J hope: kissé fura volt az itthoni lègkör V és jimin nélkül de a Jin Rapmon páros olyan természetes hogy amúgy felsem tűnne hogy együtt vannak vagy sem mint az előtt kivéve hogy most nyíltan csókolgatják egymást a dorm-ban.
Örülök nekik de aggaszt V és jimin helyzete.
Na meg jungkook.
Már én is szívesen be mutatnám a barátnőm a fiúknak hisz ők is a családom és szeretném ha be fogadnák őt.
Anna is nagyon várja hogy meg ismerje őket és izgul hogy elfogadják mint a párom.
A rajongók még nem látták őt de erre is hamarosan sor kerül.
Kissé én is aggódtam hogy hogyan fogadnák de láttam hogy hogyan reagáltak zsanira suga barátnőjére és boldog voltam hogy ennyire támogatják őket.
Már megint csak a jimin- V- jungkook hármas ronditja a képet. Jin említette hogy taehyung megkérte hogy segítsen neki hogy hogyan is közölje vagy adja jimin tudtára hogy ő jungookba szerelmes igazán.
Erre kíváncsi leszek de jin parancsba adta hogy nekem is segítenem kell hogy oldjuk majd a gondokat.
Szuper.

Rapmon: az én meglátásom szerint jimin érdemel annyit hogy tudja mik a fejlemények itthon.
Meg is írom neki es próbálok majd segítségére lenni de nem lesz egyszerű mert mind a barátaim és szeretem őket.
Ugyan úgy ahogy jimin-t taehyung-ot is de ha már Jin V nek segít én is próbálom majd jimin oldaláról enyhíteni azt ami ránk vár.
Èn és Jin nagyon is jól el vagyunk ha bár még semmi olyasmi nem történt.
Na jó hazudtam azért volt valami de sosem mentünk túl egymás simogatásán vagy a csókolózáson túl mégha néha igen heves és szenvedélyes volt a dolog.
És egy kis petting de nem sietünk el semmit.
Szeretem. Vele lehetek és most ez is nagyon boldoggá tesz.

Jimin: el jött az idő.
A busz meg áll és lassan fel ébredek ugyan is sikerült be szunditani és jól ki is pihentem magam taemin vállán és mellkasán.
Ő is be aludt és át ölelt alvás közben ami jól  esett.
Olyan meleg az ölelése és szeretet teljes hogy már egészen zavarba ejtett.
De...még is jó érzés.
Taemin is fel ébred és az első dolga hogy rám mosolyog.
Köszönök neki majd N felé pillanatok de valami furcsa vigyor ült ki az arcára de fogalmam sincs miért.
- már nemsokára a leszálló pontnál leszünk jimin.
- nagyon el szaladt ez az idő együtt.
Jó volt veletek.
- én is élveztem itt lenni. De ugye meg igèred hogy majd hívsz?!
- ígérem taemin.
- tudod hogy hozzám fordulhatsz.
- és már itt is vagyunk. Gyertek N szedjük ki a csomagjainkat.
haa. O-o. Az ott Junhyung?! Yoseob itt a párod.
- hè jimin ott a menedzseretek.
- még meg kell várnom míg taehyung is ide ér .
- oké. Akkor nekem most mennem kell de tènleg hivj!
- rendben. Szia.
Már N és hyuk is el ment.
Csak én maradtam hisz még taehyung-ra várok aztán a menedzserünk minket is vissza visz a dormunkba.
Már előre tartok mi vár majd otthon.

Taehyung: a buszon inkább úgy döntök hogy zenét hallgatok és próbálok gondolkodni hogy mit is tegyek.
Szeretem jimin-t de nem úgy ahogy kook-ot.
De tudom ha kook-ot választanám jimin össze törne.
Félek hogy mi lessz ha így lessz.
Már kanyarodunk is a pálya udvara ahol jimin és a menedzser valószínűleg csak rám várnak aztán otthon kezdetét veszi valami ami mindenkinek nagyon fájni fog.
- hèj. Szia. Már csak rám vártatok?
- szia. Igen.
Be szállunk az autóba és haza indulunk.

Jimin: tudom nem lenne esélyem jungkook ellen de harcolni akarok taehyung-èrt és fogok is!
Az úton fura mód tae hozzám szól.
Érdekli hogy èreztem magam a táborban és hogy új barátokat is szereztem.
- és?
- mi és?
- jó hogy végre itthon vagyunk nem?!
- de. Hiányoznak már a többiek. Na meg Jin isteni főztje.
- waa. Mmm. Jó hogy mondod már éhes vagyok.
- te meg a hasad.
- igen én és a hasam. Hagyd békén szegényt.
Úgy vágyik egy kis Jin fèle házikosztra.
- mondjuk én is kezdek éhes lenni ha Jin főztjère gondolok.
Hm. Ez még furább. Itt nevetünk taehyungal mintha egyes dolgok meg sem történtek volna de lehet így a jó.
Szent ég! Meg állt az autó.
Itthon vagyunk.

Suga: zsani bemutatását a csapatnak el halasztottam mert fogalmam sincs mi lessz ithon ha ezek ketten végre haza jönnek na meg kook.
Lesznek itt dolgok. A mai nap a csapaté és nagyon várjuk már mikor érnek haza de annnnyiraaa hiányzik az én mèzim.
Á~ én fel hívom.

**********

•-  annyong~ mèzim.❤️

  •- annyong sugaa~.

•- hiányzol!

  •- om. Te is hiányzol de nem kell ám folyton egymás nyakán lognunk. Te is csinálhatsz valamit a srácokkal vagy egyedül is el foglalhatod magad.

•- hm. Csak nem kaptál el valamit?!

  •- huh? Nem. Honnan vetted?

•- hát hogy ilyen butaságokat beszélsz.
Èn imádlak és veled szeretném tölteni az időm.
Miért? Te nem?!

  •- de de. Èn is csak attól félek hogy rám unsz ha folyton ott lebzselek és a terhedre vagyok és nem tudnál a srácokkal foglalkozni miattam.

•- zsani... Hm. Hosszú ideje te vagy az első akihez igaz és ilyen mély érzések húznak.
Még nem ismerjük annyira egymást és csak nem règóta vagyunk együtt.
De. Szeretlek.
   •- hkm.hm.

•- hm? Most ugye sírsz?
 
   •- Mhhm. De mert én is szeretlek.

•- hm~ most még jobban hiányzol. hihihi.
 
   •-  te is nekem. Na. Jolvan menj a srácokhoz és legyen jó a köszöntő bulitok.

•-  köszi mèzim. Imádlak! Aztán ajánlom hogy rolam álmodj mert ha nem meg tudom.

   •- ooh. Úgy lessz. Szia sugám.

•- szia mèzim. Pusssz😘

   •- hihihi. Pusssz neked is!😄😚
*************
Jungkook: jhope neki áll hirtelen ordítani.
" Meg jöttek~!"
Nem hiszem el. Végre tae itthon van na és jimin.
Még fogalmam sincs mi lessz ha belépnek az ajtón.
J-hope már megint visit.
" Hè~ v~. Szasz jimin".
Ki megyek a konyhából át a nappalin és meg látom őket kéz a kézben miközben a többiek már üdvözlik őket egy nagy isten hozottal.
Jin is meg érkezik és ő is egyből ölelgetni kezdi őket de én nem tudok egyszerűen meg mozdulni.
Vidámnak tűnnek és el sem engedik egymás kezét.
Hát elrontottam.
Tudom jól hogy én voltam az aki tönkre tett mindent a bizonytalanságommal és a hülyeségemmel.
IU nem jelentett semi igazat számomra csak olyan règ imádtam és hallgattam a számait hogy azt hittem szerelmes vagyok belé de nem.

J hope:
- itt vannak már?
- honnan tudjam jhope néz ki és meg tudod.
- jol van na Rm de már annyira jó lenne ha itt lennének.
- tudom tudom.
- suga-t nem láttad?
- de. A barátnőjével beszélgetett telefonon majd mindjárt jön ő is.
Aztán már Jin és kook kivételével mind a nappaliban voltunk és én az ablakra tapaddtam hogy azonnal észre vegyem ha itt vannak.
Haaa~ meg jöttek~!
Mind a bejárati ajtóhoz rohanunk és be is lép a két jó madár.
Kéz a kézben?! Mi a manó?
De ahogy látom boldogak.
Kook is megjön és lefagy a nappali közepén
amint meg látta őket ahogy egymás kezét fogják.
Ez biztos nem volt kellemes.

Jimin: az autó be parkolt és itt az ideje kiszálni.
Nem èrtem taehyung viselkedését de jobb így hogy el beszélgetünk mintha a kínos csend el kellene szembe nézni.
Valahogy nem megy még ez.
Tudom ha kiszállunk mindennek vége mert őt válassza.
Vicces.
Mintha választania kellene egyáltalán.
Neki csak van kook és kész.
Gyerünk jimin fogadd el te is végre hogy csak ennyi voltál.
A mély agy zavaromból tae hangja ránt ki.
- hè. Jimin? Megyünk?
- hogy? Igen mennyünk.
Hát ez nem volt valami vidám de jelenleg ennél többre nem telik hogy oda minden amint megpillantja jungkook-ot.
Már alig várhatja hogy vele legyen.
- na. Jimin. Ne gondolkozz már annyit. Gyere.
Már annyira hiányoznak a srácok.
- om.om.
Le pillanatok hogy még is mit csinál.
Meg fogja a kezem. Ujjait át kulcsolja az enyèmekkel és úgy húz a ház felè és mosolyográm.
Reménnyel teli kissé könnyes szemekkel nèzek rá és én is el mosolyodom.
Be nyitunk. Pontosabban tae be robban az ajtó és j hope már ugrik is elènk és a többiek is.
Suga, rm, Jin, annyira hiányoztak.

Taehyung: hát itt vagyunk.
Jimin teljesen el merült a mély gondolataiban és szomorúan néz csak kifelé az ablakon.
Pontosan tudom mire gondol és hogy most szerinte mi következik.
- hè. Jimin? Megyünk?
- hogy? Igen mennyünk.
Sejtettem hogy nem valami boldog de hogy ennyire nem az...
Rá fogok kezére és aztán össze kulcsolom ujjaim az övèivel.
És úgy húzom magam után a ház felè.
Már kicsit másabb.
Talán remény szált bele hogy mégsincs minden veszve és kicsit boldogabb lett.
Be rontok egy olyan tae-s an és hope és a többiek már ott is vannak azt ajtóban.
-Á~ fogadjunk hogy valamelyikőtök már látott az ablakból?!
- jah. Végre hogy haza èrtetek. Hope már nagyon nem bírt magával.
De isten hozott itthon srácok! Nagyon hiányoztatok ám.
- köszönjük RM. Vá. Jin hali. Hope gyere kérek egy ölelést.
Közben jimin kezét el nem eresztve ölelgetem meg a srácokat kivéve kook-ot.
Nem látom a fogadó tömegben de most próbálok nem is rá figyelni hogy mégis hogyan reagál rám és jiminre.
Jimint is üdvözlik itthon és Jin már húz beljebb az étkező felé mondván
-"biztos hogy éhesek vagytok ezért kis házi kosztal vártunk tikteket."

Jin: hát valahogy így sejtettem a helyzetet.
Hope, suga RM is azonnal a bejárati ajtónál üdvözlik a fiúkat kivéve kook-ot aki le dermett a nappali közepén de ahogy beljebb húzom a kèt megtèvedt bárányt ő odébb áll és be engedi őket az ètkezőbe majd utánunk jön nem túl vidáman.
De taehyung és jimin boldognak tűnnek.
Tae el sem ereszti jimin kezét.
Még a srácokat is úgy ölelte meg hogy közben fogta jimin kezét.

Suga: próbálok nem az én kis mèzecskèmre gondolni legalább ilyenkor mikor épp a srácokat üdvözöljük itthon de nem nagyon megy.
Ummmm. Hiányzik.
Mivan velem?!
Haaah.
Amint oda figyelek és rá látasom nyílik jungkook kèpère hát meg nèzem mi lessz itthon az elkövetkező pár napban úgy hogy amióta V és jimin megérkeztek el sem engedik egymás kezét.
Talán még is jó lenne hamarabb bemutatni zsanit hátha ezzel terelem a figyelmet és talán nem lesz akkora feszültség.
Lassan végzünk a kajálással és Jin el küldi őket hogy pakoljanak ki vagy pihenjenek egy kicsit. Úgy döntenek fel mennek és pihennek egy kicsit. Mi lent maradunk.
RM az "asszonykájának" segít leszedni az asztalt én hope-al ki ülünk a teraszra beszélgetni és nagyon bele is merülünk mikor el kezdi mesélni hogyan is ismerte meg azt a lányt akivel már jó ideje beszélget de semmi biztosat nem mondot hogy együtt vannak vagy sem. Furcsán jó hallgatni jhope-ot hogy halad a szerelmi élete de az biztos hogy a beszèlőkèje az valami eszmèletlen.

RM: hát nagyon nem ezt vártam. De úgy láttam Jin arcáról hogy ő sem mert fel húzott szemöldökkel nézte ahogy taehyung és jimin álltak a bejárati ajtóban.
Szerencsére kapcsol és inkább be is húzza őket azonnal hogy biztos éhesek és ideje egy kis házikosztnak.
Ennek már mind örülünk mert Jin nagyon jó szakács. És már mi is kezdtünk éhesek lenni ebbe a nagy várakozásban.
- nah. Meseljetek milyen volt az a tábor?
- nagyon jó volt.
Képzeljétek ott volt mèg N és hyuk is.
És Yoseob is.
-tiszta tánct kar találkozó volt ezek szerint.
- jah és taemin is ott volt és egy csomo mindent tanultunk és a végén még fel is kellet lépnünk.
Persze jimin és a csapata lett az első de hèhè azért én is javultam ugyan is a mi csapatunk lett a második.
- na tea majd meg nézzünk a próbateremben hogy mennyit javultál.
- amikor csak szeretnéd j hope.
- oké oké srácok. Majd még meséltek de most inkább kezdjünk neki az evèsnek mert éhen halunk.

Jungkook: nem hiszem el.
Le fagytam teljesen.
Jin az étkező felé rángatja őket de inkább odébb állok az útból hogy véletlen sem kerüljek elèjük.
Le ülünk ès úgy beszélgetnek mintha semmi sem történt volna a vagy hogy még most sem lehetne érezni nèmi feszültséget bár lehet azt inkább az én jelenlegi viselkedèsem okozza mert képtelen vagyok le venni a szemem róluk. Egy hogy még azóta is egymás kezeit fogják hogy be léptek az ajtón. Kettő hogy folyton vigyorognak.
Pontosabban tae de jimin is mosolyog.
Nem tudom lehet e lehetőségem tae-vel négyszemközt beszélni és rá jönni hogy most mi is  a helyzet velünk.
Félek hogy nem olyan válaszokat kapok amiket szeretnék de akkor is meg kell tudnom.

J-hope: a közös kajálás egész jól ment.
Mind sokat beszélgettünk.
Hallgatuk hogy milyen volt a két srácnak a tábor és hogy mi mindent tanultak de azért azt észre lehetett venni hogy jungkook megsem szólalt amióta haza jött taehyung és jimin.
Remélem nem is lessz semmi hajcihő.
Kajálás után szét oszlunk.
Jin neki lát el mosogatni és Rm természetesen segít élete hercegnőjènek.
Èn inkább suga-val ki ülök a teraszra miután rendbe raktuk a nappalit.
-hè suga!
- tessék?
- beszélgetünk egy kicsit?
- persze.
- halljam mikor ismerhetjük meg végre a barátnőd?!
- majd ha egy kicsit lazább a helyzet. Még félek hogy ez csak a nagy vihar előtti csend.
- nekem is úgy tűnik hogy ez a nagy csend a hatalmas vihar előtt.
De már én is szívesen be muatanám a lányt akit megismertem.
- woa~ na had halljam mi van?!
- hát tudod nem règ meg ismertem egy lányt.
- mmm igen.
- Oh.
Instagrammon ismertem meg mikor kaptam egy cuki levelet tőle.
Vicces volt. Úgy kezdte hogy lehet hogy nem tudom majd el olvasni a levelet mert tuti hogy millió mástól is nap mint nap kapok levelet de nagyon édes volt amit írt. Nagyon megfogott.
- kezd érdekelni mit írhatott hogy ennyire megfogott.
- azt írta reméli hogy jól vagyok aztán  váltott hadvezér módban.
Azt írta hogy legközelebb legyek szíves jobban vigyázni magamra és nem pocsolkodni a hideg vízzel még akkor sem ha nagyon meleg van mert még megtalálok fázni és nagyon szomorú lenne miatta.
- uuuuuu. Nagyon cuki.
Mutass képet róla.
- majd át küldöm a profilját.
És írta hogy szívesen hallana énekelni a közel jövőben ugyan is nagyon szép hangom van.
- pfkhm.
- hm?!
- semmi!
És ?
- írtam neki hogy köszönöm a levelet és vigyázok magamra és nem pocsolkodom hideg vízzel.
Megígértem hogy a következő nagy díjátadón èneklem neki majd.
- azta. Nekem is ènekelnem kellene a kis mèzimnek.
- lopott ötlet mindig jó.
- miért ? Csak te adhatsz szerenárdot a barátnődnek?!
- nem.
- na látod.
Nem hittem hogy te is be csajozol.
És amúgy miért nem meséltèl róla még így?!
- hát még nem a barátnőm de szeretném.
És mostanában valahogy mindenki el volt a saját dolgaival és nem jött össze .
- èrtem.
Te hallod ezt?!
- igen. Jungkook szobájából jön.
- na ne! Hope gyere!
Be érünk. Kook és jimin egymásnak estek.
Jin és Rm is itt terem és szét szedjük őket.
Már megint mi folyik itt?!

- nah jó. Ugorj fel.
- wáá. Gyerünk tae meg tudod csinálni.
- jah. Oo anyám.
- om. Nem is vagyok olyan nehéz.
- mhm.
Este mikor le jönnek vacsizni ugyan úgy beszélgetnek.
Èn eddig hozzájuk sem szóltam de tae-vel beszélnem kell.
- tae. Beszèlhetnèk veled valahol?
- mm. Igen.
Fel hívom a szobámba ahol nyugodtan tudunk majd beszélgetni.
- látom jól telt a tábor.
- mm. Nem volt rossz.
- szóval te és jimin?!
- szóval mi?!
- tudod én nagyon sajnálom hogy olyan voltam veled de már egyáltalán nem hajtok IU után.
Mert. Mert.
Nekem csak te kellesz.
- kook.
- tae?!
- jimin?!
- hallottam. Miért nem tudsz le szálni róla jungkook?
- hogy én?!
Te vagy a harmadik es nem én.
- te aki otthagyta egy nő miatt?
- ehez nincs közöd. Ez az enyém és tae ügye.
- tae?
- jimin. Csak egy kicsit hadj magunkra kérlek.
Had beszéljük meg.
- tehát így állunk.
- hallottad jimin. Menj ki a szobámból lètszives.
- mert ha nem?
- majd én teszlek ki.
- azt meg néznèm.
El fog az ideg és hirtelen neki rontok jiminnek.
Meg ütom az arcát és ő is üt egyet.
Tae próbál szét választani minket de nem nagyon megy.
Hirtelen suga és hope terem a szobámban aztán Rm is és Jin is.
Szét szednek minket.
Jimin-t Jin és hope át viszik a saját szobájába míg suga és tae és Rm itt maradnak de suga át néz jiminhez hogy mi a helyzet ott.
Rm most ki kérdez hogy mi volt ez az egész.
Épp hogy ma jöttek haza és máris a verekedés.
Szépek vagyunk.

Jimin: jól estett tènleg Jin házi kosztja.
Tae-vel épp mennénk fel a lépcsőn mikor a hátamra aggatja magát mint egy fogas és be közli hogy cipeljem fel mert "el fáradt" pf és mégis miben?!
Még mit nem.
El viszem a lépcső fordulóig aztán én jövök.
- nah. Itt vagyunk.
- de ez csak a lépcső forduló!
- igen mert most te jössz.
Cipelj csak fel.
- ezért még ki kapsz.
- majd meglátjuk.
- incselkedj csak.
-hmhm.
El vagyunk a szobánkban tae-vel aztán irány a vacsora.
Utána jött még csak a fekete leves.
Tudtam nem usszuk meg balhé nélkül.
Jungkook olyan könnyen hívja félre tae-t.
Hallgatózni csúnya dolog de muszály ha megakaraom tudni hogy mi a helyzet velünk.
Tudtam.
Vègig hallgatnám hogy tae mit válaszol rá de nem megy.
Nem bírom őket együtt látni.
Milyen nagy legény lett kook míg nem voltunk itthon.
Ha verekedni akar én benne vagyok.
Egymásnak esünk de suga és jhope be robban és megpróbálnak szét szedni.
Megjön Jin és Rm is.
Sikerült szét szedni minket de nem usztuk meg sebek nélkül.
Jin és hope át húznak a szobámba és nyugtatnak.
Le nyugszom és várom hogy ezek után mi lessz.
Meg hallom V hangját.
- jimin? Be jöhetnek? Kérlek!
- gyere be.
Mit akarsz?!
- kook-kal csak beszéltünk semmi több.
Tudni akarta hogy hogy állunk.
- és? Hogy állunk?!
- én veled akarok lenni.
- biztos vagy benne? Biztos hogy velem...?!
- ...
Nem szól csak fölèm hajol ès megcsókol most először azóta hogy együtt voltunk a tábor első napján.
Akaratlanul is vissza csókolok.
Hm. Mintha nem akarnék.
Dehogy is nem!
De bizonytalan vagyok.
- kicsit lejjebb vetkőzhetnènk.
- tae.
Nyulnèk a pólóm után de el kapja a kezem.
- hagyd majd én.
És le huzza a fölsőm közben a felszabadult bőrömre csókokat nyom.
- feljebb taeh.
- hmm. Nyugalom. Tudom hogy a nyakad és a kulcs csontod imádod ha kènyeztetem.
- ighen.
El kezdi a kulcs contom kényeztetni közben a kezei a hátsó felemre vándorol.
Egyik kezével fel húzza a jobb lábam hogy közéjük fèrjen.
Át tér nyakamra onnan lassan az ajkaimra és szenvedélyesen csókol közben nekem dörgöli magát ahogy nem szègyenli.
- ahh. Jimin. Szerintem már nagyon nem kell ide ez a nadrág.
Èn csak igenlően bólogatok és elkezdi simogatni felső testem és kezei lejjebb vándorolnak.
Nadrágom karcánal beljebb viszi egyik kezét aztán meg fogja és elkezdi le tornázni rólam a nadrágom.
Vègig néz rajtam és meg nyalja alsó ajkát.
Vissza helyezkedik a lábaim közè de így még nem az igazi.
- taeh.
-hmm.?
- egyikünkön még kicsit több a ruha a kelleténél.
- szeretnél le vetkőztetni?
Bólintok egyet majd fordítok a helyzeten és a két lába mellé tèrdelek.

Taehyung: jimin a lábaim mellé tèrdel és pólómèrt nyúl.
Felemelkedem hogy le tudja húzni és csókèrt nyujtózom felè amit meg is kapok.
Vègig simít nyakamtól egész a nadrágom karcáig és ki gombolja.
Lassan lehúzza rólam majd vissza helyezkedik és így alsóban már igen meg èrzem hogy izgatott ugyan úgy ahogy én.
Jimin mindig olyan jó volt hozzám.
A legkevesebb amit tehetek érte hogy el árasztom szeretettel. Szerelemmel.
Na azèrt ne hogy azt hidje hogy ő lessz a domináns ebben a kis mókában.
Egy mozdulattal magam alá fordítom és a nyakát veszem cèlba hogy el felejtse hogy éppen mire is készülök.
Le simitok oldalán amitől mèlyet sóhajt.
Egyszerűen meg fogom alsó nadrágja peremèt és lassan le tornázom róla.
Amint meg van egy ideig még meredek felette és csak nèzem őt.
Jimin mindig is gyönyörű volt.
Fiatalabbnak még inkább nagyon cuki de szép is
De mos...
...most egyszerűen gyönyörű.
Vissza hajolok és csókolom.
Ideje bele kezdeni a játékba. Még hosszú az éjszaka és nagyon nem terveztem egyszerűen egy "menettel" le zavarni.
Hátsó felére vezetem kezem és középső ujjammal végig bejáratánál is.
Szó szerint bele borzong ami csak még jobban feltűzel.
- ahhhmm. Taheh. Teljesen elh veszed az eszhmmm.
- hogy mondod?!
- mmmh. Se semmi folytasdh.
- én is így gondoltam.
Tovább simogatom bejáratát hogy ezzel is izgassam hátha jobban sikerül majd el lazulni ha végre bele kezdek.
- ahhmmm. Jimin. Egy kicsit fel kèszítelek. Oké?
- igennn. Csináld!
Ki húzom a fiókot és ki veszem a síkositót.
Azért nem fogom full szárazon az ujjam bele vezetni.
Kenek első ujjamra és máris be vezetem az első ujj percemig.
Tovább haladok és érzem milyen szűk.
Hát nah nem most volt hogy szexeltünk.
Kissé feszít neki mert érzem na meg hallom is hogy nem olyan jó mint mikor csak simogattam.
Másik kezem hogy enyhitsem és el tereljem figyelmèt a mèg kicsit kellemetlen èrzèstől
Merevedèsère simitom és már más a helyzet.
Enyhült kicsit hátul hála elől végzett munkámnak.
Első ujjam követte a második majd a harmadik.
Már igazán élvezi ahogy felkészítem és el is találom prosztatáját így még jobban ki tágult ezèrt ki veszem ujjaim és rá fogok az én merevedèsemre és a bejáratához èrintem.
Neki dörgölöm hogy hallgassam az édes cicás dorombolását.
Lassan el kezdek behatolni és jól tűri.
Pár perc és már egészen benne is vagyok de meg kell állnom egy pillanatra mert olyan veszettül jó érzés hogy próbálok nem el sülni.
Két karomon meg támaszkodva figyelem és kezdek el óvatosan mozodni.
Egyenlőre csak apróbb köröket írok le benne aztán váltok és ki felé kezdem húzni magam majd ismèt el merülök benne.
Halkak vagyunk ugyan is ne szeretnénk ha mindenki tudná mit is csinálunk épp.
Jimin minden egyses hangja a fülembe érkezik.
Édes vékony hangjával a fülembe nyög folyamatosan és pluszban izgat a tudat hogy mennyire is élvezi.
Gyorsitok a tempón és még mélyebbre lököm magam ami további nyögèsekhez vezet mitől úgy be vadulok mint még soha.
Még erősebben lököm magam ahogy érzem hogy folyamatosan el is találom érzékeny pontját.
Erősen markolja és marja folyamatosan a hátam.
Holnaptól nem szaladgálok fölső nélkül.
Annyi baj legyen.
Megsem probalok közénk nyúlni hogy át segítsem a gyönyörön annyira egymáshoz simulunk.
Èrzem hogy próbálja tartani magát hogy minnèl jobban el húzzuk ahogy én is de már nem bírom.
Lassabbakat de erősen tolom fel magam ahogy érzem a gyönyör hullámát.
Ő is húzza az èlvezetünk hogy teljesen ki elègüljön de erre lessz még a mai este alkalma nem is egy.
Bele èlvezem forró lukába ő pedig kettőnk közé èlvez.
Nem veszem ki magam belőle inkább csókolom az puha ajkait aztán lassan újra mozogni kezdek benne.
Látom rajta hogy is is benne van még egy körben.
Vagy kettő, háromban...