleg tényleg nagy problémát jelentő szituációt. 

- Ez komoly? - rökönyödött meg Seokjin, mire én egy hatalmasat bólintottam. 

- Azt hiszem, már rájöttetek, hogy nem vagyok az a tipikus nőnek nevezhető egyén... 

- Igen, ez feltűnt - bólintott Yoongi. 

- Gond egy szál se! - pattant fel mellőlem Maja vigyorogva. - Elmegyünk, és veszünk neked egy olyan ruhát, amilyenről még csak álmodni sem mertél! 

- Nem tudom hugi... - süppedtem bele a kanapéba búskomoran. - Nekem az olyan ruhák soha nem állnának jól, még akkor sem, ha tíz kiló sminket pakolnék a pofámra, meg rendesen megcsinálnám a hajam... - magyaráztam mindenki füle hallatára a dolgot. 

- Ugyan Tins, megoldjuk! Holnap reggel nem mész dolgozni, hanem együtt elmegyünk shoppingolni. Értve vagyok? - vetett rám jelentőségteljes tekintetet Maja. 

- Igen, asszonyom. Értettem. - álltam fel én is végül. - Viszont, akkor most menjen el mindenki aludni, és holnap reggel haszálja ki az időt, amíg lehet! 

- Igenis! - jött az egyöntetű válasz. 

- Jól van srácok, akkor holnap pontban este hat előtt öt perccel indulunk! Jó éjszakát!

Kivonultam a helységből, és átmentem a saját "szobámba" gondolkodni. 

Nem értettem, honnan szedte a hirtelen ötletet az öreg, hogy hipp-hopp rendez egy kis bálocskát. 
Talán azért, mert itt van a BTS? Áh, nem hinném, nem verné nagy dobra a dolgot, az neki sem, meg a fiúknak sem lenne jó. Már az is csoda, hogy néhány őrült fan nem szimatolta még ki, hogy itt vannak. 

Ahogy ledobtam magam az ágyra, pittyegni kezdett a telefonom. Felvettem a készüléket, és láttam, hogy van egy olvasatlan üzenetem KakaoTalk-on. Megnyitottam az alkalmazást, majd az olvasatlan üzenetet. 

Yunho: Alszol? 

Tina: Nem 

Yh: Mi a helyzet? ☺

T: Négy jómadár kis híjján az égbe repítette a konyhám, most meg apám kitalálta, hogy holnap valami jótékonysági bált fog tartani... 

Yh: Biztos vagyok benne, hogy ura voltál a helyzetnek. 
Bál? 😮 De hisz az jó dolog, nem? 🤔

T: Valakinek biztosan... 😅

Yh: Valami baj van?

T: Nincs ruhám amiben el tudnék menni 😢 Az ég szerelmére, én egy olyan nő vagyok, aki vezet!! És nem, csak járművet, hanem egy birtokot is! Nincs nekem időm olyan dolgokkal foglalkozni, mint a divat és társai...

Yh: O-ó...
Akkor mit fogsz csinálni?

T: Hugival elmegyünk holnap ruhát szerezni, este pedig elmegyünk mind a bálba. Azt hiszem. 🤔

Yh: Jó lesz az! 😉

T: Ha te mondod... 😏

Yh: Én mondom! Hidd is el! 😘

T: Oké, oké. ELHISZEM AMIT MONDASZ. 😝😝

Yh: Mennem kell...
Jó legyél! 🙈

T: Nemár... 😩
Te is!!

Yh: Tins...

T: Mi az?

Yh: Tudod, itt már másnap van...

T: Igen, tudom... és?

Yh: Boldog Szülinapot🎂🎉🎉

T: Az holnap van?! 😮 Köszi! 😍
Totál kiment a fejemből...

Yh: Nem ártana kicsit pihenned.

T: Mondasz valamit...

Yh: Na jó, majd beszélünk később.
Szia! 🙋

T: Szia 👋

Reggel korán keltem Majával, hogy még a nagy tömeg előtt elintézhessük a ruha és egyéb dolgok vásárlását.
Legmagyobb meglepetésemre Yoongi is felkelt, majd úgy döntött velünk tart.
Őszintén, elleneztem a dolgot nagyon is, de végül alul maradtam...

A fiúk annyira mázlisták, nekik a Követség elintézte az öltözetet estére! - fújtattam magamban.

Maja úgy döntött, mivel ez az esemény szerinte sokkal puccosabb lesz, mint az eddigiek, ezért valami nagyon ütős ruhát kell választanunk.

Nem habozott sokáig, miután megérkeztünk az Árkádhoz, karon fogott, és maga után húzva kígyóztunk egyik üzletből a másikba.

A végére már nem is számoltam, hány ruhát próbáltam fel, de nagyon úgy tűnt nem lesz meg az igazi, amikor jött a nagy meglepetés.

Beléptünk az egyik üzletbe, amely felett fehérrel virított a SUGARBIRD felirat, és egy aranyos kismadár alakja.

Maja válogatott pár ruhát, majd beküldött a próbafülkébe.

- Szeretném, ha végre mutatnál egy ruhát nekünk!! - szólt be a fülkébe a hugom kissé türelmetlenkedve.

- Jól van már! Mindjárt... - válaszoltam neki sziszegve.

Pár perc múlva elhagytam a próbafülkét, és szerény nézőközönségem elé léptem egy ceruza fazonú ruhában, aminek az alapszíne erősen ingadozott a fekete és a sötétkék között, rajta gyönyörű rózsák virítottak deréktájon. Az ujja pedig nem volt sem túl rövid, sem túl hosszú, amolyan könyökig érőnek hatott.

Mindkettejüknek leesett az álla, amint megláttak.

- Mi az? Nagyon gázul nézek ki? - néztem rájuk összetett arckifejezéssel.

- Nővérem, te akkora bomba vagy, hogy ha megjelensz, az összes férfi kihal nyomban! - ugrott fel Maja egy puffról vidáman.

- Ez jót jelent?

- De még milyen jót! - helyeselt Yoongi, mire talán a kelleténél jobban elpirultam.

- Akkor azt hiszem, ez lesz az.

- Szuper! Gyorsan vegyük meg a többi dolgot is, és nyomás készülődni! - sürgetett Maja.

A ruha után vennünk kellett egy cipőt is, ami végül egy fekete magassarkú lett, minden extra nélkül, majd még be kellett mennünk a Douglasba is parfümért, és sminkcuccokért, amikről meg kell mondanom, korántsem bizonyultak olcsónak.

Végre végeztünk, és eltelt a fél nap ugyan, de mindhárman jól éreztük magunkat. Ideje volt hazamenni, és összeszedni a többieket, hogy majd időben indulhassunk a bálba.

Angi hívása után tisztázódott, hogy a fiúknak hamarabb kell ott lenniük, mert nekik profik fogják megcsinálni a frizurájukat, illetve az ő ruháik már ott lesznek, így a követségen fognak átöltözni is.

Bezzeg rám még várt otthon egy teljes átalakítás dolog Maja keze alatt.

 
                                                   2018.04.25.