Linda's POV

Mindig is kerestem a kalandot mindenben és mindenhol, ameddig csak lehetett és a kimerültségtől össze nem esek. Ilyenkor jogosan gondolhatná az ember hogy: "Haver az tök jó izgalmas életed van, sose unatkozol és feltalálod magad!" Ez egy ideig jól hangzott, de már többször is pofán vágott a valóság, hogy ez korántsincs így. Inkább átok mint áldás. Rá kellett jönnöm hogy az éremnek két oldala van. Egészen addig nem foglalkoztam a dologgal amíg az élet meg nem leckéztetett. Ugyanis egyszer még 16 éves koromban olyat tettem ami mai napig kihat az életemre. De mit is csináltam hogy arról beszélek hogy azt mondom átok ül a fejemen? Elmesélem. Kb. 16 lehettem amikor történt. Mint mondtam sosem tudtam megülni a seggemen mindig kerestem a bajt, vagy a baj talált meg engem, de egyszer túlléptem egy bizonyos határt amit nem szabadott volna, és most bűnhődöm kell érte. A sztori ott kezdődik hogy minden hétvégén miután elmúltam 15, éjszaka meglógtam otthonról és mindenfélét csináltam, de cigi, drog vagy alkohol egyszer sem került a kezeim közé, inkább verekedtem és erőmet fitoktatva menőztem. Volt mikor gördeszkáztam vagy elmentem egy-egy házi buliba, de nem igazán fordult komolyra a helyzet. Később mikor már magabiztosabbnak éreztem magam, nálam erősebb emberekbe is belekötöttem aminek nem lett mindig jó vége. Persze volt olyan amikor szégyenszemre én döngöltem földbe hímnemű áldozatom hisz egészen pici korom óta Ninjucu-zom és mindig is én voltam a legjobb. De térjünk is vissza eddigi életem szégyenfoltjához. Egyik szombat éjszaka szintúgy elhagytam házam, anyukám vagy apukám (mert elváltak) tudta nélkül és kerestem magamnak valami szórakozást, amikor is megláttam hogy egy csapat nagy darab férfi zaklat egy fiatal lányt. Nem néztem jó szemmel, így hát odasétáltam majd számonkértem őket, mondanom sem kell nem túl udvarias hangnemben. Hazaküldtem a lányt és tovább bosszantottam őket. A három pasas először csak kiröhögött hogy egy "kislány" csak ne mondja meg hogy hányas a kabát, de miután az egyiket egy jól megtervezett gáncsolással a földre küldtem, azután ők is komolyra fordították a szót és megpróbáltak móresre tanítani. De csak próbáltak hisz pár ütés meg lila folt fejében porig aláztam őket, így pár repedt bordával és zúzódással tértek haza. Azt hittem hogy ezzel elrendeztem az ügyet, de tévedtem. Embereket küldtek utánam vagy ők maguk jöttek visszafizetni a tetteimet, de csak egy-két alkalom akadt mikor győzedelmeskedhettek felettem, az esetek 90%-ban én nyertem, de ők sosem hagyták annyiban és újra meg újra a nyakamra jártak. De eredménytelenül. Volt mikor 10 ember támadott, de akkor inkább csak védekeztem és jól kiffulasztottam őket mikor megunták és hazaballagtak. Sose fogták föl hogy hiába jönnek nekem, én hívom a többi barátom akik szintúgy jól verekszenek vagy magam látom el a bajukat. Most már felnőttem egyedül élek van egy stabil nem is akármilyen állásom ( erről majd még egy kicsit később), de még mindig akadnak alkalmak mikor megtámadnak. Mostmár csak inkább félvállról veszem és nem bántom őket vagy csak szimplán hazaküldöm a pasikat mivelhogy már unom. Még mindig így 20 évesen is az éjszakáig nagy részét az utcán töltöm és így találnak meg, mert nappal gyávák verekedni. Személy szerint engem nem hat meg hogy milyen napszak van, azért éjszaka csinálom a hobbim mert akkor érek rá és kész.

Chanyeol's POV.

Elköszöntem a taxistól, majd bőröndömmel a kezembe besétáltam a hotel kapuin és egyenesen a recepcióhoz ballagtam. Elmondtam hogy ki vagyok és hogy van egy foglalásom Park Chanyeol névre, majd kulcsom megkapva sétáltam a lifthez. Általában lépcsőzni szoktam, de most bőröndel egyszerűbbnek tűnt a lift használata. Elolvastam a szobakulcson szereplő számot és felidéztem melyik emeletet említette a recepciós srác. Határozottan megnyomtam az ötös gombot és vártam hogy fel érjek az 5. szintre. Az emeletre felérve rögtön a szobám felé tartottam. Sajna eltévesztetettem az irányt így visszakellett indulnom a másik irányba, ami miatt még volt egy plusz köröm, de aztán megtaláltam a szobám. Elővettem a kulcsot a zsebemből és beléptem a helységbe.