Sziasztok. Végre összeszedtem magam és sikerült a fél reakciót megírnom. Később (vagy még a mai nap folyamán) hozom ennek a frissítését, de addig is szeretnék mondani (számomra) fontos dolgot. Nos, újra publikáltam az OS gyűjteményem és miközben javítgatom rájöttem, hogy igenis szeretek ilyen típusban is történeteket alkotni. Bár nem a legjobbak, de szeretnék akár kérésre is írni. Szóval, ha igény van rá az első négy OS kérést meg fogom írni, aztán meglátjuk, hogy folytatom-e vagy sem.

UI: Privátban ez ügyben nyugodtan írhattok rám. (Nem csak a bangtan tagokkal lehet kérni)

╚»★«╝ Bondage ╚»★«╝

🅹🅸🅽

– Nem vagyok biztos ebben a T/N-ah – motyogta szkeptikusan Jin miközben alattad feküdt az ágyon. Azonnal abbahagytad, amit csináltál, és hagytad, hogy a bilincs, amit tartottál, leessen az ágyra.

– Mi miatt aggódsz? – érdeklődtél, teljes figyelmedet rá szentelve.

– Én csak...mi van, ha történik valami, és abba kell hagynunk? – nem bírtad tovább hallgatni ezeket a butaságokat, így elhallgattattad egy hosszú, szenvedélyes csókkal. 

– Bébi, vegyél egy mély lélegzetet, jó? – kérted kedvesem amire válaszként bólintott. – Először is, ezekhez nincs kulcs, így ha kell, magad is kiszabadulhatsz Jinnie. Nem kötelezlek semmire. A te döntésed mit szeretnél – suttogod fülébe erotikusan, a hatás kedvéért pedig még a füle mögötti finom részt végigcsókolod. 

– Mm, rendben – egyezett bele párod te pedig győztesen mosolyogtál, mielőtt újra kezedbe vetted a bilincset és hozzáfogtad a csuklóját a mögötte lévő fejtámlához. Miután végzett, hátradőlt.

– Alig várom, hogy jól érezzük magunkat Jinnie – suttogtad, miközben végigcsókoltad a mellkasát, és a boxere felé haladtál. Jin némán nézte, ahogy lehúzod az utolsó textilt, a farka már szinte kőkemény volt. 

– Bassza meg jagi – fújta ki Jin az eddig bent tartott levegőt, majd hátravetette a fejét.

🆈🅾🅾🅽🅶🅸

– Jaj, kicsim – nyögte Yoongi, miközben ujjaival könnyedén végigsimított az arcodra. – Nagyon csinos vagy így – motyogta kipirult orcákkal mindvégig a szemedbe nézve. Tudta nagyon jól mennyire szeretsz ilyenkor hangot adni elégedettségednek, de mivel éppen foglalt volt valamivel, lehetetlen volt ez most számodra. 

– De tudod még ezt a látványt tetőzni baby, csak el kell nyelned teljesen. Mit gondolsz, képes leszel rá? – néha megállt a mondatában hiszen mindvégig dolgoztál rajta nem kímélve őt, de végül sikerült kimondania amit szeretett volna. Kétségesen tetted amire kért, azonban egy idő után öklendezni kezdtél, mire rosszallóan megcsóválta a fejét – Tudod, hogy nem szeretlek megbüntetni, kicsim, de te sosem tanulsz.

🅷🅾🆂🅴🅾🅺

Hátradőltél, kezeidet magad mögé helyezted, hogy megtartsd a súlyod, miközben figyelted, ahogy Hobi a bokádat a kis selyem kendővel az ágyhoz rögzíti. 

– Tudod, nagyon dögösen nézel ki, ha így feltárulkozok neked – ismerted el, és Hobit megnevetted. Miután végzett, felmászott az ágyra, és letérdelt a szétnyílt lábak közé.

– Annyi választási lehetőségem van – töprengett, miközben a tekintete a testeden vándorolt. – Annyiféleképpen tudnálak a csúcsra juttatni anélkül, hogy nagyon megerőltetnem magam – motyogta perzselő tekintetével minden egyes centiméret végigmérve testeden. 

– Nos, siess és válasz egyet, mielőtt megerőszakollak – motyogtad mire párod felhúzott szemöldökkel nézett fel rád. 

– Ki itt a domináns baby? – a hangja ezúttal sokkal erélyesebb volt, ellenmondást nem tűrő mégis kedves. Áradt belőle a dominancia, azonban nem hagyott szóhoz jutni, egyből csiklódra simította két ujjat finoman megdörzsölve a puha bőrfelületet.

🆁🅼

– Nem túl szorosak, igaz? – érdeklődött Namjoon, mire te nemlegesen megráztad a fejed, miközben megpróbáltad mozgatni a karjaidat, de a csuklód és a könyököd körüli kötél megakadályozta, hogy megtehesd. – Pont jó – bólintott, és meztelenül sétált körülötted, míg a fejedhez nem ért. Kénytelen voltál hátrahajtani az említett testrészed ezzel szembe kerülve párod farkával. A látványra elmosolyodott és az arcodra tette a kezét, finoman végigsimítva a bőrön. – Készen állsz? 

– Igen, oppa – bólintottál válaszként majd egyből bekaptad a farkát egy hangos, férfias morgást kicsalva belőle.

– Jó kislány – dicsért meg arra ösztönözve, hogy folytasd kényeztetését, aminek nem félt hangot adni.

🅹🅸🅼🅸🅽

 – Nem szeretem ezt – duzzogta Jimin, miközben megbizonyosodtál róla, hogy a szemkötő teljesen eltakarja a szemét. – Nem látlak.

– Ez a lényeg, kicsim – kuncogtál.

– Tudod, hogy szeretem látni az arcodat, ahogy elélvezel a farkam által – motyogta, mire gyengéden mellkasára csaptál, amit kuncogással fogadott. 

– Tudom Jiminie, de higgy nekem, sokkal jobb érzés lesz – ígérted párodnak, aki fújtatva egyezett bele. Kissé hátra csúsztál Jimin ölében, amíg egy vonalba nem kerültél a farkával. Felemelted magad, és egyik kezeddel stabilan tartva a farkát, lassan leereszkedtél rá.

– A francba jagi – húzta el a beceneved édes nyöszörgés közepette, miközben az állkapcsa megfeszült.

– Istenem, mindig olyan csodálatos érzés magamban érezni – nyögted ki, miközben elkezdted fel-le emelni magad a hosszán. 

– A farkad mindig olyan kibaszottul feltölt.

– T/N-ah – nyögte, és te elmosolyodtál a reakcióján. Megfogtad a csípődön nyugvó kezeit, és felfelé húztad őket, amíg a tenyerei nem érintkeztek a melleiddel. Nyüszítettél, amikor erősen szorítani kezdte őket, te pedig lassú körökben tekerni kezdted a csípődet.

🆃🅰🅴🅷🆈🆄🅽🅶

– Tae, kérlek – könyörögtél, miközben hátulról ki-be csúszott testedbe, néha megpaskolva popsid.

– Mi a baj kicsim? Nem bírod? – Tae elmosolyodott, miközben óvatosan végigsimított a hátadon. 

– De csak...túl sok Taetae... – mondtad őszintén. Ugyan imádtad, nagyon is élvezted amit tesz veled, nem arról volt szó, viszont már túl soknak érezted, hogy kikötözött és mellé még a popsi paskolóval sem felejt el néha ráhúzni a csípődre. 

– El kell ismerned, hogy sokkal jobb érzés így – mutatott rá a tényekre, amit képtelen voltál ellenezni. – Érzem a csinos kis popsid minden centiméterét, és tudom, hogy te is érzel engem – suttogta bátorítóan, és rendkívül lassan csúszott beléd, hogy kihangsúlyozza az álláspontját. Belenyögtél az alattad lévő lepedőkbe. – Ugye milyen jó érzés kicsim? – mormolta, lehajolt, és csókokat nyomott a lapockáidra.

🅹🆄🅽🅶🅺🅾🅾🅺

– Ó, kibaszott istenem – ziháltad, miközben hátravetetted a fejed örömödben. Megpróbáltad összezárni a combjaidat, de a rájuk tekert átkozott selyem anyag megakadályozta.

– Olyan átkozottul szoros – motyogta Jungkook, miközben mélyebbre csúszott benned. Azonnal a mellkasára teszed a kezed, jelezvén, hogy lassítson. – Mi az, kicsim? – kérdezte, lelassítva a lökéseit, de még mindig mélyen benned volt.

– Kérlek Kookie – könyörögtél, amire Jungkook lehajolt és a saját ajkait a tiédre tapasztotta. A nyelve a szádba csúszott, te pedig felnyögtél, ahogy érezted, finom ízlelőszervét, körbejárja a tied.

– Annyira jó vagy hozzám, baby – mormolta a szádba. – Az egész farkamat olyan szépen magadba fogadtad, akárcsak egy szófogadó kislány. Igazam van te kislány? – kezdte újra felgyorsítani a tempóját, amitől halkan felnyögtél.