Jó olvasást! ❤

-Hana-

Nem hittem volna, hogy pont a főnököm lesz az az ember, aki megrontja gyermeki valómat. Nyolc év a korkülönbség, sokkal tapasztaltabb, mint én és biztos, hogy nem szégyenlős, ha a nyílt ablak előtt képes volt... képes volt megszoptatni engem.

A mosdóban vagyok és már ötödjére mosom ki a számat vízzel. Lassan már azon jár az eszem, hogy szappannal is bepróbálkozom. Viszont mégse remegek, nem félek tőle és valamilyen szinten boldog vagyok, hogy egy ilyen emberrel tapasztalhatok meg új dolgokat. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen kis senki, mint amilyen én vagyok, el fogja csavarni Jeon Jeongguk fejét?

Letöröltem a könnyeimet, melyeknek köszönhetően a sminkem is elkenődött. Megmostam az arcom, a számat pedig ki, habár be kell vallanom, nem volt annyira rossz. Mármint nem a spermájára gondoltam, az fúj. Igen, nagyon rossz volt. Habár... Megráztam a fejem, hogy kiűzzem az ilyesfajta gondolatokat belőle. Rendbe szedtem magam és be kell valljam, sokkal jobban nézek ki, mint mielőtt beestem volna ebbe a cégbe. Talán mégis jó hatással van rám a közelsége? Lehet, hogy nem kellett volna úgy visepkednem vele? Viszont nem adhatom könnyen magam.

Sóhajtottam egyet, majd mikor úgy éreztem nyugodtan kimehetek, elhagytam a fürdőszobát. Lassú léptekkel haladtam vissza a hosszú folyosón, mert azért mégis bennem volt a félsz vele kapcsolatban. Úgyis csak játszik velem, és lehet, hogy úgy fogok hangzani mint egy sarki, de szükségem van arra a pénzre, még akkor is ha ezzel porig alázom az önbecsülésem.

Mr. Jeon csendben ült az íróasztalánál és pötyögtetett valamit a laptopján, ami gondolom nem rám tartozott. Úgy viselkedett, mintha semmi sem történt volna az elmúlt tíz percben? Fél órában? Mindenesetre, furcsa volt. Szótlanul figyelte a kijelzőjét és még akkor sem figyelt fel rám, mikor az asztal előtti fotelben foglaltam helyet. Vártam és jobban megfigyeltem az előttem merengő pasast. Férfias vonások, mégis kisfiús kisugárzást nyújt arca. Pisze orra alatt semmi borosta, ami azt jelzi, hogy valószínűleg nem egy szőrös teremtmény. Szemei alatt halványan látszik a fáradtság jele, a lilás táskák. Valószínűleg túl sokat dolgozik, amit nem is csodálok, hiszen a cégnek működnie kell és mindez az ő felelőssége. Dús ajkai közül nyelve néha kikandikál, ami arra utal, hogy koncentrál, de vajon min? Mit böngészhet ennyire? Vagy valakivel talán beszél? Sóhajtottam egyet, hiszen nem tudtam, hogy ezek az érdektelen dolgok miért pont engem zaklatnak. Egy idő után meguntam a bámulását, ígyhát megköszörültem a torkom, hogy rám figyeljen.

- Hallgatom. - mondja unottan, még mindig a képernyőt figyelve. Komolyan megszoptattál, és még annyit sem érdemlek, hogy a szemembe nézz!?

- Elmagyarázná nekem a nem régiben történt eseményeket? - ekkora végre megtisztelt tekintetével, ajkain pedig egy ravasz mosoly jelent meg. Ilyenkor mi járhat a fejében?

- Hana... szerintem egyértelmű volt a dolog. - kuncogott fel - Leszopott, a szájába élveztem, idegesen kirohant és gondolom a maga agyacskájában már mindennek lehordott, de gondolom tudja, hol fáj. - forgatta meg szemeit és lecsukta laptopját.

- Ez egyáltalán nem vicces és nem látom az okát annak, hogy valakit ennyire megalázzon. - mondom ingerülten. Jungkook beletúr idegesen a hajába, majd fekete szemeit, melyekben megcsillant a düh apró fénye, belemélyesztette enyéimbe.

- Jobban el kellett volna olvasnia a kibaszott szerződést, tehetek én róla, hogy vak? - húzza fel egyik szemöldökét - Mellesleg, nem hiszem, hogy ez a helyes hangnem, amiben beszélnie kell velem.

- Egyáltalán nem érdekel, rajtam kívül hány áldozata volt még? - háborodtam fel, mire ő az arcomba nevetett.

- "Áldozat". - kacagott továbbra - Maga aztán nagyon vicces, jobban járt volna, ha komikusnak megy. - törli le mű könnyeit. - És maga az első, érezze magát megtisztelve.

- Szerintem elég a formaságból, tegeződjünk, hamár itt ragadtam egy ideig. - forgattam meg szemeimet.

Jungkook felállt ültéből, majd hozzám sétált. Végigsimított államom, aztán hajamba túrt, hogy kibonthassa azt. Egy laza mozdulattal csinálta ezt az egészet, akár egy profi. Fekete hajam hátam közepéig ért és ez alkalommal sem volt másképp. Hosszú ujját egy tincsembe vezette és bödörni kezdte már ígyis hullámos hajamat. Bevallom, tettétől zavarba jöttem és legszívesebben ott helyben elástam volna magam, de ezt nem tehettem meg. Nem mutathatom magam gyengének egy ilyen fajta ember előtt, aki még annyit sem érdemel, hogy pofán vágják egy papuccsal.

- Kárpótolni akarlak. - mosolyodott el gyengéden. Ilyenkor olyan aranyos és kedves kisugárzással rendelkezik, de szemei mindent elárulnak. Látom benne a perverz fényt és az akaratosságot, de sajnos itt nem csak az lesz amit ő akar.

- És mire gondoltál? - próbáltam póker arcomat bevetni, az érdektelen énem már évek óta jelen van bennem és akármikor előhívhatom, ezen kívül jeges szemeimmel pillantottam rá. Mindig úgy neveztek, hogy "száraz jég", legalábbis a suliban, csak mert mindig a tanulással törődtem és nem mások érzelmeivel. Mikor valaki közeledni szeretett volna felém, egyszerűen csak elhessegettem az illetőt, kivéve Taet, aki szerintem kíváncsian várja a mai nap eseményeit végighallgatni.

- Amúgyis nemsokára ebédszünet, eljönnél velem ebédelni? - emeli fel egyik szemöldökét a jóképű főnököm és őszintén, ha még ő is fizetné, nem tudnák ellenállni az ajánlatnak - Mellesleg, én fizetek. - mosolyodik el gyermekien.

Komolyan, ha nem tudnám, hogy a gyermeki mosoly mögött egy perverz, dzsigoló, nőcsábász - és más jelzők - rejtőzik, akkor azon nyomban belé esnék. De nekem úgy látszik, nem ez jutott.

Csak bólintok egyet meghívására, majd kecses léptekkel, riszáló csípővel haladok előtte, hogy konkrétan saját magamat sodorjam veszélybe.

Csend telepedett ránk a liftben, de a kedves és nagylelkű Mr. Jeon hamar kinyitotta száját.

- Ha még egyszer előttem fogod riszálni magad, lehet, hogy nem fogom tudni visszafogni magam, cica. - és ekkor derekamról a fenekemre vándorol a keze, amit csendben tűrök.

Konkrétan ez az egész csetelés, amit végre fogunk hajtani az asztalnál rólam fog szólni, mert most én fogom hozni a szabályokat.

Köszönöm szépen, hogy elolvastad. Ha pedig tetszett, szavazz kérlek. ❤ Elnézést a hibákért, nem tudom, hogy átolvastam-e vagy nem XD