Amikor megtudják, hogy depressziós vagy és vagdosod magad

Jin

Nagyon szomorú volt mikor minderre rájött. Amikor pedig meglátta a karodon a vágásokat bűntudata volt, hiszen magát okolta, azért ami történt.
- Jagi annyira sajnálom észre kellett volna vennem, hogy nem vagy jól. Melletted kellet volna lennem.
- Ez... Ez nem a te hibád oppa. Nem sokat tehettél volna, hiszen neked is ott van a sok teendőd nem lehettél volna velem minden percben. Úgyhogy ne okold magad.
- De akkor is..
- Nem nekem kellett volna erősebbnek lennem.- hajtod le a fejed.

Suga

- Te teljesen megörültél?- ordít, rád miközben kikapja a pengét a kezedből. -Miért csinálod ezt?
- Én csak, nekem ez nem megy mindenért engem okol a családom, még én vagyok a hibás csak azért, mert nem akartam a nyomdokaikba lépni. Kitagadtak, mert képtelenek voltak elviselni a tudatott, hogy nem vagyok bábu.
- Semmi baj nincs ezzel, hiszen neked kell tudnod mit, csinálsz. Nem éri meg, hogy miattuk árts magadnak érted kicsim?
- Nem érted oppa én nem tudom elviselni, hogy senkinek nem vagyok jó úgy, ahogy vagyok.
- Szóval én nem vagyok elég neked, vagy csak nem hiszel nekem? Hidd el nekem így vagy tökéletes, ahogy vagy, úgyhogy kérlek, ne csinálj többet ilyet.
- De igazad van, nekem az, ha te elfogadsz az elég lesz. Oppa én nagyon szeretlek téged. - bújsz a karjai közé sírva.

Hope

A kórházból hívták fel, hogy menjen be, mert az állapotod nem volt tökéletes. Amikor az orvosod elmondta, hogy mély depressziót állapítottak meg nálad és vágásokat találtak a testeden nagyon megijedt. Nem gondolta volna, hogy ennyire nem vagy jól az utóbbi időben. Tudta, hogy mi történik körülötted, de soha sem gondolta volna, hogy ennyire megvisel a dolog. Hiszen mindig olyan erősnek mutattad magad még akkor is mikor a munkahelyeden szekíroztak, hogy milyen egy munkaerő vagy már és hogy nem fogod bírni és a többi stb. Kaptál egy kis nyugtatót, amiben altató is volt így aludtál mikor megérkezett, de az orvos beengedte, mert tudta, hogy szükség lesz rá.
- Ne haragudj jagiya észrevehettem volna és segíthettem is volna, de most már itt vagyok és itt is leszek veled. - mondta miközben fogta a kezdett a másik kezével pedig kisepert egy tincset az alvó arcodból.

Nam

Mindig is nagyon tisztelt, azért mert olyan erős voltál és nem törtél össze a rád nehezedő nyomástól. Vagyis csak ő nem vette észre, mind addig, míg nem egyszer csak meg látta a rengeteg antidepresszánst a szekrényben. Egyik nap pedig arra ért haza, hogy te a csuklódra mély vágásokat csinálsz egy borotvapengével. Gyorsan oda rohant hozzad és a fürdőben a kezedet a csap alá tartotta. Majd bevisz a hálószobába és ellátja a sebedet.
- Most biztos csalódtál bennem ne haragudj oppa.
- Nem, nem vagyok csalódott, legalább tudom, hogy veled kell maradnom, hiszen nekem te adsz erőt, hogy ne csináljak ilyet. Én meg neked fogok erőt adni.

Jimin

- Kérlek ne csinálj ilyet többet - mondta mikor a kórházban magadhoz tértél.
- Sajnálom nem akartalak megijeszteni. Én csak gyenge vagyok.
- Hé, ez nem igaz te vagy a legerősebb lány a világon, akit csak ismerek. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy beléd szerettem jagi.
- Én is szeretlek oppa.

Tae

Akár csak Suga ugyan úgy reagált.
- Nem tehetted ezt magaddal, hiszen mi lesz a húgoddal, ha egyszer nem térsz magadhoz és mi lesz velem? Én nem élném túl, ha elveszíteném azt a lányt, akibe szerelmes vagyok.
- O... oppa?
- Kérlek, ne tegyél több ilyet. Nem akarlak el veszíteni. Én mindig itt leszek, neked ígérem.
- Én is, na...nagyon szeretlek TaeTae oppa.

Kook

- Hogy jutott ez az eszedbe?
- Még kérded? Ha tudni akarod, kérdez csak meg a drága Lisádat ő dörgöli az orrom alá nap mint nap hogy nem vagyunk barátok, hogy csak sajnálsz és azért vagy mellettem.
- De ez nem igaz. Ne akarj mindent Lisára kenni.
- Ha tényleg érdekelnélek és barátok lennénk, vagy ha tényleg szeretnél, akkor hinnél a barátnődnek. De úgy látom, hogy nem vagyok elég fontos a számodra.
- De igen is az vagy úgy hogy abba hagyhatod az, hogy ártasz magadnak, mert azt soha sem bocsátom meg neked, hogy ha elveszítelek egy ilyen dolog miatt.