Amikor veszekedés után ki békültök.
(20. Részhez)

Jin

3 napig rágta magát azért, ahogy veled bánt. Nagyon jól tudta, hogy milyen ideges voltál e miatt a nap miatt. Hiszen egy hülyeségen akadt fent. Tudta, hogy mindent beleadsz, hogy elnyerd a szülei bizalmát, erre ő le kiabálja a fejedet. Mikor a szülei megérkeztek és elmondta nekik mi történt szépen elmondtak neki, hogy nem kellett volna ezt csinálnia, és hogy utána kellett volna mennie. Végül nagy nehezen rá vette magát, hogy eléd tolja a képét.
- Kicsim kérlek, ne haragudj. Egy igazi hülye voltam.
- Csak most jöttél rá? - néztél rá mérgesen.
- Nem már akkor tudtam mikor hagytam, hogy elmenj. Én nekem nem volt merszem eléd állni azok után, amit mondtam. Ne haragudj, rám nagyon szépen kérlek. Mindennél jobban szeretlek. Nem éri meg hogy elveszítsem azt a személyt, akit mindennél jobban szeretek.
- Tudod mi a szerencséd?
- Nem. Mi?
- Hogy a srácok elküldtek egy csomó videót, amiben 100x-or elmondom, hogy mekkora nagy gyökér voltál. Meg persze az is szerencse, hogy én is szeretlek téged te hülye.
- Akkor meg bocsájtasz?
- Igen, de ne szólj hozzá.
- Vettem nem fogok.

Suga

- Én egy világi barom vagyok. - ült Suga társaival a nappaliban.
- Igen ezt eddig is tudtuk haver, mondj valami újat.
- Ezzel nem segítettek. Mondjátok, tudok valami jó ötlet, amivel ki békülhetek vele.
- Ezt magadnak kellene le rendezni.
- Menj a francba Jimin, ha tudnám, mit tegyek, meg se kérdezném.
- Jól van, Hyung azért nem kell leszedni szegény Jimini Hyung fejét - szólt Taehyung. - Amúgy nekem van egy ötletem. Adhatnál neki egy dalt. Tudod, mennyire szereti a zenét.
- Ez jó ötlet, köszi, V.
Ezzel el is rohant és neki állt. Szerencsére volt ihlete, mert mégis csak a szerelméhez írta a dalt. Ezért leírt mindent, amit érez irántad. Ezért már másnapra kész is lett vele a szöveget és az alapot felkapva elindult a stúdióba. Téged is oda hívott, de nem mentél oda szívesen.
- Mit akarsz? - nézzél rá lesújtóan.
- Ez a tiéd. - nyújt át neked egy csokor vörös rózsát, amit bár elveszel tőle attól még mindig haragszol rá, majd még feléd nyújt egy papírt is, amit elvéve egyből elkezded olvasni a sorokat. Rögtön rájöttél, hogy ez egy dal. Még hozzá egy gyönyörű szerelmi vallomás, amit olvasva szemeidbe könnyek gyűltek és elkezdtek lefolyni arcodon. - Kicsim tudom, hogy most nagyon haragszol rám és meg is érdemlem, mert egy hatalmas nagy paraszt vagyok, kérlek, bocsáss meg nekem. Én nagyon szeretlek téged és nem akarlak a hülyeségem végett elveszíteni.
– Én is nagyon szeretlek te idióta, ez volt az eddigi legszebb vallomás, amit kaptam. Meg bocsájtok neked, de ígérd, meg hogy nem lesz több ilyen. Nekem csak te, vagy és senki más nem veszíthetlek el téged is.

Hope

Nagyon meg bánta azt, ahogy viselkedett veled. Teljesen elfelejtette, hogy neked nincs választásod. Vagy dolgozol és megkeresed a saját magad megélhetését vagy haza mész. Tényleg elfelejtette, hiszen olyan gondtalannak tűntél, mint, akinek nincsen semmi problémája az életben. Még az nap elment hozzád, hogy bocsánatot kérjen tőled.
- Mit akarsz itt? Ha megint azzal jössz, hogy hagyjak, fel a munkával esküszöm neked, hogy olyat mondok, amit magam is megbánok.
- Nem, nem azért jöttem. Bocsánatot akarok kérni. Egy idióta vagyok. Tudom, hogy miért csinálod és én még is ugyan azt teszem, mint a szüleid. Nem akarlak lebecsülni. Te egy nagyszerű lány vagy. Számomra mindenképpen.
- Ennyi volt, mert akkor mehetsz úgy, ahogy jöttél.
- Nem még nem fejeztem be. Te midig kitartottál mellettem. Támogattál, vigasztaltál, ha valami nem úgy alakult, ahogy szerettem volna. Velem volt a legszükségesebb alkalmakkor én meg... cserbenhagytalak. Kérlek, bocsáss meg nekem. Bármit megteszek neked, csak kérlek ne hagy el, azért mert egy idióta vagyok, aki nem veszi észre, hogy milyen erős és csodálatos barátnője van.

Namjoon

Amikor elment hozzád, te a kis stúdiódban ültél és keményen próbálkoztál egy dal megírásával. Pont befejezted, amikor halk kopogás zavart meg.
- Szia, bejöhetek? - nyílt résnyire az ajtó és kukucskált be rajta barátod. Nagyot sóhajtottál. - Gyere. Miért jöttél?
- Mert bunkó paraszt voltam.
- Nem csak az igazat mondtad. Tényleg szégyen, hogy képtelen vagyok dalt írni.
- Hé, ez nem igaz. Te egy nagyon ügyes és tehetséges lány vagy. Ne hallgass rám. - Szeretlek Nam ugye tudod?
- Nem érdemlem meg, de én is nagyon szeretlek. Köszönöm, hogy nem haragszol rám
- Nem tudnék, igaz rosszul eset, amit mondtál, de mindenben igazad volt.
- Ez mi? - vette észre a lapot az asztalon. - Kicsim ez nagyon jó. Te írtad? Látod tévedtem, te igen is tehetséges vagy, csak ihlet kell neked is.

Jimin

Nem tudta ő se hogy miért mondta azokat. Ő se mondott le az álmáról, téged pedig arra kér hogy tedd azt. Ugyan azt teszi, mint a szüleid nem bízik benned. Arra kér, hogy ad fel. Mikor is végre rendezte a gondolatait a fejében elindult hozzád, hogy megbeszéljétek, de te látni se akartad. Persze ez napokig tartott így volt ideje elrendezni egy pár dolgot.
- Szia, kicsim én vagyok. Beengedsz?
- Nem, maradj ott ahol vagy az ajtó.
- Rendben, csak akkor hallgass meg. Hiba volt, amit mondtam. Te sose kértél arra, hogy adjam fel az álmaimat, hanem kézzel, lábbal hajtottál engem. Nekem is ezt kellett volna tennem, de én nem tettem ezt. A szüleid tele beszélték a fejem, hogy neked ez jobb lesz, mint az hogy a firkászok miatt ne tudj normális életet élni és, hogy ne legyen egy normális kapcsolatod, mert minden lépesd, figyelik majd. De tudom, hogy ennél te erősebb vagy. - te még mindig nem szóltál semmit. - Van valamim a számodra, ami közelebb visz az álmaidhoz. Nagyon sajnálom, és mindennél jobban szeretlek.
Dob be egy borítékot a postanyíláson (nem tudom a pontos nevét, de biztos tudjátok mi az, mint az amcsi filmekben, lehet látni most itt is van az ajtón nyílás a postának). Ezután el is ment szépen csendben. Te pedig kinyitottad a borítékot és egy meghallgatás időpontja volt benne a te adataiddal és az önéletrajzod másolatával.
- Bolond vagy Jimini. Köszönöm. - mondod, pedig tudod, hogy már rég nem áll az ajtóban. Majd küldtél neki egy üzenetet. "Én is. Mindennél és mindenkinél jobban."

Tae

Már mikor elhagyták azok a szavak az ajkait, már akkor megbánta. Még ő maga se tudja, hogy miért mondta akkor neked azt. Tisztában volt vele, hogy a húgod még saját magadnál is fontosabb. Tudta ezt jól, hiszen még az álmaidról is lemondtál, hogy a húgodat fel tud nevelni. Te nem élheted azt az életet, amit szerettél volna, mert anyád ő szabadon éli boldog kis világát és nem törődik veletek. Levelezőn végzed az iskolát, mellette dolgozol, mikor a húgod az oviban van. Nem gondolkodott sokáig gyorsan utánad szaladt.
- Kicsim ne haragudj. Én nem úgy gondoltam. Te vagy a legjobb testvér. Én is boldog lennék, ha egy ilyen testvérem lett volna, mint te. A húgod nagyon boldog veled. Te igenis jó testvér vagy. Én meg egy idióta. Bocsáss meg nekem kérlek.
- De én tényleg nem vagyok jó testvére.
- De igen az vagy a legjobb a világon. Szóval mit szólnál, ha elmennénk hárman a játszóházba?
- Rendben van, te nagy gyerek szeretlek.
- Én is téged.
Ezzel elindultatok a húgodért az oviba.

Kook

- Nem hiszem el, hogy komolyan képes voltál ezt mondani neki. Szakítanál vele Lisa miatt?
- Csak felbosszantott állandóan vele jön.
- Mert te nem jönnél azzal, ha valakivel "olyan" közeli ismerősök lennének, mint te meg Lisa. Állandóan róla beszélsz, csillog a szemed közben, egyből mosolyogsz, ha meglátod. Ezzel ellentétben, ha meg látod t/n semmilyen reakciót nem mutatsz pedig te voltál, aki azt akarta, hogy a barátnőd legyen. Nem csodáljuk, hogy ha nem bízik benned Lisával kapcsolatban.
Nem is sejtette, hogy ez valójában, hogy nézhet ki mert ő kívülről nem látta magát. Azonban tudta, hogy nem akar csak így elengedni ezért utánad ment és minden előzetes nélkül megcsókolt.
- Annyira sajnálom, egy igazi barom vagyok. Nem vettem észre, hogy mit teszek veled. Én nem akartam neked fájdalmat okozni ezzel. Meg tudsz nekem bocsájtani?
- Csak ha meg ígéred, hogy nem fogsz többet olyan sokat beszélni Lisa-ról.
- Rendben megígérem. Nagyon köszönöm imádlak.