Amikor találkozol velük, de nem tudod, hogy híresek

Jin

Éppen hazafelé tartasz, a bevásárlásból két nagy szatyorral. Hazafelé menet elgondolkoztál, hogy mit is kéne, csinálnod mikor haza érsz. Annyira elmerültél a gondolataidban, hogy nem figyeltél az útra és egyszer csak neki mentél valakinek. Minek következtében te a szatyrokat Ő pedig a kezében tartott papírokat ejtette el.
- Jaj, ne haragudj, nem figyeltem. - guggolsz le egyből és elkezded összeszedni a papírokat, amiket kivertél az idegen kezéből.
- Semmi gond. Ne aggódj miatta. - gyorsan összekapkodtad az idegen dolgait majd a szatyrodból kigurult dogokat is. Majd felálltál és rá nézve az idegenre visszaadtad neki a papírjait. Amit Ő megköszönt neked.
- Még egyszer bocsánat én megyek is. - mondtad és már indultál volna el, de az idegen alak leszólított.
- Várj, te nem ismersz engem. - kérdi nagy kerek szemekkel.
- Nem miért kéne. Már találkoztunk valahol. Esetleg ismerjük egymást valahonnan?- kérdezed értetlenül, mert nem rémlik, hogy ismernél, ilyen jó képű és egyben kedves férfit.
- Nem, nem felejtsd el. Na, szia, én megyek, de remélem, még találkozunk. - mondta az idegen majd egy kis mosollyal az arcán elsétált.

Suga

Éppen az új munkahelyeden, vagy ami egy kis nyugis bár. Az emberek ide nem feltételen azért jönnek, hogy jól berúgjanak csak szimplán azért, hogy jól érezzék magukat. A kidobó fiúk meg, ha látják, hogy egyesekkel elszaladt a ló és nyomulnak, a pultos csajokra kidobják őket és tiltó listára kerülnek. A ma este egy elégé különleges, mert az egész bárt lefoglalták és te nem tudtad, hogy kik lehetnek azok, akik ezt megengedhetik maguknak. Este 21:00 kor pedig elkezdtek megérkezni a vendégek. A főnököd meg kért, hogy kivételesen, ne legyél bunkó és legyél kedves a vendégekkel, még ha a határokat is feszegetik, mert ők fontos törzsvendégek és nem szeretné, ha többet nem jönnének el ide, mert te pofátlanul viselkedtél velük. Nem értetted miért, de beleegyeztél, mert szereted ezt a munkát, ráadásul egész végig zenét hallgathatsz, mert kicsi korod óta a zene az életed része.
- Hello, kislány 7 sör lesz. - mondta egy kb. tőled 2-3 évvel idősebb srác. - Már a nyelveden volt a csípős válasz, de inkább lenyelted és oda adtad neki a rendelést.
- Tessék, adhatok esetleg még valamit uram? - néztél rá.
- Uram? Te nem tudod, hogy ki vagyok?- lepődik meg.
- Miért tudnom kéne? - nézel rá.
- Hát úgy gondoltam, hogy tudod, hiszen egy bárban dolgozol, ahol alap, hogy ismerj dolgokat. - mondja még mindig meglepve, hogy fogalmad sincs róla, hogy ki ő.
- Hát, ha te mondod. De csak a tisztán látás kedvéért csak azért nem vagyok bunkó, mert a főnök megkért, hogy ma bánjak jól minden vendéggel. Én viszont a kislánynál elküldtelek volna melegebb éghajlatra rövid úton. - mondod ki még is gondolataid egy részét.
- Oh. Tetszik a stílusod csajszi. - mondja nagy vigyorral.
- Tényleg? Egyébként nekem is bejön a viselkedésed. Főleg hogy nem vetted sértésnek a hangnememet, mert lehet, hogy tudok kedves lenni, de a hangnemmel és a hanglejtésemmel nem tudok mit kezdeni. - felkaptad a tálca sört, amit rendelt és vele együtt megindultál az asztalukhoz, majd miután leraktad az italokat. A szokásos táncos, ritmikus lépteiddel és egy halvány mosollyal visszamentél a pulthoz. Észrevetted, hogy egy papír fecni lóg ki a kötényed zsebedből, amin egy telefonszám áll oda írva, hogy "Ha gondolod, hívj fel kislány"

Hope

Épp a táncórádra sietsz. Nagyon szeretsz táncolni szinte midig is része volt az életednek. Amikor mozogsz, minden megszűnik körülötted és olyan mintha együtt mozognál a zenével és egyé válnál a körülötted lévő levegővel. A nagy sietségben nem figyeltél elégé és szó szerint belerohantál egy idegen srácba mire mindketten felestettek. Nagyon kínosan érezted magad, mert azért még is csak te vagy a hibás.
- Szentég ne haragudj. Nem, nem figyeltem. Istenem ez olyan kínos. - hadarod zavarodban.
- Ugyan ne aggódj. Nem történt semmi gond. Te jól vagy?- kérdezi mosolyogva.
- Igen, jól vagyok. Köszönöm, de most mennem kell, mert el kések. Hello ö... ö. - nézel rá kérdőn, hiszen nem tudod a nevét.
- Te nem ismersz?
- Nem, ne haragudj, de ha találkoztunk is rossza név memóriám és rengeteg emberrel találkozok versenyeken így ne csodálkozó, ha esetleg nem emlékszem a nevedre. Esetleg egy táncversenyen találkoztunk?
- Nem. Felejtsd el. Te szeretsz táncolni?
- Igen imádok.
- Mit szólnál, ha számot cserélnénk, és valamikor együtt elmennénk táncolni, persze ha te is bene vagy?- mondta ragyogó mosollyal az arcán te meg csak mosolyogva bólintasz.

Nam

A szüleid kisboltjában vagy eladó. Ma kivételesen egyedül vagy bent. A ti kisboltotokban mindent meg lehet venni, ami fontos, lehet, élelmiszereket, tisztítószereket, és ajándékokat is. Éppen a pénztárnál ülsz, mikor bejön egy magas srác. Szépen csendben ülsz néha-néha rápillantva a kamerára. Egyszer csak azt hallod, hogy valami leeset, te egyből felállsz és oda mész a hang irányába. Meglátod, a magas srácot amint szedi felfele a konzerves dobozokat, amik leestek a forgópolcról.
- Ezt meg hogy hoztad össze?- néztél rá nagy szemekkel.
- Hát tudod, elég ügyetlen vagyok. Sajnálom, munkát csináltam neked.
- Ugyan ne aggódj minden rendben. Tudok esetleg segíteni neked?
- Nem. Köszi, már megvagyok. - ezután a kaszához mentetek.
- Adhatok még valamit?
- Nem ennyi lesz. Vagyis kérdeznek valamit. - mondta. Te ránéztél ezzel jelezve, hogy nyugodtan kérdezzen. - Te nem ismersz fel? - te csak megráztad a fejed mire ő mosolygott, egy nagyot. - Ha legközelebb jövök, remélem, újból találkozunk, és akkor szívesen elfogadom a segítségedet. - te bólintottál ezután ő távozott.

Jimin

Összevesztél a legjobb barátnőddel. Ezért most ideges mentél hazafelé. Annyira megbántott téged. Hiszen ma elmondta, hogy összejött egy sráccal a suliból. Itt nem azzal volt a bajod, hogy bepasizott, hanem azzal, hogy a srác, akivel összejött az nem más, mint aki neked is bejön már vagy 2 éve, és ezt ő tudta jól. Mikor kérdőre vontad, hogy miért pont ő, csak annyit mondott, hogy "egy olyan nyafka, mint te soha nem jönne be neki. Úgy hogy ne rinyálj már. Inkább örülj nekem."- hangoztak szavai még mindig füledben. És te még őt gondoltad legjobb barátnődnek, aki simán hátba szúrt téged. Eleged volt, és nem akartál így haza menni és magyarázkodni a szüleidnek, így inkább a játszótérre mentél. Mikor oda értél egyenest a hintákhoz indultál, melynek egyikén egy fiatal srác ült, aki veled egyidős lehetett.
- Szia, nem gond, ha csatlakozom?- kérdezted.
- Nem nyugodtan. - mondta és te már le is ültél. Egy ideig csendben ültetek egymás mellett. De a srác megelégelte, hogy nem voltál oda azért, hogy találkoztok. Úgy gondolta eleinte hogy biztos csak lesokkolt hogy egy ilyen nyilvános helyen találkoztok. Mikor azonban meg akart szólalni te megelőzted.
- Hé, kérdezhetek valamit?- szólaltál meg hirtelen.
- Igen. - mondta a srác mosolyogva azt hitte, hogy végre felismerted, de csalódnia kellett.
- Te mit tennél, ha bejönne neked valaki, már 1-2 éve és erről tud a legjobb barátod is. Majd egy nap megtudod, hogy a kiszemeltednek van valakije. A barátodtól pedig megtudod, hogy ő az és ráadásul ő kezdeményezett, pedig tudja jól, hogy neked bejön az illető. Aztán még hozzád vágja, hogy úgy se jönne veled össze az, aki tetszik neked?- nézel rá kérdőn mondanod végén.
- Hú.. hát nem tudom. - mondja kínosan.
- Istenem. Egy idegennek beszélek a szerelmi gondjaimról. Tudod, mit felejtsd el. Szia. - mondtad majd elrohantál. A srác pedig ott ül, és csak úgy néz ki a fejéből. Nem tudja eldönteni hogy most tényleg nem, ismered vagy csak zakatolt voltál ezért nem ismerted fel, esetleg csak megakartad tréfálni, de nem jutott semmire.. Később vállat vonva el ment ő is.

Taehyung

Egy csendes park eldugót zugában ülsz, miközben könnyeid megállíthatatlanul potyognak gyönyörű ruhádra. Igen összetörték a szíved. Éppen a randid találkahelyére mentél, mikor megláttad az állítólagos pasidat, aki épen egy másik lány torkát nyalogatja. Mikor ezt megláttad inkább sarkon fordultál, és elemtél így kerültél ide. Egyszer csak valaki egy zsebkendőt nyújt feléd. Mire te rá emeled könnyes szemeidet, és elveszed a feléd nyújtót zsepit. Az idegen kedves és nem mellesleg helyes srác leül melléd.
- Mi a baj?! Egy ilyen gyönyörű lány miért sír itt, ilyen szép ruhában.
- Én.. nem akarlak terhelni az én saját gondjaimmal. Biztos, hogy neked is van nagyobb bajod, mint hogy egy idegen bajával is foglalkozz.
- Ugyan. Mond el nyugodtan engem nem zavar, ha elmondod. Szeretném tudni. - mondta lágy kedves hangján.
- Hát... a.. pa.. vagyis inkább már vo...volt pasimmal men...tem vol... volna ra...randira. Amikor mentem a találkahelyre láttam, ahogy egy másik csajjal csókolózott.
- Az a srác egy idióta hogy megcsalt téged. - nézet rád mosolyogva. - Egy ilyenért nem éri meg sírni a mosolyod biztos jobban áll, mint ezek a könnyek. - mondta még. Mire egy kicsit elmosolyodtál.
- Köszönöm. Hogy.. hogy hívnak téged?- kérded meg.
- Elmondom, ha elhívhatlak valahová, hogy jó kedved legyen, és ne menjen kárba ez a gyönyörű ruha. - mondta neked és egyáltalán nem bánta, hogy nem tudod ki ő. Sőt örült neki, hogy van valaki, aki nem azért kedves vele, mert híres, hanem önmagáért.
- Rendben. - mondtad.
- Szia, az én nevem Taehyung. És téged hogy hívnak? - kérdezett vissza, és te egy gyenge halvány mosollyal, és a sírástól piros szemekkel mutatkoztál be neki. Majd elindultatok egy kis hangulatos kávézóba.

Jungkook

Ideges voltál, de rettenetesen. Nem volt elég, hogy az egyetemi professzoraid csesztetnek a szakdogád miatt, a szüleiddel összevesztél, a barátod megcsalt és szakítottatok, de még a kis 3 tagú zenekarotok, melyben te vagy az énekes és az gitáros zátonyra futottatok. Miután a két zenésztársad csúnyán összeveszett. Így egyedül maradtál. Éppen egy újabb felvételeden voltál már nem egyszer voltál itt ezért mindent tudtál, de nem tudott lenyugtatni még az éneklés se. Nem voltál híres, de volt saját lenezed. Nem nagyon érdekeltek téged ezek az új kaptafára vett hírességek, így nem is ismersz senkit, ha zenét hallgatsz is mindig külföldi számokat, de sose hallgatod, azt ahol élsz. Vagyis k-pop-t jelenleg, tudtad, hogy van pár banda, de hogy mi a nevük, vagy kik a tagok fogalmad se volt róla. Már végeztél a felvételekkel és kifelé tartasz a stúdióból mikor neki mész egy fiatal srácnak, és mind a ketten elestek a srác mögött még ott állt vagy 6 másik. De te nem törődve vele csak felállsz.
- Bocs, nem figyeltem, de te is a lábad elé nézhetnél. Na csá! - mondtad és már el is indultál volna.
- Én vigyázzak mikor te rohantál majdhogynem.
- Nem érdekel a véleményed. Így is kedves voltam annak ellenére, hogy ideges vagyok. Úgy hogy örülj neki, hogy nem estem a torkodnak.
- Wow micsoda harcias kis macska. Mond, csak tudod mi az a BTS?- néz rád.
- Honnan kéne tudnom. Nem nagyon érdekelnek a hülyeségek. - mondod a szemébe nézve.
- Értem, de ezt oda adom. Majd így talán tudni fogod és lehet, hogy majd be is fog jönni - Kicsit lesokkolta, hogy nem tudod, hogy ki ő, de hamar túltette magát rajta. A táskájában kezdet kutatni majd mikor meg találta, amit keresett a kezedbe nyomott egy cd-t. Ezután elmentettek két irányba. Otthon pedig megnézted, hogy mi az és igaza volt, de nem csak lemez volt benne, hanem egy teloszámot is találtál.