Ott hagyott All Might egyedül az iskolánk tetején.

Vegyes érzelmek kavarodtak bennem egyszerre, akkor ennyi azt hiszem.

Tényleg ennyi lenne?

Valahogy nem tudom feldolgozni a hallottakat, vagyis inkább nem akarom.

Ő is olyan mint a többi.

Engem mindenki csak megaláz, földre tipor, és aztán otthagynak

Ők ketten se különbök bárkinél.

Első számú hős? Na ne röhögtess - morogtam fel, kezeimmel könnyeimet törölgettem, lassan odasétáltam a peremhez, és lenéztem onnan.

Sehol egy lélek, teljesen üres a utca.

Felnézek az égre majd behunyom szemeimet, próbálom lenyugtatni magamat.

- Számomra tényleg nincs esély hogy hős lehessek - nyitom ki a szemeimet, szembe nézve a valósággal.

Igazuk volt.

Álomvilágban éltem mindvégig, igaza volt Kacchannak egyfolytában, tagadni se tudom már, hisz még az első számú hős is megmondta.

Nem lehetek hős.

Néha fájni tud az igazság, fájni szokott rendesen ha te valamiben hiszel, de ők ezt megcáfolják, később pedig te magad is rájössz arra hogy ez lehetetlen számodra.

Add fel végre.

Lenéztem ismételten mikor megpillantottam Kacchanékat erre közeledve, ekkor jutott eszembe minden ami talán egy fél órája történhetett.

Ha ennyire hős akarsz lenni vagy rá egy jó mód. Higgy benne nagyon hogy a következő életben valami jó képességed lesz és dobj egy felest a tetőről.

Miért is ne fogadjam el.

Annyi év szenvedés után, már megváltás lenne, és talán még igaza is lehet. Hisz Kacchannak mindig igaza van.

Sóhajtottam egyet, majd egyik lábamat leemeltem a peremről.

Sajnálom anya. Szeretlek.

Végül elengedtem magamat és hagytam hogy zuhanjak.

Ezt akartad nem Kacchan?

Tessék.

Én. Deku. Megtettem.

Boldog vagy Kacchan?

Majd egyszer csak földet értem, mindenem fájt, éreztem ahogy folyik a vérem, de csak egy dologra koncentráltam. Kacchanra.

Kacchanra aki engem nézett sokkos tekintettel, láttam rajta ahogy remeg és izzad.

Akartam volna mondani valamit, de nem tudtam, valahogy mintha lassan tényleg minden kezdene megszünni körüĺöttem.

Az utolsó amit látok az Kacchan. Majd elragad a sötétség.