Tae pov.

Mi után megnyugodtam, a srácokkal haza mentünk, én egyből bementem a szobámba és ott voltam egy jó darabig majd úgy döntöttem, hogy muszáj elmenem egy kicsit a parkba, hogy kiszellőztessem a fejem.

Éppen a kedvenc helyemen sétáltam és, akkor olyat láttam, amit nem hiszek el. Őszintén soha sem hittem volna el, ha valaki nekem ezt mondja, hogy ez történt, de így, hogy láttam a két saját szememmel, egyszerűen ledermedtem, még csak észre se vettek annyira el vannak merülve egymás szájában.

Majd mikor felfogtam, hogy mit láttam el futottam onnan, miközben a könnyek marták a szemeimet, emiatt pedig nem láttam rendesen és beleütköztem egy mellkasba. Egy jól ismert mellkasba igaz az arcát még nem láttam, de bárhol felismerem ezt a parfümöt, mert még tőlem kapta ajándékba a szülinapjára egyik évben és annyira tetszett neki, hogy minden évben megveszem neki, de egy valamit nem értek, hogy-hogy itt vannak. Igen még mindig nem néztem fel, de biztos. hogy ketten voltok mivel két pár lábat láttam a sajátomon kívül.

Jaj, de várjunk csak ti még azt se tudjátok, hogy miért futottam el. Hát ez nagyon egyszerű én megláttam Yoongit (és csak úgy mellékesen megjegyezném, akit mindennél jobban szeretek és ma szerelmet is vallottam neki, de Ő visszautasított, mert nem érez irántam semmit) Jungkook-al csókolózni az én kedvenc parkomban, amit én mutattam meg nekik, mert Ők nekem, olyanok mint ha a családom lenne, de most elárultak. Amikor megláttam Őket lefagytam, majd a könnyeimmel küszködve futottam el és így belefutottam két számomra nagyon jó barátba és annak ellenére, hogy ők egy másik bandában vannak nagyon jól kijövünk.

-Szia Taetae.

-Helló Taehyung, Mizu?-köszönt Jackson.

Az első tipikusan Mark köszönése és én nem tudom miért, de imádom mikor így köszön, olyan aranyosan mondja, hogy az csak na.

-Se..se..semmi.-mondom dadogva.

-Na persze és a semmiért hullajtod a könnyeidet igaz?-emeli fel a fejemet az államnál fogva Mark.

-Én... nem szeretném itt megbeszélni és most nem is szeretnék haza menni.-mondtam rájuk nézve a könyörgő kiskutya szemeimmel.

-Jó felhívom JB-t, hogy nem lenne-e baj, ha nálunk töltenéd az éjszakát, bár tekintve, hogy szabink van a héten és jövő héten biztos nem lesz ellenére.-mondta Jacks.

-Szia JB. Jackson vagyok.

-...

-Igen. Nem, nincs semmi baj.

-...

-Igen mindketten jól vagyunk.

-...

-Igen persze. Igazából csak kérdezni akarok valamit.

-..

-Arról lenne szó, hogy nem lenne gond, hogy ha Taehyung tudod a BTS-ből ha esetleg nálunk töltené az éjszakát?

-...

-Kérlek. Ne légy gonosz.

-...

-Ez az köszi szeretlek kicsim akkor sietünk haza. Puszi.-köszön el szerelmétől.

Jaj elfelejtettem megemlíteni, hogy Jackson és JB járnak. Jaj, upsz bocsi.

-Köszönöm srácok.-mondtam

-Ne köszönd te kis buta, hiszen barátok vagyunk és nem akarom, hogy valami bajod legyen, vagy, hogy hülyeséget csinálj nélkülem és nélkülünk. A másik meg tudni akarom, hogy kibántotta meg mi kis öröké mosolygós haverunkat.-mondta Mark.

Egy olyan fél óra múlva Jin-t láttam meg felénk közeledni. Mikor elénk ért csak kérdőn nézet rám, hogy mi történ.

-Majd mindent elmondok neked, de most ha nem gond Mark és Jackson át hívtak magukhoz egy kis haveros estére úgy hogy ott alszok mond meg a többieknek, hogy ne várjanak. Majd holnap meg elmondok mindent neked meg Nam-nak, rendben?

-Jó, vigyáz magadra. Srácok kérlek, hogy ti is figyeljetek már rá és adjatok neki valamit enni, mert reggel óta nem evett semmit és mostanában gyakran van az, hogy szinte nem eszik semmit. Ezért kérlek csináljatok vele valamit, hogy rendbe jöjjön.

-Bízd csak ránk. -mondta Mark.

-Jó köszi. Na sziasztok legyen jó estétek. -mondta és már el is indult haza.

-Várj Jin nem hoznál le nekem egy pár cuccot futottam után miután mondtam a srácoknak, hogy egy perc és itt vagyok, már nincs kedvem felmenni és a faggatásukat hallgatni. -gyorsan le is hozta nekem a cuccokat és már mentem is vissza a srácokhoz.

-Oké mehetünk.-mondtam és már el is indultunk.

Ezután mi is elkezdtünk a srácokhoz menni egy jó órára laktak tőlünk, de most szükségem volt egy kis levegőre ezért megegyeztünk, hogy gyalog megyünk el a dormjuk mert JB hozta el őket kocsival.

Nem sokára meg is érkeztünk hozzájuk. Jackson kinyitotta az ajtót majd minket előre engedve jött be utánunk. A nappaliban egyedül JB volt gondolom a többiek meg bent vannak a szobájukban.

-Szia drágám.- köszönt Jacks JB-nek.

-Sziasztok. Jó újra látni Tae, hogy vagy?

-Köszi jól vagyok. -mondtam, de Mark csúnyán rám nézet erre úgy hogy ki kellett javítanom a mondatomat. -Vagyis fogjuk rá mostanában elég pocsék hangulatom van, de majd jól leszek kel egy kis kikapcs a srácoktól is mert már nagyon aggódnak értem és nekem muszáj egy kis tér tőlük.

-Értem. Éhesek vagytok? Össze dobjak valamit?

-Én nem köszönöm.-mondtam, de Mark ezt se hagyta annyiban.

-Akkor is enni fogsz nem érdekel. Igen kérlek JB mind eszünk, Tae is enni fog mert reggel óta nem evett úgy hogy ha akar ha nem de enni fog, sőt ha kell én magam etettem meg vele a kaját.

-Jó akkor gyorsan csinálok valamit addig nyugodtan menjetek cuccoljatok le és majd szólok ha kész a kaja.

-Köszi életem imádlak. -mondta Jacks és egy csókot lehet szerelme ajkaira.

Ezután bevonultunk Mark saját szobájába leültünk az ágyára majd kérdő tekintettel fordultak felém miután lecuccoltam. Na igen most jön az a rész amit későbbre már nem tudom el halasztani.

-Na szóval mi is történ?

-Nem beszélhetnénk mástól?- kérdeztem reménykedve.

-Nem! -mondta határozottan Mark. -Tudni akarom, hogy mi történt veled. Nem szeretem amikor szomorú vagy. Te is mindig mellettem voltál és meghallgattál, hogy ha valami baj történ nem akarom, hogy depressziós legyél én segíteni akarok neked, hiszen én is mindig számíthattam rád. Most pedig én jövők te is számíthatsz rám. Érted?

-Igen, de ez nem olyan könnyű mint hiszed főleg nem neked elmondani, hiszen én pontosan tudom, hogy mit érzel irántam én mindig is tudtam, de nem tudtam ezt viszonozni és nem akarlak megbántani nem akarok neked fájdalmat okozni elég, hogy nekem fájdalmat okoztak, attól én nem akarok egy nagyon fontos személyt megbántani.

-De mégis honnan tudod?

-Ugyan már Mark attól, hogy én mást szeretek attól még vak nem vagyok csak te azt hitted, hogy nem veszem észre, hogy mit érzel irántam. Hiszen barátok vagyunk nem tudsz nekem hazudni letagadhatod, de nem tudod eltitkolni előlem az érzéseid sose tudtad és ezt neked is tudnod kellene.

-Jó igaz, de kérlek mond el, hogy mi történt bármi is az nem fogsz vele megbántani.

-Tényleg? Jó de előtte egy kérdés, miért nem volt merszed lépni felém?

-Hát egyértelmű volt, hogy a lányok iránt vonzódsz és nem akartam, hogy undorodj tőlem.

-Igen gondoltam. De még ha így is lenne akkor se undorodnék tőled.

-Túl kedves vagy Tae és ez okozza majd egyszer a legnagyobb fájdalmat neked.

-Ezt most miért mondod?

-Ne hülyéskedj már ez még nekem is leeset pedig nem igazán szoktam megérteni hogy mire gondol a legtöbb esetben, de ez most nyilvánvaló volt. Arra utalt, hogy biztos megfogsz neki bocsájtani és úgy fogsz tenni mint ha semmi se történt volna pedig tudod, hogy igen és inkább szenvedsz mit, hogy lemondj a szerelemről amit iránta érzel.

-Igen, de már késő. Ma bevallottam Yoongi-nak az érzéseimet, de persze ő vissza utasított. Az okot nem mondta, de most már tudom, hogy miért.

-Mi az az ok. Miért utasított vissza? Mond el kérlek. -nézet rám Mark.

-Meg tudtam hogy már van valakije. El kell ezt fogadnom, mert még ha a szívem mélyén fáj is az a lényeg, hogy Ő boldog legyen és ha neki Kook kell hát akkor elengedem. Itt az ideje, hogy új életet kezdjek valakivel aki engem fog szeretni.

-Jaj V de ez nem megy egyről a kettőre ezt te is tudod. Attól, hogy ezt mondod nem fogod tudni azonnal elengedni azt a szerelmet amit iránta érzel. Adnod kell magának is egy kis időt. -mondta Mark és tudom, hogy igaza van.

-Srácok gyertek kész a vacsora.

-Megyünk.-szólt ezúttal Jackson.- Jól van menjünk együnk majd folytatjuk.

Fel álltunk az ágyról és mind 3-an kimentünk a konyhába enni ahol a többi tag már ott volt illedelmesen meghajoltam és köszöntem mindenkinek, majd mind leültünk az asztalhoz. Igazából annyi étvágyam volt mint egy kavicsnak vagyis se mennyi.

-TaeTae egyél-szólt rám Mark.

-De nem akarok. -mondtam neki unottan.

-Na azt már nem már pedig enni fogsz.-azzal a lendülettel a székével együtt elém vágódót majd a saját tányérját maga elé vette és szó szerint az orrom alá dugta a kaját és megetetett mint egy kis babát.

Én meg mit tehettem volna engedelmesen hagytam hogy etessen amin a többiek jót derültek. Miután megettük együtt az ő és az én adagomat is elégedetten dőlt hátra székében én meg mérges pillantásokat küldtem felé amin csak jót derült.

Miután mind megettük az amúgy nagyon finom kaját amit JB csinált és így utólag nem is bánom, hogy ettem vagyis ettetek vele, leültünk közösen filmet nézni. Majd egy kicsit még beszélgetem a többiekkel is és egy kicsit sikerült is elterelniük a figyelmemet.

Este Markkal aludtam úgy hogy ő bújt a mellkasomhoz mint egy kiscica. De nagyon aranyos volt. Reggel én korán keltem, mert nekem mennem kell majd dolgozni. Próbáltam úgy kimászni Mark mellől hogy ne keltsem fel, de épp hogy kimásztam az ágyból Ő már észre is vette.

-Te már fent vagy? -kérdezte meg komásan.

-Igen nekünk ma még be kell menni felvételre reggel, de utána mi is szabadok leszünk. Köszönöm, hogy itt maradhattam veletek, és hogy meghallgattok. Majd még beszélünk. Hívlak ha végeztünk. Beszélhetnénk egy-két dologról. Oké?

-Rendben várni fogom a hívásodat. Szia TaeTae. -mondta és már újra hallhattam halk szuszogását.

Gyorsan összekaptam magam és haza mentem a többiek még valószínűleg alszanak. Hamar hazaértem be mentem a szobámba a ruháimért, ilyenkor áldom a szerencsémet, hogy saját szobám van, gyorsan letusoltam összedobtam egy gyors reggelit meg készítettem kávét és vártam, hogy a többiek is fel kelljenek.

-Jó reggelt.- jelent meg elsőnek Jin majd a többiek is.

-Ó jó reggelt. Te mikor jöttél haza?

-Kb 1 órája csináltam reggelit meg kávét gyertek egyetek nem sokára itt a menedzser.

Miután mindenki végezet a menedzser is megérkezett. A felvétel hallistenek hamar vége lett. Ezután mind mehetünk haza. Miközben vártam a többieket hogy vissza vegyék a cuccukat amibe ide jöttünk addig én felhívtam Markot, hogy végeztünk.

-Szia.

-Szia, na mizu?

-Végeztünk. Figyelj nem lenne gond ha ott lenék akkor veletek néhány napot szedtem össze pár ruhát magamnak benne van a kocsiban, de gondoltam előtte megkérdem, hogy nem fogok-e zavarni?

-Te soha nem zavarsz. Gyere nyugodtan.

-Okér akkor majd beszélünk szia.

-Szia.

-Na akkor haza doblak titeket srácok, de aztán pihenjetek.-mondta a menedzserünk.

-Rendben.- mondtuk egyszerre.

-Hyung meg tennéd nekem, hogy a Got7 dorm-jához viszel. Megbeszéltük, azt most hogy mind két banda szabin van velük töltök egy kis időt és már várnak.

-O hát persze ha nem gond. Van nálad minden?

-Igen.

-Akkor ott kezdem az utunkat.

Nem sokára meg is érkeztünk Mark már kint várt Jack-szel a kapuban.

-Köszönöm Hyung.

-Nincs mint. Na szia, de aztán ne vigyétek túlzásba a bulit.

-Olyannak ismersz minket?-kérdeztem mire rám nézet a tipikus "ezt most te sem kérdezted komolyan fejjel" mire csak elkuncogtam magam-Jó-jó vissza fogjuk magunkat. Na sziasztok majd találkozunk.

-Oké érezd jól magad. -mondták a srácok.

Intettem nekik majd egyből oda mentem és jól megszorongattam Markot és Jacksont is.

-Na milyen volt a felvétel?-kérdi Jacks

-Csak a szokásos.

-Menjünk be biztos szeretnél piheni azért?

-Nem vagyok fáradt egész jól aludtam tegnap este. Amúgy bocsi, hogy reggel felkeltettelek Mark nem akartam.

-Ugyan. Szinte minden apró dologra fel kellek főleg reggel. Na, de gyere biztos éhes vagy és ne mered azt mondani, hogy nem eszel, mert akkor ki tekerem a nyakad.

-Jó-jó eszek, de csak akkor ha nem te csináltad, mind tudjuk, hogy rémesen főzöl, sőt még ha lehet a konyhát is leégetnéd, ha rajtad múlna.

-Nagyon bunkó tudsz lenni néha remélem ezzel tisztában vagy TaeTae.

-Most mit vagy úgy oda te is tudod, hogy Tae-nak igaza van ezért van az, hogy soha nem engedünk a konyhába. Pedig meg kéne tanulnod, ha kiakarod majd szolgálni az uradat te asszony.

-Hé még is mért én lettem az asszony?

Én csak a háttérben kuncogtam egy jót ezen a két marhán.

-TaeTae védj már meg ne hagyd, hogy sértegesse a legjobb barátodat. -nézet rám Mark kérlelő szemekkel mit csak egy szem forgatással díjaztam.

-Hát ha nem vagy asszony, akkor megtudod védeni magad nem igaz Marki?-mosolyogtam rá kis szemtelen vigyorral.

-Utállak titeket.-mondta duzzogva majd bevágatott előütünk az ajtón. Amin mi csak jót nevettünk a többiek meg értetlen arca néztek ránk majd mikor elmondtuk, hogy mi volt belőlük is kitört a nevetés.

-Na megyek megnyugtatom, mert a végén még tényleg mérges lesz ránk, annak pedig nem lesz jó vége.

-Jó menj csak és mond meg neki, hogy kész a kaja.

-Oké. -mondtam majd bevonultam Mark szobájába.Mikor bementem az ágyán feküdt a fejet a párnába fúrva- Mark- szólítottam meg mire csak még jobban belebujt a párnába.-Na ne csináld már csak vicceltünk. Mark kérlek néz rám. Mióta veszed ezeket ennyire magadra régen te is csak jót derült ezeken a poénokon.

-Hogy mióta, talán azóta te idióta mióta teljesen beléd szeretem. Azóta esnek rosszul ezek a megjegyzések, mert hiába tudom, hogy viccnek szántad mégis úgy érzem, hogy van benne valami, és ezért nem lehetek veled bármennyire is szeretlek te nem fogsz úgy érezni irántam ahogy én irántad és ez fáj.

-Jaj Mark én sajnálom, de tényleg. Nem akartalak megbántani.Na néz rám. -kértem mire rám emelte könnyes szemeit. Istenem nem akartam sírni látni tényleg egy szemét alak vagyok. -Na jól van gyere ide. -tártam ki a karjaim amibe készségesen belebujt és egy szoros ölelésben részesítettem.-Igazad van nem kellene ilyeneket mondanom neked, de nem állt szándékunkban bántani, te nagyon fontos vagy nekem úgy, hogy kérlek mosolyogj.

-Nem ez nem a te hibád csak érzékenyebben érint mióta szeretlek, de nem kell aggódnod ez nem azért van, mert megbántanál, csak úgy érzem, hogy van benne valami. Talán csinálnom kellene valamit egyes dolgokkal azért, hogy változzak annak érdekében, hogy ne érezzem magam rosszul miattuk.

-Na jó elég a depiből menjünk ki együnk aztán meg lefekszünk alszunk egy jó nagyot és holnap pedig át beszélünk mindent rendben? Na meg jöttünk együnk.- mondtam figyelmen kívül hagyva a többiek kérdő tekintettét, hogy miért is könnyesek Mark szemei. Majd később elmondjuk nekik is, de nem most mára elég volt ebből a hangulatból.

Nekem is tovább kell lépnem és ehhez el kell felejtenem az érzéseimet Yoongi iránt, de előtte meg kell beszélnünk mindent vele és Kook-al is. Na majd holnap ezt elintézem és tisztalappal indítok mindent. Hamar meg vacsoráztunk majd mind elmentünk aludni.

Másnap fél 9-kor keltem a mellettem békésen szuszogó Mark társaságában. Nagyon csendben kimásztam az ágyból és most hál istenek nem ébredt fel, biztos a tegnapi események lefárasztották lelkileg. Ki mentem a konyhába ahol már JB a reggelinek akart neki látni.

-Ó jó reggelt. Jól aludtál?-kérdi rám nézve.

-Igen. Köszi. A reggelit készülsz csinálni?

-Igen mire a többiek fel kelnek biztos éhesek lesznek.

-Ó hagyd csak rám. Majd én megcsinálom. Kávé van?

-Nincs, de már bekészítettem. Egyébként köszi, hogy segítesz, de nem muszáj.

-Ugyan nálunk felváltva csináljuk Jin-nel. Meg amúgy is szeretem csinálni. Gondolom nálatok főként te csinálod?

-Igen nem is igazán engedném be a többieket a konyhába főzés céljából. Esetleg Jinyung-ot

-Ez nálunk is így van mi Kook-ot egyáltalán nem engedjük főzni egyszer hagytuk ne tud meg, hogy mi lett belőle, szerintem még ő maga se jött rá, hogy hogy csinálta azt a valamit. Úgy képzeld el hogy kirakta egy tányérra és szó szerint rá ragadt összevissza forgatta sőt még fejjel lefelé is tartotta de az olyan lett hogy még a tányérról sem eset le. Mi meg csak jót röhögtünk rajta Nam volt olyan bátor hogy megkóstolja.

-Haha biztos vicces volt. Egyébként mi volt az tegnap Markkal?

-Tudod csak rosszul eset neki, hogy én is szórakoztam vele. Elmondta, hogy mióta mások az érzései irántam akarva-akaratlan magára veszi a dolgokat.

-Értem. Mond csak nem akarod megpróbálni vele ezt az egészet?

-Igazából gondolkodtam már rajta, de előbb tisztázni akarok mindent Yoongi-val és Kook-al, mielőtt bármit is csinálnék. Szeretnék tiszta lappokkal indulni. Úgy hogy ma haza ugrom megbeszélni ezt az egészet és utána meglátom, hogy mi lesz. Nem akarom, hogy Mark szenvedjen miattam. Én meg ha látom, hogy a barátaim boldogak együtt könnyebb lesz lemondani róla. -mondtam, de ezzel be is fejeztük a beszélgetést mert már hallottuk, hogy jönnek a többiek is.

Hamar meg reggeliztünk sokat szórakoztunk beszélgetünk. 2 órakor én elindultam, hogy átessek egy nehéz beszélgetésen.