- Seggfej – motyogta ez egyik író gyakornok, Tünde.

- Nos – nevette hirtelen el magát Alkonyi Dániel, a PestiSzó egyik népszerű komikusa. – Nem jársz messze az igazságtól.

- Ó, bocsánat! – szabadkozott Tündi, eddig még sosem mondta ki ezt hangosan. – Nem akartam semmi rosszat, utálok pletykálni Leviről.

- Pedig pontosan azt tetted – ért a szöveg végére, amiben Tündével helyesírási hibákat kerestek leadás előtt. – Azt hittem, ti gyakornokok oda vagytok érte.

- Ugye csak viccelsz?! – húzta fel szemöldökét Tünde. – Nála arrogánsabb embert még sosem láttam. Ha valakitől nem akar semmit, akkor úgy kezeli, mint egy darab... – tette kezét gyorsan a szájára. Dani újra hangosan felnevetett. – Nem beszélek ki senkit a háta mögött.

- Nyugi, nem foglak beköpni. Levi néha egy pöcs. – Dani összeszedte az iratokat, és egy mappába rakta őket, hogy oda is adja Tündének, mikor figyelmét hirtelen Liza terelte a tárgyaló felé. A csillogó haja, a karcsú alakja, és tökéletes ruhái. Észre sem vette, ahogy egy mély sóhaj hagyja el száját.

Dani pontosan látta az üvegfalakon keresztül, ahogy Liza hátulról lepte meg Levit, aki lassan felállt, megcsókolta a lányt, majd vidáman megpörgette, hogy jobban megnézze a mai felszerelését. Liza elpirult, ahogy Levi valószínűleg béna bókokkal bombázta.

- Mégis mi a fene lehet a baj ezzel a világgal? Ilyenkor érzem azt, hogy nincs Isten, amikor egy ilyen aranyos lányon sétál át egy ilyen seggfej – mondta Dani nyugodt szívvel, hiszen Tündi nyíltan osztotta ezt a véleményt. – Szerinted ostoba ez a csaj? Vagy mi a baj vele?

- Igazából nagyon intelligens. Beszéltem vele pár hete, és egy félig politikai magazinnak dolgozik.

- Hogy lehet valami félig politikai? – fordult értetlenül hátra, miután elege lett belőle, hogy édelegve lássa a párt ebédelni a tárgyalóban.

- Gyümölcsíz, egy ilyen feminista divat magazin. Végülis, érthető. Mármint az, hogy divattal foglalkozik. Az, hogy egy feminista miért áll le "Tamás Leventével" az továbbra sem világos.

- Hát, örök rejtély. Bár, jól tudjuk, hogy mi lesz a vége – rázta meg fejét Dani.

- Mi a jóslat, művészúr?

- Levi addig csavarja szegény lány fejét, míg le nem bukik vele, hogy egy csalfa arrogáns pöcs. Csak az a kérdés, hogy szegény lány jövőhéten jön-e rá, vagy hét év múlva két gyerekkel – hadarta Dani keserű szájízzel. Le is hangolta Tündit vele.

- Hát ez marha szomorú. Olyan kedves lány... - mormolta Tünde. – Nem lehetne csak úgy elmondani neki?

- Csak rajta! – mutatott Dani a tárgyaló felé, ahol Liza éppen egy apró puszit nyomott Levi homlokára, aki már a croissant végénél járt. – „Figyi szivi, lehet, hogy még nem esett le, de a pasid egy szemét, és csak össze fogja törni a szívedet."

- Hát, kábé – lankadt le Tünde minden a témába vetett lelkesedése, mire hirtelen Boros Kornél lépett be az ajtón, a műsor egyik főszereplője.

- Mi újság, kész a szöveg? – kérdezte Kornél.

- Mióta érdekel téged a szöveg? – nyomta Dani a mappát Tünde kezébe, aki már el is indult vele.

- Őszintén, a legkevésbé sem érdekel, csak jöttem nézni a műsort – mutatott a hármas tárgyaló felé.

- Elég dekadens show, nem tudom mit tudsz élvezni benne – vágta rá Dani, mire Kornél maga mellé húzta, és a kezét felemelve eltakarta Levit, hogy csak a lányt láthassák a szobában.

- Én így igazán élvezem, de nem tagadom, némi vágásra szorult – nevetett, míg Dani ellökte maga mellől. – Ugyan, pár hét és meglásd szakít vele a csaj. Akkor szabad lesz, és az egyikünk összejön vele. Végül nekünk hozza majd az ebédet. Végre lesz valami, amivel jól bemutathatsz Levinek. Mesés lesz – hadarta Kornél.

- Nekem nincs semmi bajom Levivel. Néha egy pöcs, de ennyi. Te állandóan egy pöcs vagy – felelte Dani, és Kornél elvigyorodott.

- Ha karácsonyi buliig nem mennek szét, akkor Levinek lehet, hogy lesz pofája elhozni. Majd csak csorgatod a nyálad a csaj estéjiére. Elég szomorú.

- Mégis mi ez a rögeszme, hogy nekem tetszik ez a csaj? Nem is ismerem.

- Figyi, ő minden egyes férfinak és a legtöbb nőnek is tetszik. Egész egyszerűen te vagy a leggyengébb közülünk – szippantott orrán.

- Ennek konkrétan nincs értelme. Vegyél vissza Borcsi – próbált menekülni Dani, mire Kornél megragadta kezét és pár lépéssel a hármas tárgyaló ajtajáig húzta. Liza éppen összepakolta a  táskáját, és már a kabátja is a vállán volt. Dani, és Kornél betolakodtak az terembe, ahol Levi éppen a kukába célozta az ebédjének zacskóját. Csodával határos módon a székétől majd' hét méterre lévő szemetesbe talált.

- Levi! – szólt rá Liza, mielőtt...

A Pesti szó hármas triója egy légtérbe került. Tamás Levente, Alkonyi Dániel, Boros Kornél. A konferanszié mély hangján csengett ez a három név minden héten, de most ők is csak hétköznapi emberek voltak. Smink és profi világítás nélkül.

- Hé – köszönt Kornél hangosan. – Ellopnánk ezt a colost, ha nem baj – mondta határozottan, majd a kezét nyújtotta az ártatlan lány felé, aki még levegőt sem mert venni. – Boros Kornél – mutatkozott be.

- Üdv! Nagyon örülök a találkozásnak – mosolygott míg a férfi finom csókot nyomott csuklójára. – Óh! – illetődött meg a lány, mire Levi felállt, védve saját „tulajdonát."

- Kornél, Dani, ő itt Liza – próbálta a helyére hessegetni a száráról elszabadult Kornélt, míg Dani gyengéden megrázta a lány kezét.

- Sajnálom, nem akarok útban lenni! Elnézést, hogy lefoglaltam Levit – kapkodta össze a dolgait.

- Ugyan – legyintett Kornél.

Liza a folyosó felé indult volna, mire Levi hirtelen megfogta, magához húzta, és szájon csókolta, csupán, hogy jelezzen a két betolakodónak. Hideg formalitás. Terület megjelölés.

- Este találkozunk! – tett úgy mintha a lány fülébe súgna, de volt olyan hangos, hogy a két férfi jól hallja. Még csak nem is volt igaz. Liza kínosan elköszönt, és szinte menekült a tárgyalóból.

- Aranyos, nagyon aranyos – nézett utána Kornél. – Hol szerezted?

- Mit akartok? – ignorálta Levi, és inkább Danira nézett. – Mi nem várhatott?

- Nos, erről a kislányról lenne szó – csipkelődött tovább Kornél.

- Ez most komoly? Nőj fel, haver. Mégis miért érdekel? Semmi közöd hozzá.

- Ugyan, azt hittem barátok vagyunk – vigyorgott.

Daninak ekkor lett elege a dologból.

- Majd később talán mesélek, mert nektek még kell pár évtized, hogy be tudjatok nyúlni egy bugyiba – mondta Levi elégedetten, pedig Liza bugyijáról valójában még nem lett volna túl sok mesélni valója.

- Levente, néha te tudsz lenni a legnagyobb seggfej a világon – felelte Dani csalódottan, majd ott hagyta a másik kettőt. És még ő volt a legértelmesebb hármuk közül? Drámakirálynő.

Levi mély levegőt vett, majd unottan fordult Kornélhoz:

- Mond csak, miért jársz folyton rá? Direkt akarod kiakasztani szegényt? – kérdezte, míg Kornél majd' megfulladt a nevetéstől. – Mit tett ellened?

- Sajnálom, de nem bírom megállni. Észre sem veszi, ha ugratom.

- Ha téged ez tesz boldoggá... - Levi zsebre tette kezét, és kihajolt a folyosóra, hátha elcsípi a lányt. Még egyszer, utoljára.