x 3.rész x - Megmenekvés..nyuszi?
Sziasztok bocsi az elmaradásért (családi okok) de ma egy hosszú résszel érkeztem .Kérlek nézzétek el a hibákat ,és sok lesz a gif :).
---Emily szemszöge----
Miután Justin elment semmi nem tudtam tenni a tehetetlenség a legrosszabb ebben a pillanatban csak vártam és imádkoztam ,hogy apám nem kerül haza még jó ideig legalább addig amíg justin vissza nem ér a rendőrséggel és ők valahogy elkapnák őt aztán végre szabad lennék nem lenne több gyilkosság de persze,hogy semmi sem úgy működik ahogy eltervezzük .Miközben már szorongtam az idegességben körülnéztem a cuccai közt eddig sosem mertem de valahogy Justin erőt add .
Justin már vagy 1 órája elment mostanra már oda kellet érni a városba . Apám ha megvannak áldozatai minél hamarabb hazajön viszont ritka pillanatok egyike ez általában éjfélkor jön haza de ma minden a fordítottja.Hamarabb hazaért és én egyre jobban pánikoltam izzadt a tenyerem a homlokom a lábaim rezegtek de ő nem vett észre semmit szerencsére .
Hozott 1 srácot és egy lányt aztán bevezette őket külön szobába ilyenkor mindig megkínozza vagy a lány akkor megerőszakolja őket hiába könyörgök neki vagy dörömbölök az ajtón közben semmi sem hat azután feljön és megver .De ma nem ezt tette amint bevezette őket és megkötözte mindkettejüket leült és elkezdett tévézni .Most történetesen megengedte,hogy ott maradjak és nézzem vele együtt.
''Túl nagy a csend ''-szólalt fel
''te-tessék?''
''Süket vagy??''-ordított rám
''Ideje,hogy szórakoznunk egy kicsit ''-dörzsölte össze a kezeit és ördögien vigyorgott.Amikor azt hittem hogy az új emberekhez megy hát nagyott tévedtem .Oda ment ahol Justin volt leláncolva.
Utána mentem próbáltam megállítani de persze,hogy nem hallgatott inkább lelökött a földre aztán kivágta az ajtót.A szemei kidülledtek a meglepődöttségtől körül nézet a szobában de nem találta ott Justint.Hirtelen rám nézett szemeivel ölni lehetett volna .Ijedten másztam hátrébb tőle miközben végig őt néztem.
''Mit tettél te kis ribanc???Mi tettél??''-megfogta a hajamat és úgy húzott fel a földről.
''Hogy szökteted meg ha? Válaszolj te kis kurva !''-ütötte az arcomat aztán a a hasamat,majd így tovább lassan már mindenhol éreztem a rúgásait.
''Úgy látom még mindig nem tanultad meg a leckét,de ne aggódj ezután még beszélni sem fogsz tudni ''.-próbálta lehúzni a nadrágom de nem hagytam neki megakart erőszakolni a saját apám !látta,hogy nem bír velem így elkezdett ütni de nem adta fel nem hagyhattam ,hogy a saját apám megerőszakoljon,ütöttem rúgtam sírva kiabáltam .
Hirtelen kiesett egy fegyver a nadrágjából gyorsan felvettem de mire a ravaszt meghúztam volna ő már kikapta a kezemből.megfogtam a pisztoly elejét és próbálta elvenni tőle dulakodtunk a fegyverért azért ami talán most az egyetlen reményt lehet számomra.Ekkor hirtelen elgördült a fegyver és pont ebben a pillanatban toppant be a rendőrség is Justinnal az élen.
Sokkolva néztem az apámra aki a fegyvert fogta ,éreztem a hasamban a fájdalmat ami összehasonlíthatatlan volt bármihez is.. Akkor már tudtam .... A saját apám meglőtt engem .A kezemet a hasamra szorítottam ahonnan most folyt a vérem,lassan álltó helyzetemből térdre majd az oldalamra kerültem.
A levegőt kapkodva vettem még láttam,ahogy apámat leráncigálják a földre hiába ellenkezik megbilincselik majd csak Justin a nevemet kiabálva fut hozzám aztán letérdel mellém .
-Megcsináltad.-suttogtam neki gyorsan kapkodva közben a levegőt, a fájdalom a hasamban még jobban erősödött
-Shh ne beszélj minden rendben lesz Emily.-simogatta a arcom egyik kezével másikkal a sebet szorította.
-Köszönöm.-mondtam halkan neki bizakodva,hogy meghallotta.
-Mégis mit?
-Hogy erőt adtál és megmentettél.-mosolyogtam rá,majd hirtelen a szemeimet egyre nehezebbnek éreztem .
-Ne,ne csináld Emily ne csukd be szemed! Gyerünk Emily nyisd ki ,beszélj velem !-mondani akartam valami de ekkor felköhögtem,éreztem ahogy a szám sarkából folyik valami az-az a vérem,már nem tudtam semmit sem mondani hagytam,hogy a sötétség eluralkodjon felettem és mély álomba vezessen.
...........1 órával korábban Justin szemszöge.....
Amint megláttam a várost gondolkodás nélkül a rendőrségre mentem .Jól ismertem a helyett hisz itt lakom (képzeljétek el valami várost rátok bízom).
Amint leparkoltam az épület ellőtt szaladtam befelé nem törődve,a sok emberrel akiket fellöktem közben .Amint beértem oda futam a pulthoz és elmondtam neki egy szuszra ,hogy ki vagyok és ,hogy azonnal elkel menniük oda ahova mondom különben életek fognak veszni.Pár perc után megszólalt a rendőr aki csak néma hallgatással hallgatott engem.
''Most szép lassan mondja el a történetet megint ''-már azt hittem ott helyben fogok megőrülni de aztán elmondtam neki még egyszer.Mikor végre megértett engem szóltak a kollégáinak és a következő dolog amit észrevettem,hogy már egy rendőr kocsiban ülök úton Emilyék felé,egy csapat kommandóssal .
Közben persze kikérdeztek mindent elmondtam amit tudtam .Még az sem volt eszembe,hogy felhívjam a családom egyetlen dolog járt a fejembe az pedig,hogy minnél hamarabb oda kerüljünk és valahára véget vethetünk ennek a rémálomnak.
--------------------------------------------------------------------------------------------------
Mikor benyitottunk az ajtón az a látvány fogadott ,hogy Emily az apjával szemtől szembe ide oda rángassák a fegyvert majd egy lövés ,de aki a földre került nem az volt akiben reménykedtem hanem Emily. Azonnal oda szaladtam hozzá és próbáltam ébren tartani sikertelenül a mentősök egy kicsit lemaradtak tőlünk de nem lehetnek innen kb 10 percre.
Láttam amint átkutassák a szobákat és kihoznak az egyikből egy srácot és egy csajt halálrémület az arcukon .Lenéztem vissza Emilyre körülötte már vértócsa volt arcán és az egész testén ütés nyomok ökölbe szorult a kezem tudtam,hogy bántotta és így ,hogy fényesebb helyen vagyunk még jobban látom őket.
Végszóra megérkeztek a mentősök ,gyorsan felénk vették az irányt gézt tettek Em sebére és oxigén maszkot majd infúziókat a karjára aztán.Valahogy levágták róla a láncokat majd feltették a hordágyra és sietősen betették a mentőbe én pedig gondolkodás nélkül velük mentem .
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kint ülök a váróteremben már vagy 3 órája és még semmi hír Emilyről csak annyit,hogy még mindig műtik.Erősen elvagyok merülve a gondolataimban de aztán kizökkent egy hang ami a nevemet kiabálja folyamatosan .Mikor felnézzek a szüleimmel találom szemben magam illetve a nagy szüleimmel és a menedzseremmel Scooterrel .
Anya azonnal szoros ölelésbe von és sír majd szép lassan mindenki csatlakozik a ölelésbe.Én sem bírom már sokáig elsírom magam .Nem több mint fél óráig így vagyunk majd leülünk az ottani székekre .Anya elmeséli,hogy a rendőröktől tudta meg,hogy itt vagyok mivel felhívták őket amint lecsukták azt a pszichopatát .
Azt is elmondták,hogy amióta eltűntem keresnek de senki nem hallott és nem is látott semmit.A dolgok mesélése közben eltelik ismét egy fél óra aztán kijön az orvos aki műtötte Emilyt azonnal letámadom a kérdésemmel.
''Nyugalom stabilizáltuk az állapotát viszont még a súlyoson tartsuk megfigyelésre bármilyen komplikáció bevérzés kialakulhat most már nem tudok semmit tenni csak várni és akkor majd több információval szolgálhatok.(irói megjegyzés:Fogalmam sincs, hogy hány órás egy ilyen műtét illetve léphetnek e fel tényleg ilyen komplikációk xDD Csak tippeltem)
''Bemehetek hozzá?''-kérdeztem
''Igen de csak egy ember egyszerre ''
Amikor bementem a szobájába ott feküdt ő csövek lógtak ki a karjából illetve oxigén maszk volt rajta csipogó hang jelezte szívverését ,pár seb a karján be volt kötözve illetve a fején is.Leültem az ágy melletti székre és csak fogtam a kezét majd csókot nyomtam rá.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
''Várjon,mondja még egyszer''.-mondtam a rendőrnek aki Emilyről hozott információkat másnap.
''Az igazi neve Emily Fittler viszont nem Bob Fittler vagyis az elrablója az apja hanem Brad Fittler akit már letartóztattunk .A házban megtaláltunk egy levelet amit ő küldött a testvérénék az-az Bobnak az akkori feleségéről akit Sarah-nak hívnak és a kislányukról valószínűleg a férj elakarta tüntetni a családját az útból mert mikor a rendőrök lemondtak a keresésükről azonnal feleségül vett egy másik asszonyt akitől már fia is van .Valamint megtaláltuk Sarah holtestét amiből sikerült mintát vennünk és összehasonlítottuk Emily - DNS évvel így kiderült Emily édesanya Sarah volt és az apja Brad Fittler.
''Mi fog történni most akkor Braddel?''-kérdeztem már kezdek összezavarodni(Nem csak te Justin xDD)
''Még nyomozzunk de valószínűleg bűnösnek találják és kitudja talán örökre ott is marad ''
''És akkor most mi fog történni Emily-vel?Nem fog börtönbe kerülni ugye?''
''Természetesen nem amint jobban lesz oda megy ahova szeretne mivel már nagykorú ő hozhassa meg a döntést,hogy a mostoha anyjával marad-e vagy sem ,viszont ha felkel és jobban érzi magát vallomást kell tennie majd nekünk és a bíróságon is ''
''Rendben,Köszönöm''
''Igazán nincs mit ''
****** 3 év múlva *******
Emily szemszöge
Miután a kórházban felkeltem és felépültem Justinékhoz költöztem nem igazán hagytak más lehetőséget viszont nem laktam ott sokáig amint túl estem a bíróságon és munkát találtam azonnal elköltöztem tőlük nem tehetem és nem is akartam Justinon élősködni viszont csak 2 feltétele volt : 1.ő talál nekem munkát 2.közel lakjak hozzá -mert ha bármi baj történne azonnal jönni tudjon .
Mondjuk nem kellet sokat segítenie a munka találásában mert pár hónap után kiderült,hogy nagyon élvezem a fotózgatást és pár ember szerint jól is csinálom és így "próba'' fotós lettem először de aztán egyre jobban ment és megkaptam a teljes állásom.Ekkor találkoztam Juliet Simms énekesnővel aztán pedig a férjével Andy Biersackkel ,azután már minden történt magától .
Justinnal 3 hónap után összejöttünk és azóta is immáron 3 év boldog párkapcsolatban élünk,a rajongói eleinte ellenszenvesek voltak mert szerintük én tehetem arról,hogy Justint elrabolták de aztán Justin adott egy interjút és elmondott mindent,és így lassan mindenki elfogadott minket mint egy pár.
Ja igen Brad (EMily igazi apja) feleségével a bíróságon találkoztam viszont nem beszéltünk és őszintén nem is akarok látszott rajta,hogy megvan törve nem tudta ,hogy ilyen messzire tudd menni az ex férje ,igen miután az egész kiderült beadta a váló keresetet.Mindenki boldogan él a saját maga világában .
****Térjünk vissza immáron a jelenbe****
Éppen Justin felé tartok a melóból ,aggódom miatta egész nap nem hallottam felőle nem is hívott ami tőle szokatlan.Mikor beértem a házba meglepődve láttam,hogy sötét van gyertyák vannak kirakva ellőttem és virágszirom ami egy ösvényt ''mutatott'' . Letettem a cuccomat és szép lassan elindultam rajta ,majd hallottam Justin hangját amint énekel (All that matters)
Végig a virágszirmokról kirakott ösvényt figyeltem miközben mentem mikor elfogyott,felnéztem ott állt Justin gitárral a kezében szmokingban mikor meglátott éppen akkor fejezte be a dalt:
'You're all that matters to me'
(Csak te számítasz nekem)
''Justin mi ez az egész ?''-kérdeztem már bekönnyezve .
Nem szólt semmit oda jött hozzám majd letérdepelt és kivett a zsebéből egy gyűrűs dobozt benne egy gyönyörű szép gyűrűvel ,esküszöm ilyen szépet még én életemben nem láttam.
''Édesem igaz sokon mentünk keresztül,hogy eljussunk ide a bácsikád elrabolt engem téged vert illetve szörnyű dolgokra kényszerített téged megsebesített azok a kórházi napok voltak életem legrosszabb napjai mert szenvedni láttalak ..
De a bűnösök megkapták ami nekik járt és aztán helyre állt az életünk te megismertél új dolgokat még mindig emlékszem mikor megvettem neked a telefonod és azt kérdezted tőlem ,hogy ez egy kis TV . -Itt elnevettük magunkat miközben nekem egy könnycsepp kicsordult a szememből -.
''De aztán minden normalizálódott , kicsim én is ugyanúgy megismertem új dolgokat ,megismertem milyen igazából szerelmesnek lenni illetve szeretve lenni .Igazából már az első pillanatban mikor megláttalak tudtam,hogy te meg én elválaszthatatlanok leszünk egymástól .Szerelmes vagyok beléd Emily Szeretlek téged már 3 éve ugyan úgy érzek irántad és tudom,hogy már nélküled nem tudom elképzelni az életem .Emily Fittler megtisztelnél azzal,hogy hozzám jössz feleségül?''
''Igen''.- rám húzta a gyűrűt és szorosan átölelt és szenvedélyesen megcsókolt miközben én boldogságomban sírtam .
(nem vagyok igazán jó abban amit Justin mond a lánykérés gyanánt de próbálkoztam)
...............................Folytatás a következő részben...........................
Remélem tetszett és kárpótoltalak titeket az elmaradásért még +1 rész lesz ami az utolsó is egyben addig is :Kommenteljetek illetve szavazatok .
Bye!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro