Olvasó szemszög (mindig az lesz)

Ez a napom se lesz unalmas, hogy miért is hát ez pofon egyszerű. Az édesapám tegnap meg kért, hogy ugorjak be neki valahová. Persze nem mondtam nemet, mert miért is mondanék, legalább nem itthon unatkozom ma is, mint az utóbbi pár napban. Mivel a barátaim folyamatosan lemondják a programjainkat és mindenféle kifogást találnak arra, hogy ne kelljen velem lenni. Leráznak, ami valljuk be pokoli jó érzés. Főleg úgy hogy minden nap látom, hogy felteszik az insta napjukra hogy milyen jó napjuk volt ma is. Nagyon szuper hogy ők ilyen jól érzik magukat nélkülem is. Igazából nem is nagyon értem, hogy miért kezdtek el kerülni mostanában, de valamiért egyáltalán nem akarnak velem találkozni. De nem baj, ha majd végre akarnak, velem beszélni tudja, hol találnak meg.

Na de mindegy is majd lesz valami. Szóval ott tartottam, hogy ma se lesz unalmas napom, mert mint ahogy már említettem apám megkért, hogy ugorjak be valahová. Nem is akár hova kell mennem apám régi osztálytársához, aki az egyik legjobb gyerekkori barátja Bang Si-Hyuk-hoz, aki nem más, mint a Big Hit Entertainment vezérigazgatója. Ebből kifolyólag igen jól ismerem, őt mivel rengeteg időt tölt el velünk, amikor csak ideje engedi. Ami miatt most meg látogatom a Big Hitnél, azért lesz, mert valami fontos és előre megbeszélt dolgot és egy pár papírt kellesz elvinnem neki. Reggel már 7 órakor talpon voltam, hogy minél hamarabb letudjam, amit kell és utána legyen időm egy kicsit csatangolni is. Hamar meg reggeliztem, majd apámmal elmentünk azokért a dolgokért, amit el kell, hogy vigyek Bang PD-nek. Miután ezzel meg voltam el is indultam a BH-hoz. Eddig itt még csak 2x-er voltam, de még soha nem kellett bemennem Bang-hez így még nem tudtam a pontos utat. Eddig mindig, amit hoztam le adhattam a recepción, de ezt nem lehet, személyesen kell oda adnom. Így miután a kezemben volt minden elindultam az ügynökséghez. Hála istennek csak egy fél óra sétára van apám cégétől az ügynökség így hamar oda érem.

Bementem az épületbe és egyből a recepciós pulthoz vonultam. Ahol Mina fogadott mosolyogva. Ő már nagyon jól ismert engem, hiszen a családunk egy jó barátja és a lánya az egyik barátom, aki egyébként szintén hanyagol, de ezt neki nem kell tudnia vagy lehet, hogy tudja akkor meg mindegy, ha esetleg rákérdeztem, hogy mi a szitu, akkor elmondom.

- Szia (T/N). Hogy vagy?

- Köszönöm a kérdést Mina jól vagyok.

- Régen jártál nálunk. A többiek napi szinten jönnek, de te nem voltál mostanában. Csak nem összevesztetek Jenivel? Bármikor rákérdeztem Jeni azt mondta, hogy nem akartál vagy ép nem volt kedved jönni nálunk.

- Érdekes . - mondtam rá nézve. - Nekem nem is mondta, hogy mostanában nálatok van a találkahelyünk. Nem tudom miért, de minden nap leráznak az utóbbi pár napban. Bármikor hívtam őket, hogy menjünk valahová azt mondták, hogy most nem érnek rá. Én nem akarom, hogy most ezért Jenivel elbeszélgess csak nem értem, hogy mi bajuk lett hirtelen velem. Csak tudod Mina az a baj, hogy azt mondják, hogy nem érnek rá, de utána felrakják az insta napjukra hogy a mai nap is csodálatos volt a legjobb barátaimmal együtt. Mindenki ott van rajtam kívül.

- Istenem ezt nem is tudtam. De ez biztos? Nem lehet, hogy félre értesz valamit?

- Igen biztos. Miért hazudnék vagy találnék ki ilyet neked Mina, olyan, vagy mint az anyám, nem mondanám ezt, ha nem lenne igaz. Meg tudtom mutatni a 2 nappal ezelőtti beszélgetésünket a srácokkal, ahol én hívtam őket a parkba, de azt mondták, hogy bocsi most nem jó. - mondatom közben elő is kerestem a készüléket, és meg is mutattam a beszélgetést, amit lefolytattunk, és azt is mikor elküldtem azt a képet azzal a kommentem, hogy tényleg nagyon elfoglalt vagytok, hogy egymásra ráértek, de rám már nincs szükségetek. - Tudom, hogy ott egy kicsit erősen fogalmaztam, de nagyon fájt, hogy kihagynak mostanában minden programból.

- Megértem, beszélek én Jenivel, hogy mi a baja, hogy nem akar veled lenni.

- Ne Mina kérlek, hagyd csak. Majd ha akarnak velem beszélni, akkor úgyis keresni fognak, de lehet, hogy akkor én nem fogok ráérni, de addig ezt még gondolom.

- Rendben, ahogy gondolod drágám. - mondta. Nagyon szeretem Mina-t olyan mintha az anyukám lenne és ő úgy is szeret mintha a 2. lánya lennék.

- Na de mindegy is nem azért vagyok itt, hogy panaszkodjak, mert el hanyagoltak a barátaim. Hanem azért, mert apa küldte ezeket Bang PD-nek. Itt van?

- Igen itt van. Szeretnéd, ha oda adnánk neki?

- Nem majd én át adom, mert ezt most nekem kell oda adnom neki személyesen. Apa a lelkemre kötötte, hogy személyesen neki adjam oda. Úgy hogy egy útba igazítás után én mennék, hiszen innen még nem jutottam tovább eddig és ez az épület óriás biztos eltévedek majd.

- Igen tudom, az elején nem egyszer én is eltévedtem itt. Na, szóval lifttel felmész a... - miután konkrétan leírta az utat elköszöntem tőle és már mentem is felfelé.

A liftben úgy gondoltam, hogy írok, a srácoknak kíváncsi vagyok, hogy most mit válaszolnak

Teen Wolf csapat

T/N:
Sziasztok, srácok. Ráértek ma? Összefuthatnánk a Han parkban.

Jeni:
Szia. Bocsi, de nekem most nem jó. Programom furgon.

Kate (Kiejtése: Két):
Hali nekem se jó családi program lesz ma. Megyünk az állatkertbe.

Nate (ejtsd: Nét):
Ne haragudj, de sajnos nem érzem jól magam, egész nap az ágyat fogom nyomni úgy, érzem.

Kevin:
Bocs csajszi, nekem meg, ha minden jó randim lesz.

Márk:
Hát, ami azt illeti nekem se jó a mai nap bocs.

T/N:
Gondoltam, hogy megint leráztok, de tudjátok, mit legyen, ahogy akarjátok, ha kell, valami tudjátok, hol találtok. Bocs hogy próbálkoztam megint, de úgy látszik én már kiestem a baráti társaságból, amit én hoztam össze. Ja, egyébként meg csak hogy tudjátok, látom fent az insta napotok mikor lemondjátok velem a napotokat, de se baj. Ha nektek így jó hát akkor legyen jó. Na, pá.

T/N kilépet a Teen Wolf Team csapatából

Nem hiszem el, hogy ezek tényleg ennyire ostobának néznek. Nem is értem magam mit bosszankodok ezen ennyire, mikor tudom jól, hogy már egy ideje ezt csinálják. Na, igen pont e miatt a bosszankodásom miatt sikerült cseszettül eltévednem az épületben. Szuper, na, jó hagyjuk a kis magán gondjaimat és próbáljuk megtalálni a helyes utat. Egy 10 perce már biztos tengődtem, hogy már kezdtem feladni a reményt, nagyon úgy, hogy még egy teremtett lélekbe se futottam bele, akitől segítséget kérhetnék. De úgy tűnik az égiek meg hallották segélykérésemet és küldtek valakit, aki talán segíthet nekem. Ez a valaki pedig nem más volt, mint Kim Sok Min a BTS tagja. Az én Biasom. Azt hiszem, hogy mégis jó volt, hogy felhúztam magam azon, hogy ilyen barátaim vannak. Mikor észrevett és látta rajtam, hogy elégé elvesztem oda jött hozzám.

- Szia. Te mit csinálsz itt. Ide nem jöhet fel senki. Vagy el tévedtél?

- Ööö szia. Nem vagy is. Na, jó mit tagadjam. Hát az az igazság hogy igen egy cseppet eltévedtem, pedig a recepciónál Mina mindent pontosan elmondott mikor merre kellene fordulnom, de elterelődőt a gondolatom és most nem tudom, hogy merre kellene mennem.

- Szeretnéd, ha segítenék?

- Azt megköszönném.

- Jól van. Akkor állok rendelkezésedre. Hova szeretnél menni?

- Az igazgatóhoz. - mondom nemes egyszerűséggel.

- PD-Minhez?

- Igen Bang PD-hez. Tudod ő apám jó barátja és el kelet hoznom neki egy pár dolgot meg egy fontos iratot. Csak hát, mint látod nem igazán találtam oda az irodájához. - vakartam meg a tarkóm zavartan.

- Értem, na, akkor gyere velem meg mutatom neked az irodáját.

- Köszönöm. Meg mentetted az életemet. Majd remélem egyszer meg tudom hálálni neked valamilyen formában a segítséget. - mondom már az iroda ajtaja előtt. - Nem is tartalak, fel tovább biztos sok dologtok van a bandával. - még egyszer meghálálva a segítséget mélyen meghajoltam Jin előtt- Jin még egyszer köszönöm a segítséget remélem, még összefutunk valamikor.

Mondtam majd Ő ment is a dolgára én meg beléptem végre az irodába.

- Út jelzőtáblákat kellene kiraknod ide! Akkor ez a hodály, hogy bárki eltévedhet benne, nem csodálnám azt se, ha valaki belefut egy szellembe aki, itt kísért, mert nem találta meg a kiutat és itt lelte a vesztét valamelyik folyosón. Ha nem segít Kim Seok Jin a BTS-ből még mindig valahol a folyosón kóborolnék. Itt van minden, amit kértél. - Teszem le elé az asztalra.

- Hát, ha találkozol egy szelemmel ki fele menet ad át az üdvözletemet neki. Csak nem találkoztál a biasoddal.

- Jaj, ne már. - nézzek, rá mert tudom, hogy már most kezd kombinálni poénból, mert miért nem. - De igen és ezt azt hiszi, hogy úgy viselkedik, mint egy idióta nem, tök normálisan beszéltem vele. Hiszen ők is csak emberek, mint ahogy mindig elmondod és azt is, hogy milyen keményen dolgoznak, azért ahol most vannak. Nem kel emlékeztetned rá, hogy ők is emberek és úgyis vannak velük, ha esetleg találkoznék, hogy nem taggal.

- Jól van, tudom én, hogy milyen rendes vagy. Nagyon örülök, hogy végre itt vagy egyébként. Szeretnék kérni tőled valamit.

- Igen mi lenne az?

- Arról lenne szó, hogy tudom mennyire otthon vagy a divatban és hogy stylistnak (vagy ha jobban tetszik sztájlisztnak) tanulsz jelenleg. Mit szólnál, ha kipróbálnád magad a mai napon hogy milyen is ez a munka?

- Igen. Arra gondoltam, hogy a BTS-nek saját stylisztot fogok fogadni, hiszen rengeteg munkájuk van és az utóbbi napokban elég sok gondunk volt a stylisztokkal. Így én arra gondoltam, hogy te lehetnél az. Persze amikor elvégzed az iskolát, hiszen ez lesz az utolsó év, lehetnél állandó, most pedig próbaidőben. Így lenne már gyakorlatod és itt lenne helyed az iskola után nálunk.

- Vááá váá... várj egy kicsit. Most azt mondod, hogy állást ajánlasz nekem az iskola után és most pedig gyakorlatot. legalábbis a mai napra? - kérdeztem teljesen lesokkolva ez még nekem is meredek volt.

- Egyenlőre igen, de ha minden jól megy, akkor az egész nyarat a fiúkkal töltött, mint személyi stylisztjuk. Valamint azzal a tudattal járhatod ki az iskolát, hogy már biztos pont lesz az életedben ez a hely.

- Istenem ezt el se hiszem. Annira, de annyira köszönöm. - ugrottam Bang nyakába, aki egyébként a keresztapukám, ha eddig ezt nem említettem volna.

- Így elvállalod?

- Igen még szép hogy el. Ez lesz életem legjobb emléke, még ha csak egy nap is lesz majd belőle.

- Na, akkor szólok a menedzserüknek, hogy jöjjenek fel az irodámba most azonnal a srácokkal együtt. - míg PD beszélt a srácok menedzserével addig én leültem egy fotelba és alig akartam elhinni, hogy ez velem történik meg.

- Nem tudom majd ezt neked meghálálni elégé Bang PD. Ha tudnád, hogy ez most mennyit jelent nekem főleg úgy, hogy a barátaim napok óta tesznek rám. Valamint így megtudom, majd köszöni Seok Jinnek az útba igazítást.

- Örülök, hogy ennyire feldobott ez a hír. Remélem, hogy ma minden jól megy és a srácok is jól fogadnak majd és akkor velünk maradsz a nyár maradék idejében.

- Én is. De most egy kicsit el kezdtem izgulni. Mi lesz, ha béna leszek vagy a srácok nem fognak kedvelni.

- Ne beszélj butaságokat nincs olyan ember, aki ne kedvelne téged. Biztos minden rendben lesz és én tudom, hogy szuper leszel. - végül ez volt a vég szava, mert kopogtattak az iroda ajtaján. - Igen, gyertek be.

- Üdvözletem igazgató úr itt vagyunk mindannyian, ahogy kérte. - szólalt meg a BTS vezetője Kim Nam Joon meghajolva és a többiek követték eme mozdulatát.

- Köszönöm, hogy ilyen gyorsan ide jöttek. Lenne itt miről beszélnünk. - mondta és közben nekem a tekintetem össze akadt Jinnel, aki nem igazán értette, hogy én miért is vagyok itt még mindig, ha velük akar beszélni. - Szóval arról lenne szó mivel az utóbbi időkben a stylist lányokkal rengeteg gondtok volt, így arra gondoltam, hogy kaptok egy saját személyi stylisztot, akit én jó magam is ismerek és tudom, hogy vele nem lesz gond.

- Ez komoly? Ez nem lesz probléma nekünk vagy másoknak?

- Nem kell aggódnotok Namjoon. Minden rendben van ezzel. Szeretném nektek bemutatni, akire gondoltam. Jelenleg csak a mai nap lesz veletek, de ha ti a nap végén elégedettek lesztek a munkájával, akkor a nyár további részében leszerződtettem. Mivel még van egy éve vissza az iskolából, ezért abban az időszakban, amíg tart az iskola majd máshogy oldjuk meg az öltöztetésért felellős kilétét. Csak tőletek fog függeni, hogy akkor ő lesz majd a hivatalos egyéni stylisztotok mikor meg lesznek a vizsgái.

- Ez a fiatal lány, de nem aggódsz, hogy valami baj történik?

- Mint mondtam ismerem kiskorától kezdve az apja a gyerekkori legjobb barátom és volt osztálytársam valamint ő az én csodálatos keresztlányom. Úgy ismerem, mint a tenyerem. Nagyon ügyes és tudom, hogy milyen ember. Nem titok, hogy nagyon szeret titeket és hogy nagy rajongótok, de tudja, hogy ti is csak emberek vagytok, és nem kell elájulni attól, hogy egy légtérben, lesztek és együtt fogtok dolgozni.

- Szóval akkor, most a mai nap lesz, egy úgy mond próbaidő neki, és ha nekünk nem oké valami, akkor nem lesz tovább folytatás, de ha meg leszünk elégedve a munkájával, akkor maradhat és felveszed majd mellénk mikor elvégezte az iskolát?

- Nos, röviden igen. Gyere, közelebb kérlek (T/N) srácok bemutatom nektek (K/N V/N) (K/N- keresztnév, V/N- Vezetéknév)

- Örülök, hogy személyesen is megismerhetlek benneteket. - hajolok meg mélyen ezzel is megadva a tisztelete. - Remélem meg lesztek elégedve a munkámmal én minden tőlem telhetőt megteszek, hogy minden simán menjen a mai nap.

Ezután szépen mindenki bemutatkozott csak a rend kedvéért és kezet fogtak velem.

- Örvendek Kim Nam Joon a banda vezetője, de gondolom, ezt tudod, Raper, zenei producer és táncos vagyok.

- Nagyon örülök, nagyon szeretem a szövegeket, amit irtok. Nagyon sok erőt kapok belőlük. amire most nagy szükségem van, ahogy érzem.

- Hát helló én vagyok itt mindenki reménye a táncos lábú Jung Ho Seok. De nyugodtan hívj J-Hopenak vagy csak Hoseoknak esetleg Hopenak.

- Részemről a szerencse hogy itt lehetek a társaságodban drága napfény, ami beragyogja, a rajongok szívét.

- Szia, én Park Ji Min vagyok. El se tudom mondani mennyire, örülök, hogy egy ilyen aranyos lány lesz ma velünk egész nap.

- Inkább nekem kéne azt mondanom, hogy szerencsés vagyok, hogy 7 ilyen elképesztően helyes pasival leszek egész nap.

- Szia, én Jeon Jung Kook vagyok a csapat legfiatalabb tagja. Örülök, hogy megismerhetlek.

- Szintén. - mondtam mosolyogva - Biztos mondták már neked és nem akarlak meg bántani, de nem tudom magamban tartani ezt a megjegyzést, de tényleg olyan, vagy mint egy kis nyuszi. Imádni való vagy. - mondtam mire a kis nyuszi fiú fúl zavarba jött, amit csak megmosolyogtam, de a többiek is jót mulattak a háttérben a megjegyzésemen.

- Szia, én Min Yon Gi vagyok. Várom a közös munkát.

- Én is kimondottan várom. Örülök, hogy megismerhetem az egyik kedvenc rapperem. Ne haragudj Namjoon és Hoseok, de egy hajszálnyival van az első helyen ti ketten pedig holtversenyben a 2. helyen vagytok.

- Semmi gond. - mondták egyszerre.

- Szia, én Kim Tae Hyung vagyok, nagyon örülök, hogy egy ilyen szuper ember, mint te csatlakozol hozzánk a mai napra és remélem, hogy te is fogsz maradni. - vigyorgott rám csodálatos téglalap vigyorával.

- Nekem is öröm lesz veletek dolgozni, és kérlek, ne vigyorogj, így mert egyszer emiatt fog megöli a szívem. Csodálatos mosolyod van a mély orgánumú hangodról meg ne is beszéljünk.

- Mondom én hogy szuper csaj vagy.

- Zavarba hozol Taehyung. Azért köszönöm a bókot. - mondom vigyorogva.

- Végül én vagyok Kim Seok Jin. Azt hiszem az a hamarosan hamarabb eljött, mint azt vártam. Na és mond, csak mivel hálálod meg az útba igazítást?

- Igen hamarabb én se számítoltam rá. Még egyszer köszönöm a segítséget, és azt hiszem meg hívlak benneteket egy vacsorára, ha az meg felel nektek.

- Tökéletes. Mielőtt a srácok itt kombinálnának, csak közlöm, hogy segítettem neki, mert eltévedt és elkísértem ide az iroda ajtajához, és megbeszéltük, hogy majd egyszer meghálálja a segítséget, ha újra összefutunk, de ez hamarabb történt, mint mind a ketten gondoltuk volna. Úgy hogy csak ennyi történt.

- Így van. Na de akkor én készen állok. Lássunk neki a munkának biztos sok dolgotok lesz, a mai nap ne ezzel menjen el az értékes időtök.

Mondtam majd meg is indultunk ki az irodából. Hála istennek minden rendben volt és a fiúk is elégedtek voltak a munkámmal és a nap végén Bang irodájában ezt el is mondták szóval leszerződtetett egészen nyár végéig, mint a BTS személyes stylisztját. Ezután, a fiúk hazamentek piheni a hosszú fárasztó nap után. Engem pedig Bang PD hazavitt a kocsijával. Nem jött be csak ki tett a ház előtt majd ment is el felé, de még előtte meg állítottam.

- Bang várj.

- Igen - nézet ki rám a kocsiból.

- Köszönöm neked ezt nagyon hálás vagyok, majd ígérem, hogy meg hálálom.

- Nem kell, de tudom, milyen makacs vagy szóval tégy, amit szeretnél. Jó éjt kicsi lány jó legyél.

- Neked is, és szia.

A következő rész Suga lesz.