✨48
╚»★«╝Babaváró ╚»★«╝
🅹🅸🅽
Jin a nappalidban a kanapén ült, jegyzettömbbel a kezében, és megpróbált szöveget írni a fiúk következő albumához. Lekocogtál a lépcsőn, már amennyire pocakod engedte, elkerekedett szemekkel, amikor megláttad Jint a kanapén.
– Jin, mit keresel még mindig itt? – kérdezted, miközben odamentél és elé álltál.
– Hogy érted? – válaszolta mit sem sejtve.
– A babaváró ma van. Emlékszel? – kérdezted pocakodat simogatva, mire férjed felkapta a fejét.
– Teljesen elfelejtettem jagiya. Sajnálom – mondta Jin, miközben elkezdte összeszedni a cuccait. Végül rád nézett, és leesett az álla, amint észrevette gyönyörű ruhád. – Te, gyönyörűen nézel ki baby – mosolygott, és elpirult. Egy vörös kis ruha volt rajtad, ami talán szűkebb volt és szépen kimutatta gömbölyödő pocakodat.
– Köszönöm Jinnie – vigyorogtál elpirulva, de ezt a pillanatot a csengő zavarta meg.
– Valószínűleg a szüleink azok, de megyek is jagiya. Később találkozunk – csókolt meg, majd futólag köszöntötte a szüleiteket, és elment a fiukért.
🆈🅾🅾🅽🅶🅸
– Nagyon köszönöm, hogy megtervezted a babaváró bulit – mosolyogtál a legjobb barátodra, miközben mindketten elkezdtétek rendbe tenni a nappalit.
– Nem probléma – válaszolta a lány. – Ez még csak a kezdete a keresztanya kötelességeimnek, igaz? – válaszként csupán bólintottál, miközben összeszedted a használt papírpoharakat az asztalról. Miután elmentél, hogy kidobd őket, visszasétáltál a nappaliba, és láttad, hogy a legjobb barátod egy kis dobozzal tart feléd.
– Ez meg mi? – tetted fel a kérdést miközben odamentél hozzá, majd elvetted amint kinyújtotta feléd.
– Mindenki hozott ajándékot a picinek, így én is ezt tettem. – furcsán pislogtál rá, hiszen már odaadta az ajándékot, mégis ezt mondja neked. Lassan lerántottad a masnit a dobozról, és levegő után kapkodtál attól, ami benne van. Egy nyaklánc volt benne, a Bika csillagjegyének egy kis változata, amely a láncon lógott. – Szerettem volna neked egy nyakláncot a baba születésével kapcsolatban, szóval úgy döntöttem, hogy az ő csillagjegyével leplek meg – magyarázta. – És nézd, nekem is van egy – mondta, mielőtt lehúzta az ing gallérját, és megmutatta a dobozban lévő nyaklánc másolatát. – Hogy mindig emlékezzen, én mindig itt leszek a picurnak. - nagyon megdöbbentél válaszán, és nem tudtál mit mondani, csupán zokogva borultál nyakába, amit Yoongi az ajtófélfának dőlve nézett végig.
🅷🅾🆂🅴🅾🅺
– Hú – zihálta Hobi, miközben a bátyáddal bementek a bátyád házának hátsó udvarába.
– Hú, igazad van – kuncogtál, miközben odaléptél hozzá. Lágyan megcsókoltad, ő pedig a hasadra tette a kezét, köszöntve a babákat.
– Hányan jöttek el a babaváróra? – érdeklődött, ami mosolyt csalt ajkaidra.
– Nem olyan sokan oppa, de nem is baj. A legfontosabb emberek itt voltak, és ez a lényeg – magyaráztad még mindig mosolyogva. – Viszont ajándékból annál több van – mutatsz a nagyobb kupac ajándékdobozokra. – Eltart néhány utadba, amíg hazahozod ezt a sok cuccot, Hobi – vigyorogtál, mire az emlitett szemei elkerekedtek, amikor ráébredt, hogy ezt a sok holmit egyedül kell hazavinnie.
– T/N-ah – kiáltotta mögötted, miközben elindultál
.– Kérd meg a bátyámat, hogy segítsen – tanácsoltad neki. – Lefekszem egy kicsit, mert a gyerekeid igazan aktívak voltak és elfáradtam.
🆁🅼
– Rendben, ez kitől van? – kérdezted, miközben Namjoon átadott neked egy ajándékzacskót.
– A szüleimtől jagiya – mondta Namjoon, te pedig rájuk néztél a kanapén ülve, és köszönetképpen bólintottál. Kinyitottad a táskát, és elővetted a legaranyosabb pizsamát.
– Ezek imádni valók – felsikoltottál, ujjbegyed között érezve a puha anyagot. – Köszönöm – mosolyogtál a szüleire. Namjoon észrevette, hogy ez volt az utolsó ajándék a vendégektől, de tudta, hogy a fiúk valami különlegeset terveztek.
– Fiúk, készen vagyunk! – kiáltotta Namjoon, mire felvontad a szemöldöködet.
– Mi történik Joon? – felhúztad a szemöldököd miközben szüntelenül öt nézted, hátha rájössz mégis mi folyik itt. De azon kívül, hogy férjed rád rád kacsintott, semmi észrevételed nem volt. Hirtelen olyan hangot hallottál, mint egy motor, de valójában egy versenyautó volt, mivel mikor a hang irányába fordultál, Taehyungot és Jungkookot vélted felfedezni. Vigyorogva integettek a csodajárgányból. – Srácok! – nevettél, ahogy próbálták behozni az autót majd „leparkoltak" előtted.
– Tetszik ugye? – kérdezte Jimin csillogó szemekkel, akárcsak egy gyerek, mire nevetve bólintottál.
– Ez elképesztő! – hitetlenkedve kuncogtál, ahogy a játék versenyautóval úgy tettek mintha igazi lenne.
🅹🅸🅼🅸🅽
– Köszönöm az ebédet Jimin-ssi – mosolyogtál, miközben Jimin kinyitotta neked az autó ajtaját. Miután kisegített a kocsiból, becsukta maga mögött az ajtót, és átkarolta a vállad, miközben a bejárati ajtóhoz vezető úton ment az oldaladon.
– Tudod jól, hogy értetek bármit megteszek – válaszolta mosolyogva férjed. – Tudom, hogy mostanában nem aludtál jól, mert a baba nagyon aktív volt, ezért arra gondoltam, hogy meg foglak lepni valamivel – elpirultál a szavai hallatán, és a pocakodra tetted a kezed, amikor kinyitotta a bejárati ajtót. Miután kinyitotta neked, először engedte, hogy bemeni, ő pedig követte mögötted.
– Nem hagytuk kikapcsolva ezt az első lámpát? – kérdezted, miközben felnéztél a plafonra.
– Mm, nem hiszem, hogy kéne – vont vállat elutasítóan Jimin. Hirtelen emberek bukkantak fel a bútorok mögül, ami nagyon megijesztet. – Meglepetés! – mindenki ezt a szót kiabálta, Jimin pedig felkapcsolta a ház többi lámpáját. Egy hatalmas plakáton fel volt írva „Gratulálunk a babához"!. A hirtelen sokk hamar elmúlt és könnyes szemekkel néztél a barátaitokra. A szüleitek voltak az elsők, akik odamentek hozzád és átöleltek, majd utána Jimint is. Gyanakvóan férjedre néztél, aki csak boldog mosollyal nézet le rád, majd pocakodra helyezte kezét.
🆃🅰🅴🅷🆈🆄🅽🅶
– Meg tudsz állni? – kérdezte Jungkook. – És fel tudod emelni a karjaidat? – felvontad a szemöldököd, és tétován ugyan de megtetted, amit kért, és lassan felemelted a kezeidet, míg ő egy mérőszalaggal körbe vonta a pocakod.
– Ne mondd, hogy te is ezt csinálod Jungkookie – kuncogtál rá, mire ő félénk bólintással válaszolt. Taehyung úgy gondolta, hogy a babaváró alkalmával mindenki számára szórakoztató játék lesz, ha megpróbálja megmérni, mekkora eddig a pocakod. Nem értetted miért ennyire fontos ez neki, de ráhagytad mert igazából szórakoztató volt.
– Tudod, hogy nem olyan nagy? – Jimin szólalt meg először, mire Jungkook csendre intette, ami még jobban nevetésre késztetett. De ami még jobban meglepő volt, hogy valóban nem érte át a pocakod, ami azt jelentette, hogy vesztett. Nem igazán értetted a játékot, de a lényeg, hogyha átéri a pocakod meg kell csókolnia. Nyilván szándékosan nem érte át, hiszen csakis Taehyungnak szabad birtokba vegye ajkaid.
– Megengeded baby? – mosolygott rád férjed ártatlanul, majd amint bólintottál, óvatosan átfogta a szalaggal a pocakod és amint átérte, kaptad is a csókot. – Felismerte az apját – vigyorgott büszkén mire nevetve vállába ütöttél.
🅹🆄🅽🅶🅺🅾🅾🅺
Ledobtad a tollat az asztalra, és nagyot sóhajtottál mindenki mással együtt a szobában, miközben Jungkook felugrott, hogy átvegye a nyereményét. Mindketten, a babaváró vendégekkel együtt épp most végeztetek a „Baby Bingo" játékkal, és Jungkook ismét nyert.
– Nem kellene valamiféle szabályt alkotni ez ellen? – morogta melletted Jin.
– Mi ellen? A baba apja részt vesz a babavárón? – kérdezted, miközben mindkét kezed a hasadra tetted.
– Nem, az ellen, hogy a baba apja elveszi tőlünk az esélyt, hogy nyerjünk – nyögte Yoongi, amitől te kuncogtál.
– Tudjátok, mennyire versenyképes, és ez mindenre vonatkozik. Még a babaváró játékokra is – vontál vállat. Miután Jungkook átvette a nyereményét anyukádtól, aki a játékokat vezette, visszajött és leült melléd.
– Tudod, nem hiszem el, hogy ennyire jól sült volna el a buli, ha én nem vagyok itt. Annyira jól szórakozom – mosolygott Jungkook, mire te is hasonlóan cselekedtél.
– Igen, Jungkook, elképzeltük – motyogta Hobi, és te halkan belerúgtál az asztal alá a lábába, de tudtad, hogy azért rosszul esik nekik ez.
– Rendben kedvesem, viszont hagynod kéne a többieket is játszani – mutatsz óvatosan az idősebb tagokra, akik igen csak búsan bámulnak maguk elé. Végül csak belement, hogy hagy másokat is nyerni.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro