Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

17

Már a suliban a padban ültünk. A középső újjamon díszelgő friss láng tetoválást vizslattam. Végérvényesen is bele mentem, ebbe a kétes dologba. Nincs visszaút. Kíváncsi leszek a következményekre.

Egész nap üzenetekkel bombázott Austin. Nem tudtam mit írjak vissza neki. Nem volt kedvem ma találkozni vele. De úgy tűnik muszáj leszek.

-Mi a baj?-súgta oda Sam.

-Csak nincs hangulatom Austinhoz.-fölösleges hazudnom neki.

-Hagyd el.-rántotta meg a vállát mosolyogva. Csak megráztam a fejem. Ennél azért jobb vagyok.

Körübelül 5 perc múlva kicsöngettek. Úgy döntöttük kimegyünk a büféhez és veszünk valami nasit. Mindenről megfeledkezve önfeledtem beszélgetve léptünk ki a folyosóra. Azt már megszoktuk, hogy mindenki minket néz az osztályban ha együtt vagyunk. De most az egész iskola minket nézett. Az ügyeletes rossz fiú, és a beképzelt menő lány, akivel mindenki jóban akar lenni, vagy akit gyűlölnek. Csak, hogy én már nem az vagyok, aki régen. Úgy néztek minket mint a kirakatban a ruhákat. Az egész helyzet szar volt. Ezt Sam is észre vette, és azt is, hogy emiatt kényelmetlenül érzem magam. Nemes egyszerűséggel átkarolta a vállam, magához húzott és így sétáltunk végig a büféig.

-Adjuk meg nekik a szaftos pletykákat, menj bele a játékba. Zavarjunk össze mindenkit, mi úgyis tudjuk az igazságot.-súgta a fülembe a sorban állva. Sejtettem, hogy ez a célja. Bele mentem. Nincs veszteni valóm.

Hajrá, nézzen mindenki egész nap. Itt vagyok, erős vagyok. Nem kell sajnálni, se nyalizni. Nem rettenek vissza a rosszfiútól.

Még akkor sem rettentem meg, mikor vissza felé Sam neki lökött egy srácot a szekrényeknek. Ő a rosszfiú, mindenki fél tőle, aki meg nem fél, az félni fog. Kiabál, üvölt, káromkodik, balhézik, vissza beszél, verekszik. Ő ilyen. És kész. Nem tartozik rám mit művel. Csak barátok vagyunk. Majd az apja, vagy a leendő csaja megneveli. Én őszintén leszarom mit művel. Velem más, velem normális. A többiek meg nem érdekelnek. Ez az egész gimi egy szar. Minden a hierarchiáról, pletykákról, drogról, szexről, kosárról, pompomlányokról szól. El van cseszve az egész. És valahogy csak most tűnt fel, ami rohadt szomrú rám nézve.

*****

Suli után átmentem Austinhoz. Unottan felbaktattam. Semmi kedvem nem volt ehez a beszélgetéshez.

-Szia.-léptem be az ajtón. Az ágyán feküdt és a tévét nézte. Ahogy meglátott egyből felült és kikapcsolta a tévét.

-Gyönyörű vagy ma.

-Nézd Austin, azért jöttem, hogy beszéljünk.- ültem le az asztalához.

-Jó, sajnálom ezt az egészet, ezt a vitát, hogy fasz voltam. Szar napom volt, és felhúzott, hogy más sráccal láttalak.-magyarázkodott, vagy talán bocsánatot kért.

-Ő a legjobb barátom. Nem kell féltékenykedned.-sóhajtottam.

-Tudom...csak..nem tudom. Nem tudok semmit róla, rólatok.-túrt a hajába.

-Akkor kérdezz. Bármit. Nincs titkolni valóm. Kéred a számát? Nyugodtan hívd fel. Hívd fel az apját. Kérdezd meg van e bármi köztünk.-nyújtottam felé a telefonom.

-Nem kell.-morgott.

-Tessék Austin. Hajrá.-felálltam és elé dobtam a telefonom.-Igazán bízhatnál bennem.-tártam szét a karom.

-Rohadtul sajnálom baba, sajnálom.

-Jó. Engedjük el ezt az egészet. Ezért, nem érdemes haragban lenni. De ne csináljunk több ilyet.-enyhültem meg.

-Köszönöm.-nézett mélyen a szemembe. Legyintettem, majd megöleltem.

Aztán leültem mellé az ágyba és átbeszéltük milyen volt a napunk, stb. Aztán elkapta a kezem.

-Ez friss.-nézte a lángokat az újjamon.-Azt beszéltük nem varratsz olyan helyre, ami látszik a ruhád alól. Szerinted így, hogy vesznek fel az egyetemre? Olyan a kezed így, mint egy gengszternek.-azért ezt eléggé túlzásba viszi. Pár hete még én mondtam Samnek ugyan ezt, hogy nem e fél, hogy olyan helyen is lesz tetoválása, ami látszódik a ruha alól. Karma? Ez nevezhető annak?

-Remélem tudod, hogy ekkora tetoválást alapozóval pillanat alatt el tudok fedni.-rántottam ki a kezem.

-Celeste...ha ezt a nagymamám a hétvégi grill partyn meglátja.. már a virágos tetoválásodtól is kiakadna.....

Istenem...komolyan mondom. A saját testem. Amíg a szüleimet nem zavarja, őt miért.

-Ne izgulj, felveszek egy hosszú újjú felsőt, az újjamon lévőt pedig elfedem.-nem gondoltam, hogy ekkora problémát jelent majd ez a kis tetkó.

*****

És eljött ez a hétvége is...szuper. Igazából a héten nem történt semmi érdekes. A suliban folytattuk Sammel a színjátékot. Sam.. a héten egyik délután voltunk a klubban, de semmi extra nem volt, alig volt lent pár ember. Otthon minden oké, anyuval sokat beszélgettünk. Carlos elfoglalt volt a héten. Austinnal jól megvagyunk. Próbálok megoldásokat találni a dolgokra, amik zavarják őt, de elég nehéz. Tudom egy jó kapcsolatért tenni kell..de azért na..

Jól akartam mutatni Austin családja előtt. Eddig még az apukájával se találkoztam, nemhogy a nagyszüleivel és a nagybátyjáékkal. Egy farmert vettem fel, hozzá egy virágos felsőt, és erre egy farmerdzsekit. A tükörbe nézve nem tetszettem magamnak, ennél már jóval kevesebb színes ruhát hordok, és a mintás felső nem én vagyok. De ez tökéletes lesz arra, hogy mindenki megkedveljen. Egy kedves lányt kell alakítanom, nem pedig magamat. Egy enyhe sminket tettem fel, a hajamat pedig lazán felkonyoltam. Kész voltam a bevágódási akcióra.

A szobámból kilépve anya arcát látva, látszott rajta, hogy tudta, hogy ez a kinézet már nem illik hozzám, de nem szólt egy szót se.

Családostól érkeztünk meg Bakerékhez. Bemutatkoztunk mindenkinek, beszélgettem Lisaval, Amyvel. De láttam, hogy Austin apja, John, a nagymamával együtt nagyon méreget.

-Kérsz valamit inni?-kérdezte Austin.

-Igen, valami hideget ha van.-mosolyogtam rá. Odasétált a grill melletti hűtő táskához és kivett egy spriteot.

Az egész grill hangulatos volt egyébként. 4 asztal volt kitéve, az ételeket Lisa készítette, és anyukám segített neki. És látszólag a szüleim nagyon jól kijöttek Austin családjával. Úgy beszélgettek, mintha ezer éves ismerettségük lenne. Ennek hihetetlenül örültem.

-Leülünk?-vettem el Austintól az üdítőt.

-Igen, persze. Ülj oda nagyihoz és Amyhez, mindjárt megyek én is.-puszit nyomott az arcomra és azt hiszem ment kajáért. Ki tudja. Nagyon be volt pörögve.

Átsétáltam a hátsó asztalhoz és leültem Amyekkel szembe. Kicsit kínos volt.





Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro