Somin szemszöge:

–Nem úgy volt, hogy diétázol? – Kérdezte Jinseok, amikor belépett a szobámba – Akkor ez mi? – Vette el tőlem a csokoládét
–Csak megkívántam, miért olyan nagy baj ez? – Kérdeztem
–Az a baj ezzel, hogy senkinek sem fogsz kelleni, ha elhízol – Felelte kissé gúnyosan – Én nem akarok egy olyan lánnyal mutatkozni, aki így néz ki – Mutatott végig rajtam, én pedig csak lehajtottam a fejem

–Sajnálom...– Mondtam
–Van is amit – Felelte – Remélem tudod, hogy soha nem fog téged senki szeretni, én sem értem, hogy miért vagyok még veled – Mondta, én pedig csak eddig bírtam visszatartani a könnyeim
–Miért kell egy nyamvadt édesség miatt így beszélned velem? – Kérdeztem

–Mindig is tudtam, hogy jobb az a lány, mint te – Mondta – Bassza meg! – Kezdett szitkozódni, amikor realizálta, hogy mit is mondott
–Mi? Te megcsalsz? – Kérdeztem, viszont a fiú nem válaszolt semmit – Mostmár mindent értek. Hát ezért csináltad velem ezeket...Takarodj! Látni sem akarlak, ezzel mindennek vége! – Pofoztam fel, a fiú pedig egy szó nélkül ment el

Zokogva zuhantam a földre, ahol órákon keresztül sírtam tovább, viszont végül összeszedtem magam egy kicsit, majd elindultam Taehyunghoz, mivel most rá van a legnagyobb szükségem. Kint elég hevesen esett az eső, így mire megérkeztem a fiúhoz teljesen eláztam, de ez egyáltalán nem érdekelt

–Somin? – Kérdezte a fiú, amikor ajtót nyitott nekem, viszont én csak újra zokogni kezdtem, majd a fiú nyakába borultam – Somin, mi a baj? – Tolt el magától egy kicsit, majd a kezei közé fogta az arcom

[...]

Időközben sikerült kissé megnyugodnom, valamint a csurom vizes ruháimból átöltöztem a Taehyungtól kapott melegítőbe és pólóba, és bár mindkettő nagy rám egy kicsit, de legalább nem kell tetőtől talpig vizes lennem.

–Készítettem neked egy kamilla teát, ez segít megnyugodni és állítólag megelőzi a betegséget is...Bár nem igazán értek én hozzá, szóval nem tudom – Vakarta meg a tarkóját Taehyung
–Köszönöm – Mosolyodtam el halványan a fiú cukiságán, ezzel egyidőben pedig csengettek
–Oh, ezek biztosan Matthewék. Megyek, kinyitom az ajtót – Mondta, én pedig csak bólintottam egy aprót

Ahogy Taehyung mondta, Matthew és Jiwoo érkezett meg, akik pár másodperc múlva már a nappaliban voltak

–Somin! – Ölelt át Jiwoo egy nagy mosoly kíséretében – Nem számítottam rá, hogy itt leszel, de örülök neked – Mondta továbbra is mosolyogva
–Csak szükségem volt valaki társaságára, így átjöttem Taehyunghoz – Mondtam
–Miért? Jinseok megint nem ért rá? – Kérdezte a vörös hajú lány miközben leült a párja mellé, nekem pedig a fiú neve hallatán az a halvány mosoly is lefagyott az arcomról

–Nos, szakítottam vele – Hajtottam le a fejem
–Na, megjött az eszed? – Kérdezte Matthew
–Aish! Legalább most hallgass – Csapta tarkón a fiút Jiwoo
–De most mi rosszat kérdeztem asszony? – Kérdezte a fiú, Jiwoo pedig csak sóhajtva megrázta a fejét

–Mesélj, mi történt? – Ült le mellém Taehyung
–Megtudtam, hogy megcsalt – Válaszoltam
–Mi? – Kérdezték egyszerre
–Nos, nincs mit tennem, ez van. Valahogy majd csak túl leszek ezen – Vontam vállat
–Mi itt vagyunk neked – Mondta Taehyung miközben a kezét az enyémre tette

–Nekem van egy ötletem – Mondta Jiwoo – Mi lenne, ha mi négyen elutaznánk pár hónapra külföldre? Az talán neked is segítene egy kicsit kikapcsolódni és könnyebben túl lépnél rajta – Mondta el az ötletét
–Ez nem hangzik rosszul – Mondta Taehyung
–Hogy mennyire okos az én szerelmem – Ölelte át Jiwoot Matthew
–Ha te nem vagy az, akkor muszáj vagyok én az lenni – Mondta Jiwoo

[...]

Időközben Jiwooék hazamentek, így újra csak én és Taehyung maradtunk, aki kisebb-nagyobb sikerrel próbált engem jobb kedvre deríteni egy kicsit.

–Talán igaza volt, és tényleg nem vagyok elég jó senkinek – Sóhajtottam fel
–Ez nem igaz – Mondta – Számomra tökéletes vagy. Te különleges vagy nekem – Tette hozzá
–Én ezt nem így értem – Mondtam – Úgy értem, hogy... – Folytattam volna, viszont Taehyung közbeszólt

–Tudom, hogy hogyan érted – Mondta – Még nem vetted észre? – Kérdezte sóhajtva
–Mégis mit? – Kérdeztem értetlenül
–Somin, én szerelmes vagyok beléd, már az első pillanattól kezdve megfogtál – Mondta
–Mi? Ezt most komolyan mondod? – Kérdeztem
–Igen, teljesen komolyan. Már nagyon régóta szerelmes vagyok beléd, de eddig nem mertem bevallani, mert volt már valakid – Felelte – Viszont most, hogy szakítottatok, talán van esélyem...Legalábbis remélem– Mondta

–Nos, ez most kicsit hirtelen ért – Mondtam őszintén – Figyelj, csak ma léptem ki egy kapcsolatból, és nem akarok rögtön egy újat...De, ha tudsz várni legalább pár hetet, akkor meglátom, hogy mi lehet ebből – Tettem hozzá, a fiú pedig csak megértően bólintott egyet
–Rád bármennyit várnék – Mondta

»Hét hónappal később«

Ma érkeztünk vissza Koreába, bár őszintén szólva én még szívesen maradtam volna külföldön, jó érzés volt mindentől távol lenni és kicsit kikapcsolni. Időközben sikerült túltenni magam Jinseokon, bár ebben Jiwooék is sokat segítettek, valamint én és Tae is sokkal közelebb kerültünk egymáshoz, de még nem vagyunk együtt

A tükör előtt állva büszkén néztem magam, ugyanis az elmúlt hónapokban igencsak sokat változtam külsőleg és belsőleg is. Jelenleg egy közeli szórakozóhelyre készülődöm, mivel a fiúk kitalálták, hogy menjünk el szórakozni egy kicsit, nekem meg Jiwoonak pedig nem volt más választásunk, mint beleegyezni ebbe

–Kész vagy? – Jött be a szobámba két kopogás után Taehyung – Azta, gyönyörű vagy – Nézett végig rajtam mosolyogva
–Köszönöm – Mondtam szintén mosolyogva, majd ezzel el is indultunk lefelé, mivel Jiwoo és Matthew már vártak minket

Amint említettem, közel van ez a bizonyos szórakozóhely, így elég gyorsan oda is értünk, Jiwoo pedig rögtön a táncoló tömeg felé rángatott, viszont végül Matthew társaságában eltűnt valahová, így én egyedül maradtam egy kis ideig.

–Helló szépség – Ölelte át a derekam hátulról Jinseok
–Engedj el! – Löktem le magamról a kezét, majd vele szembe fordultam
–Somin? – Kérdezte meglepődve
–Igen, én vagyok – Feleltem
–Mégis mikor változtál meg ennyire? – Kérdezte
–Már régen, viszont ahogy látom, te semmit sem változtál – Feleltem

–Szerelmem, van valami baj? – Jött oda hozzánk Taehyung, majd egyik kezével átölelte a derekam, ezzel az egésszel pedig igazán meglepett engem, hiába tudtam, hogy mit érez
–Nem, nincs semmi, gyere – Fogtam meg a kezét, majd elhúztam őt onnan

–Jól vagy? – Kérdezte a fiú, amikor kicsit távolabb értünk
–Igen, viszont szeretnék mondani valamit – Feleltem
–És mit? – Kérdezte
–Taehyung, én úgy érzem, hogy készen állok egy új kapcsolatra – Mondtam – Szóval, ha még nem untad meg a várakozást...– Folytattam volna, viszont a fiú megcsókolt, amit ugyan pár másodperccel később, de viszonoztam

–Ha tudnád, hogy mióta vártam erre – Mondta miután elváltunk – Nos, ha tényleg úgy érzed, hogy készen állsz egy új kapcsolatra, akkor...Lennél a barátnőm? – Kérdezte – Nem vagyok jó az ilyenekben, de kérlek ne utasíts vissza – Kezdte a tarkóját vakargatni egy szégyenlős mosoly kíséretében
–Igen, szívesen leszek a barátnőd – Mondtam mosolyogva, a fiú pedig újra megcsókolt

~VÉGE~

Köszönöm, ha végig olvastad❤️

Sziasztok, újra visszatértem egy sephmin oneshottal, ami szerintem nagyon összecsapott, főleg a végén, de ettől függetlenül nagyon remélem, hogy tetszik nektek és nem okoztam vele csalódást 😅❤️

anyamfasza 🌚🌝❤️