A balhé
Jungkook szíve hevesen kapált az izgalomtól. Imádta, amikor kimozdulhatott a hatalmas villából, és kiadhatta a fáradt gőzt magából. Ismét egy feltörekvő bűnbandát cserkésztek be, és ideje volt megmutatni ki a főnök. Imádta! A csapata már előre tört, és a meglepetés erejével térdre kényszerítette a patkányokat, akik az elmúlt két balhét lenyúlták tőlük. Jungkook utolsóként lépett a raktárhelyiségbe, díszes kíséretével.
- Lám, lám... - kezdte körbe nézve, a sötét, és rendetlen raktárban. - Ha jól emlékszem, külön figyelmeztettelek a múltkor, hogy ne avatkozzatok a munkánkba. - Állt meg az egyik nagydarab fickó előtt. - Talán nem voltam elég világos? - kérdezte közelebb hajolva, de válasz nem érkezett. - Miért is tartunk itt? - fordult félig hátra V-hez, aki kitűnt a tömegből kék hajával.
- A chipek ellopása miatt. - felelte Tae, majd végig simítva gépfegyverét, sóhajtott egyet. Tekintete veszélyesen megszállott volt, amitől a foglyok bátorsága megrendült.
- Á, igen, a chipek ellopása jó buli volt. Láttam benne potenciát. - sóhajtott színpadiasan Kook.
- Igen, az volt, meg is kaptuk érte a szép summát. - mosolyodott el az előtte térdelő fazon. Jungkook meglendítette a karját, és keményen orrba vágta őt, majd véres kezét ingébe törölte. A férfi fuldokolni kezdett az orrából kiömlő rengeteg vértől.
- Uw, de guszta... - húzta el a száját, majd intett Taenak, aki széles mosollyal az arcán homlokon lőtte a szenvedőt. A raktárban síri csend uralkodott, szinte visszhangzott a lövés éles hangja.
- Főnök, lassan bele kéne húznunk. Az emberem szólt, hogy jön a jard. - tette vállára fegyverét V, telefonja képernyőjét vizslatva.
- Azt hittem, eléggé lefizettük már őket. - morogta Jungkook, majd kihúzta övéből pisztolyát, és a legvéznább fogoly fejének nyomta. Egyértelmű, hogy ő volt a banda feje. Másképp haszontalan lett volna. Sem elég erős, sem elég bátor nem volt. - A többit lőjétek le. - mondta hidegen. A banda tagjai egyenként a földre dőltek, mint a lisztes zsákok. A kis ember előtte remegve szorította össze a szemhéját. - Remélem megtanultad, hogy többet ne keresztezd az utam.
- I-igen. - nyögte remegve.
- Remek, akkor ma is, egy hasznos napot tudhatunk magunk mögött. - mosolyodott el. - Na húzzunk. - intett a többieknek, és sietős léptekkel indultak az autók felé. Túl sok terhelő bizonyíték vette körül őket ahhoz, hogy ezt szárazon megússzák. Épp időben léptek le, mert pillanatok múlva hat sötét autó gurult a raktár bejáratához, és jelvényes alakok vették körbe az épületet. Ám hiába volt minden óvintézkedésük, mert csak tizenegy halottat, és egy remegő foglyot találtak.
- Elkaptuk Főnök! - recsegett egy hang a rádióba. A rengeteg rendőr közül egy szőke, alacsonyabb férfi lépett előrébb, és alaposan megvizsgálta a gyanúsítottat.
- Ez, csak egy piti bűnöző! - vette le maszkját Jimin. - Itt hagyták bűnbaknak. Ők pedig leléptek.
- Remek, elkéstünk. - morogta mellé lépve Hosoek, és ő is lehúzta fejfedőjét. - Szerinted, ők voltak?
- Nem fogok találgatásokba, de egy valami biztos. - tette vissza fegyverét tokjába. - Tégla van köztünk. - nézett körbe.
- Képtelenség! Leellenőriztem mindenkit. - sziszegte Hoseok. Jimin ajkait összepréselve rázta meg a fejét.
- Nem voltál elég alapos. - veregette vállba barátját.
Az őrsre vezető út csendben telt. Jimin gyűlölte az utcákat, amiken végig hajtottak. Szép felújított házak álltak mindenhol, ami neki egyet jelentett azzal, hogy az egész környék a maffia kezében van.
- Egyedül hallgatom ki. Csak Hoseok lehet az üvegen túl. - adta ki a parancsot, amikor beértek a kapitányságra. Kétkedő pillantásokkal méregették a kollégái. Nem csoda, hiszen csak pár napja érkeztek társával, és egyből meg is kapták az őrs legfeneketlenebb ügyét, a maffiát. Nem értették, hogy lehet az, hogy egy feltörekvő kezdő, ilyen fontos ügyben lesz vezető nyomozó. Jimin igyekezett rászolgálni a bizalomra, amit kapott. Saját csapatot válogatott össze, akik reményei szerint, nem álltak kapcsolatban a maffiával. Sajnos az első kudarc bebizonyította, hogy van köztük egy patkány. Most már csak ki kellett ugrasztani. - Ne engedj senkit se be. - mondta mielőtt belépett a kihallgatóba.
***
Jungkook eközben mosolyogva ült hatalmas kanapéjára. Remek érzés volt megszabadulni a benne dúló haragtól. V fegyverét a falnak támasztotta, és helyet foglalt főnökével szemben. Végig nézett kék hajú barátján, majd megszólalt.
- Tudod aggaszt, hogy a kis jelvényeseink, ma ránk szálltak. - gyújtott rá egy száll cigarettára. - Úgy tudom, azért fizetjük őket, hogy békén hagyjanak. - fújta ki a tömör mentolos füstöt.
- Akarod, hogy utána járjak? - kérdezte készségesen Tae.
- Arra semmi szükség. - lépett a helyiségbe Namjoon. Drága cipője hangosan kopogott a márványpadlón, amíg a hatalmas bőrkanapéhoz ért. Ledobta az üveg dohányzóasztalra kezében tartott dossziéját. - Már utána kérdeztem mi volt ez. Két túlképzett újonc érkezett az őrsre, és külön egységet alakítottak ki az elkapásunkra.
- Mi van, unatkoznak? - tette a hamutartóba cigarettáját, és magához vette a dossziét.
- Nem, talán életükben először jó döntést hoztak. - mondta komoly hangon RM. - Szerintem jobb, ha ezentúl óvatosak leszünk. - gombolta ki inge felső gombját.
Jungkook arca kifürkészhetetlen volt, ahogy a fotót nézte. Jól ismerte a nyomozót, aki rajta szerepelt. Már találkoztak, szinte egy másik életben, de találkoztak. Sokkal erősebb, és karakteresebb kiállása volt. Olyan határozott, dacos tekintete, amitől már most libabőrös lett a karja. Nam éberségét nem kerülte el ez az apróság. Torkát köszörülve hívta magára a figyelmet. - Gondot jelent? - kérdezte a rápillantó társát.
- Nem. - dobta le a papírtömböt Kook. - Találjátok meg, mivel tudnánk őket lefizetni. Ha nem megy, iktassátok ki őket, de balesetnek tűnjön.
- Várj-várj! - emelte fel a kezét Namjoon. Szemei a képre tévedtek, és nyelt egy hatalmasat. - Inkább csak fogjátok el őket. Előbb beszéljünk mi is velük. Nem kell mindig ilyen drasztikusnak lenni! - túrta össze a barna haját. V közelebb lépett a dossziéhoz, és átforgatta.
- Amúgy se tudnánk feltűnés nélkül elintézni. - húzta végig ujját a két nyomozó kiképzési területein. - Nem elég, hogy nagyon jól ismernek minket, és a módszereinket, de nem is olyan puhányok, mint akikkel eddig dolgunk volt. Elég kemény kiképzésen vettek részt.
- Ha egyszerű lenne, unalmas lenne, nem? De Namnak igaza van. Egyenlőre próbáljátok meg lefizetni őket. - intett Jungkook, hogy részéről lezárta az ügyet. - Tae... este várlak. - tette hozzá már gondolataiba mélyedve. Taehyung hatalmasat nyelve bólintott, és szó nélkül indult elvégezni a feladatot, amit rábíztak. Kook sóhajtva lépett az ablakhoz, hogy végig nézzen, a miatta meggazdagodott környéken. Tudta, hogy eljön ez a nap, hogy egyszer visszatér az életébe, de még nem állt készen a találkozásra. Félt az évek óta elnyomott érzéseitől. Öklével a falba vert, és üvöltött egy olyat, hogy csengett az egész csarnok. Fogalma se volt, hogy a szomszéd szobában, az ajtónak dőlve Namjoon, pont annyira kétségbeesett, mint ő.
***
Jimin végzett a kihallgatással, és egy tájékoztatót hívott össze. Remek terve volt az áruló kiugrasztására. A csoport tagjai izgatottan várták , hogy végre megtudják milyen eredményre jutott az új fiú. Pontosabban, azt szerették volna végig nézni, hogyan bukik el.
- Üdvözlök mindenkit! - mondta a kivetítőhöz lépve. - Mind pontosan tudjátok, hogy a csoportunk feladata mennyire fontos. Ebben a negyedben a legmagasabb a bűnözések száma, és ez nem is fog változni, amíg fel nem oszlatjuk a maffiát. Mint tudjátok két vezetővel van dolgunk. Kim Namjoon, eredetileg a déli maffia tagja volt, most ő a maffia esze. Kiváló stratéga, mindig egy lépéssel előttünk jár. Nagyon jól megszervezi az akciókat, és jól elsimítja a másik vezető hibáit. Jungkook... - Jimin, ahogy kimondta a nevet egy pillanatra megállt. Évek óta nem kellett a férfira gondolnia, most pedig hatalmas méretben nézett vissza rá a kivetítőről. A napokban az ő aktáját is töviről hegyire át kellett lapoznia, és elszomorította, amit látott. - Hidegvérű gyilkos. Ő végzi a piszkos munkát. Ő tartja kézben, és kordában az alkalmazottait. Nagyon jól ért az emberek nyelvén, és egyenes alkat, így a tagok feltétel nélkül hűségesek hozzá, és hallgatnak rá. - csukta össze a jegyzeteit. - Mindkét vezető tudja, hogy szüksége van a másikra, és nem is tervezi az egyesülést megszakítani. Legalább is a mai napig, így volt. A mi dolgunk nagyon egyszerű, ugyanis Namjoon titokban kijátssza Jungkookot. A gyanúsítottól azt tudtam meg, hogy eredetileg Kim bérelte fel őt, méghozzá azzal a céllal, hogy lefoglalja Jungkookot, amíg nélküle üzletel. Holnap pedig, ismét egy ilyen üzletre készül. Egyiküket odafogom küldeni, hogy megfigyeljen, és jelentsen nekem. A részleteket, majd később megbeszéljük, köszönöm elmehetnek. - fejezte be. Majd magához intette barátját. - Akkor ahogy megbeszéltük, mindenkit más időpontban küldünk megfigyelni. Attól függően, hogy Jungkook, és csapata mikor jelenik meg, megtudjuk, hogy ki az áruló.
- Imádom, hogy így vág az eszed, de miből gondolod, hogy Kook eljön. - kérdezte az iroda felé tartva.
- Én elmentem volna annak idején, ha Sugáról hallok ilyet. - állt meg kiismerhetetlen fénnyel szemeiben. Hoseok bólintott, és belépett a pici asztalokkal teletömött irodába.
- Tudom, hogy sok dolgotok van, de én kaptam azt a feladatot, hogy kihallgassalak titeket a tégla ügyében. - lebegtetett meg pár jegyzetet. - Egyesével, név szerint be foglak hívni titeket, és fel fogok tenni pár kérdést. - húzta ujját végig a névsoron. - Chihu, te leszel az első, gyere. - intett egy fekete hajú férfinak. Ahogy beértek Hoseok apró irodájába mindketten helyet foglaltak. - Előre vetíteném, hogy pontosan tudom, hogy nem te vagy a kém. Én magam vettelek be a csapatba. Bízom benned! Épp ezért téged küldelek megfigyelni Namjoont. - mosolyodott el a nyomozó. - Viszont a többiek előtt titokba kell tartanod, hogy mikor lesz az akció. Bennük nem bízom. - Pont ugyan ezt mondta, minden következő csoport tagnak is, így kijátszva őket egymás ellen. Már nem volt más dolguk Jiminnel, mint kimenni, és figyelni, hogy mikor bukkannak fel a maffia tagjai.
***
Jungkook döbbenten tette le a telefont. Ez a hét számára tele volt rossz hírekkel, és kellemetlen meglepetéssel. Először lenyúlták a chipes balhét, aztán megjelent Jimin, meg Hope, most meg azt a hírt kapta a besúgótól, hogy Namjoon átveri, és üzletel a háta mögött.
- V, te tudsz bármilyen üzletről a mai napon? - kérdezte a kanapén heverésző férfitől.
- Nem, mert? - nyitotta ki szemeit a férfi. Még fáradt volt az esti ivászattól. Habár Jungkook túl részeg volt ahhoz, hogy hozzáérjen, még így is kimerítette.
- Akkor a mi kis koponyánk mindkettőnket átbasz. - morogta elégedetlenül. - Ideje utána járni. - kapta magára öltöny kabátját. Az autóba a kék hajú, szokás szerint bömböltette a zenét, és mély öblös hangjával énekelte a dallamokat. Általában Kookot nem szokta zavarni, de most a gondolataiban egy mézédes csilingelő hang járt. Szorosan Tae combjára tette a kezét, és fenyegetően végigmérte. - Ha azt akarod, hogy gyengéd legyek ma este, befogod.
- Koook... - nyújtotta el sértődötten a hangját. - Mi bajod van már? Ez a második este, hogy magadhoz parancsolsz. Általában el vagy a csajokkal. Miért kellek most neked?
- Fő a változatosság. Rajtad kívül másban nem bízok. - fordította el a fejét a maffiafőnök.
- Azóta, hogy egyszer büntetésként megerőszakoltál, úgy csinálsz, mintha ez nekem is rendben lenne. - szorította meg jobban a kormányt. Valójában rég kikívánkozott belőle, de soha nem volt bátorsága. Belül most is remegett, hogy felettese nem nézi jó szemmel megjegyzéseit.
- Azt nagyon is megérdemelted, egy komoly balhét csesztél el. Amúgy ne add az ártatlant. Rohadtul élvezel minden velem töltött estét szívi. - markolt a kék tincsek közé, kissé megrángatva azokat.
- Lehet, hogy a gyönyört élvezem, de tudod, hogy én csak a nőkhöz vonzódom. - lökte el a kezét, majd leállította a kocsit. - Itt vagyunk. - Jungkook elégedetlenül nézett körbe. Semmi jelét nem látta Namjoonnak, ám a parkban sétáló alakok között rögtön felismert egyet. Igaz csak hátulról, és messziről látta, de már volt alkalma kezével, és ajkaival is alaposan felfedezni azt a testet. Azóta is minden álmában kísérti, így biztos volt a dolgában.
- Lépjünk, ez csapda. - csapott a kék hajú mellkasára. V azonnal a gázra taposott. - Hogy is gondolhattam, hogy Nam ilyet tenne... - morogta idegesen masszírozva a homlokát. - Kihasználta, hogy senkiben sem bízom. Még mindig túl jól ismer. - kacagta ki magát gúnyosan.
- Mindenki téved főnök. De miből gondoltad, hogy csapda volt? - térült be az egyik mellék utcába figyelve, hogy követik-e?
- Ott volt ő. Ezer közül is megismerném. Valószínű, most vesztettük el a csapatába lévő egyetlen kémünket. - szorította ökölbe a kezét.
- Ennek RM nem fog örülni. - rázta a fejét Taehyung, amitől Jungkooknak kedve lett volna megrángatni.
- Az utat figyeld, mert este úgy megbaszlak, hogy járni se tudsz. - morogta szemeivel haragosan nézve őt.
Rapmonhoz szokás szerint előbb érkeztek az információk, mint hogy Kook megtudta volna osztani vele. A hatalmas villa oszlopai között állt, és karba font kezekkel várta őket. Jungkook sóhajtva szállt ki, és a kocsinak dőlve rágyújtott egy cigarettára.
- Komolyan? - kérdezte elé lépve Nam. - Hagyjatok magunkra. - szólt a körülöttük állókra. Amint kettesbe maradtak, tenyerével keményen arcon vágta a barnát. - Mit mondtam neked? Húzd meg magad! Nem? Erre mit csinálsz? Lebuktatod a beépített emberünket. Tudod meddig tartott összehozni, hogy Hoseok tesztjén átmenjen? - üvöltötte idegesen. - Együtt vezetjük a maffiát, de tudod jól, hogy sokkal több tapasztalatom van, mint neked. Mi lenne, ha egyszer az életben hallgatnál rám, he? - kérdezte kezével hevesen gesztikulálva. - Nem egy szaros gallérost küldtek utánunk Kookie! Jimint, azt a Jimint, aki maga bármikor lehetett volna a helyedben, vagy a helyemben, azt aki ide juttatott téged, engem. Tudod az a srác, aki kábé egymaga egyesítette a maffiát. - suttogta idegesen. Jungkook mélyen beszívta a füstöt. - A srác, aki a gyengéd volt, és jobban ismer, mint bárki. - folytatta kíméletlenül.
- Állj! - fújta ki a füstöt egyenesen RM arcába. - Ismert. Már nem ismer, csak tippelget. Annyi a dolgunk, hogy tök mást teszünk, mint amire számít.
- Komoly? Szerinted nem számít rá, hogy mást fogunk tenni, mint amit tennénk? - kérdezte kétkedve Namjoon. - Figyelj, lehet, hogy te nem futottad végig az aktáját, mert már pusztán a fotójától berezeltél, de az elmúlt nyolc évben Jimin egy elég körültekintő kiképzésen vett részt. Minden fincsiségbe bele kóstolt, és már nem az a srác, aki volt. Szerintem ha találkozik veled, lazán lelő, kilométerekről. Tedd fel a kérdést magadban, te képes lennél rá? - nyomta mellkasának az aktát. - Mert, ha az a válasz, amit gondolok, akkor húzd meg magad. - indult vissza a bejárati ajtóhoz.
- Alábecsülsz! - kiáltotta utána Jungkook, de igazat kellett adjon a másiknak. Elég volt a képet meglátnia, és berezelt. De nem a férfitól félt, hanem magától. Hogy megint az a gyenge kis fiú lesz, aki képtelen bekopogni. Eldobta csikkjét, és komótos léptekkel indult társa után.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro