Chanyeol's POV.
    Amint beértem a szobámba, a bőröndöm elgurítottam az egyik sarokba majd levetettem magam a nagy francia ágyba és elterültem rajta. Baekkel nem igazán jó egy ágyban aludni mert mindig keresztbe fekszik a 175 cm-jével és elfoglalja az egész ágyat én meg alig férek el, na de mindegy.
Előkotortam a telefonom a zsebemből valami szórakozás után kutatva. Megnyitottam az Instát, láttam pár hírt hogy itt vagyok ami nem különösebben hatott meg, de jó érzés volt látni hogy még itt is sokan szeretnek minket. Lejjebb pörgettem, majd megakadt a szemem egy poszton. Baekhyun  posztolta. Nagyon jó kép volt róla, de volt egy számomra nagyon zavaró tényező túlságosan közel Baekhez. A zavaró tényezőt pedig úgy hívják hogy Sehun. A maeknae kezei Bacon haját borzolták éppen össze amit eddig csak és csak is nekem engedett meg mert meg mondta hogy nála a haj az tabu. Most meg mit látok?! Hogy nemcsak hogy nem zavarja, de még örül is neki. Hazamegyek eskü megtépem Sehunt. Az tuti. De eszembe ötlött valami. Mielőtt idejöttem Baekkel eléggé összekaptunk hogy őt miért is nem viszem magammal, de az már nem jutott el az agyáig hogy neki is CBX-s forgatáson kéne csücsülnie miközben én meg itt vagyok. Ennek az információnak tudatában már nem haragszom Mindenhunra mivel ismerem Baeket. Most zabos rám ezért féltékennyé akar engem tenni. Egyszer-kétszer még el tudta velem játszani, de most már nem működik. Rendben Baekhyun bele megyek a kis játékodba, majd meg látjuk ki lesz a féltékeny. Egy gonosz vigyor ült ki a számra. De azon nyomban lehervadt amikor rájöttem hogy mégis hogyan fogom végrehajtani a tervem. Mindegy, végülis akár még a dormban is rá ér. Zároltam a telefonom és visszatettem a zsebembe. Elgondolkoztam hogy mit is kéne csinálni hiszen a forgatás csak holnap kezdődik így időm mint a tenger. Elkezdtem gondolkodni hogy vajon mit lehetne tenni. Hirtelen eszembe jutottak a gyönyörű épületek amiket láttam, így már meg is volt az esti program. Ami nem más mint a városnézés! Előszedtem a maszkom és a baseball sapkám, és zsebre vágtam a pénztárcám a telefonommal együtt. Épp indultam volna kifelé a mikor meg láttam a szobakulcsom így más tároló eszköz híján azt is be tettem a másik zsebembe. Gyors lelépcsőztem az 5. emeletről és célba vettem a főbejáratot hogy kiérjek a szabadba. Körülnéztem hogy vajon merre kéne menni, majd nem törődöm módon elindultam random az egyik irányba. Ráérősen sétálgattam az utcákon minden apró részletet is megcsodálva. Kb. még 10 percet bolyonghattam amikor megpillantottam egy sötét de gyönyörű városrészt. Gondolkodás nélkül besétáltam a széles utcába. A látvány lenyűgöző volt. Itt-ott egy-egy lámpa adott halvány fényt, ami még varázslatosabbá tette a helyet. Sokáig bámultam még volna az uctát de meghallottam valamit. Vagyis inkább valakit. Az egyik kisebb erről az útról leágazó utcából jött a hang. Rögtön odakaptam a kiáltás irányába. Nem sima üvöltés volt hanem harcikiáltás. Amint meghallottam, rögtön egy puffanást is észleltem. Halkan odaosontam, ugyanis az előző kiáltás egy nőtől származott, az biztos. A sarokra érve, az épület falához tapadva kukucskáltam be az utcába. Három pasas megindult a nő... inkább lány felé. Már ugrottam volna ki a relytekemből, amikor az egyik férfi rávetette magát a lányra, de szerintem abban a pillanatban meg is bánta, mert a csaj egyetlenegy jól irányult rugással földre küldte. A második is megpróbálta megütni de sikertelenül ugyanis ő is a földön végezte.
De egy óvatlan pillanatban a harmadik elkapta a lány nyakát és erőbő a falhoz taszította és fojtogató kezdte. Tétovázás nélkül ugrottam ki az épület mögül és rákiáltottam a férfire.
-Engedd el!- kiáltottam neki angolul. Meglepettségében lazított a a szorításán, így a lány felém kapta a fejét. Meglátott, majd csak ennyit tudtam leolvasni a szájáról:
-Chanyeol...