Huh, ez rám is nagyon igaz. Mármint a fárasztó nap, és mikor belegondolok, hogy holnap csak Kedd...na de, nem panaszkodok. Fibi1331 írta ezt a részt. 💜

~Egy fárasztó este utáni reggel, illetve egy ártatlan puszi az arcodra Yoongitól~

-Jimin keljél már fel, hasadra süt a nap! Jimin! Ébredj fel!-rázogattad, de semmi. Teljesen ráfeküdtél, lehúztad róla a takarót, legurítottad a földre, ami után ugyan vissza is kínlódtad de nem kelt fel. Éppen a hátán fekszel és a haját birizgálod, hátha attól felkel. -Jimin, már dél is elmúlott, elhiszem, hogy fárasztó volt a hét meg a tegnap este is fárasztó lehetett neked.

-...bár nem amiatt amit szerettem volna.

-Mi? Hahó, Drágám, Szerelmem, Egyetlen a Világon akit szeretek, Édesem, mit csináljak nélküled? Kelj fel a kedvemért!

-De én még nem akarok, végre szabadnapot kaptunk- fúrja a fejét a párnájában és szuszog tovább.

-Akkor megyek Yoongihoz!

-Menjél, főleg, ha őt szereted.

-Maradj az ágyadban Park Jimin, nem érdekelsz.

-Jajj, most ne hisztizzél már!

-Nem hisztizek, csak szimplán úgy vélem, hogy igazán felkelhetnél végre.

-De ha én még fetrengeni szeretnék a barátnőmmel, vagy csak összebújni és ölelgetni, mintha nem lenne holnap?

-Akkor ezt előbb is mondhattad volna, de amúgy is, annak nem most van itt az ideje. Meg ha már arra sem lépsz, hogy éppen Sugával akarok lenni, kettesben a szobájában akkor igazán nagy bajok vannak.

-Baba, gyere ide és ne hisztizz úgy, mint az összes többi lány aki nem kapott autó-grammot! -Nem hisztizek, hanem csak úgy gondolom, hogy előrébb helyezhetnél engem a sorban mint az alvást.

-Dehisz te vagy az első! Meg kit zavar, ha egész nap csak az ágyban fetrengünk?

-Most már én is?

-Igen, te is, főleg miután elkaptalak!- értve a célzást kirántottad az ajtót, és leszáguldottál a lépcsőn, onnan a konyhába ahol a sarkadban volt már így a sziget körül tettetek két kört, majd berongyoltál a nappaliba, ahol szembe találtad magadat Hoseokkal aki éppen pár bonyolultabb lépést mutatott Taenek. Bocsánatot kérve futottál tovább, ám a terasz párkányában megbotlottál így felkészülve az esésre hasaltál el a földön. Jimin lassan kapcsolt így ő teliben rád esett, majd a hátadra fordított és együtt nevettetek a saját bénaságodon.

-Na most már mehetsz Yoongihoz, vagy hozzám aludni.

-Hozzád megyek

-Mi? Halljátok! Itt lagzi lesz!-kiáltja az erkélyén állva Jin, majd lefut a lépcsőn villámgyorsan te pedig lefagyva nézed hűlt helyét.

-Hooogy... Mivan?!-teszi fel a kérdést helyettem is Jimin.

-Vagy nem azt tervezgetitek? Ugye minket meghívtok? Persze, hogy meghívtok, ha nem is teszitek én ott leszek.

-Nem lesz itt semmilyen esküvő! Még!-elkuncogja magát a saját viccnek nem mondható beszólásán, majd felém fordulva átölel.

-Na jó, itt már csöpög a nyál, én mentem!-távozott köreinkből a vészmadár.

-Szóval akkor jössz fel hozzám? Bólintasz, majd karon ragadva őt felmentek a szobátokba, majd az ágyban elhelyezkedve ölelitek egymást és suttogva beszélgettek