Márcsak Jin maradt hátra. Jhope eldöntötte, hogy megvár engem és miközbe Jint Fotóztam egész végig szórakoztatott, ami Jinnek látható módón nem tetszett, idegesen álldogált. Amikor Jhope tényleg valami nagyon vicceset csinált annyira elkeztem nevetni, hogy már a könnyeim fojtak, és láttam, hogy Jinnek ez volt az utolsó csell a pohárba.

- Mia Beszélhetnénk négyszemközt?-kérdezte idegesen.

- Ja.- komolyodtam el.

Arrébbmentünk és értetlenül néztem Jinre.

- Mitakarsz?

- Nem akarom, hogy Jhope ittlegyen. - ezt nevezem kimondta egyenesen amit akar.

- Hogy mi? Nem szabhatod meg, hogy kivel legyek, egyebként is te tagadtál le! Arról nem is beszélve, hogy nem is melítetted a bandát.- tettem keresztbe a kezeimet.

- Én nem tagadtalak le! És nem kérdezted, hogy benne vagyok-e valami bandába.- tette ő is keresztbe a kezeit, de gyerekes...

- Akkor miért nem mondtad, hogy már ismerüjk egymást? Szerinted megfordult a fejemben, hogy te benne vagy egy bandába?

- Miért ne? Nem tudsz elképzelni egy bandába? És ha már ittartunk... Jungkookra miért nem vagy mérges?

- Nem, nem tudtalak volna elképzelni, és rá azért nem haragszok, mert ő ellentétbe veled! Örült nekem.- hoppá egy null nekem!

- Oké sajnálom, most jó? Elmondom mindenkinek, hogy ismerjük egymást így jó lesz?- kicsit sem tudta leplezni az idegességét és én sem.

- Befejezhetem a munkámat?- kérdeztem idegesen.

- Igen. - visszamentünk a terembe, és még csináltam pár képet róla, majd kijelentettem, hogy végeztünk így keztem összepakolni.

- Mia?- szólított meg Jhope.

- Igen?-mosolyogtam rá.

- Hazavigyelek?- jaaaaj de aranyos!

- Köszi, de itt a kocsim.

- Értem, akkor gondolom, holnap találkozunk a forgatáson, szia.- adott egy puszit az arcomra és elment. Ezt Jin is látta, idegesen bevágta magaután az ajtót és így magamra maradtam.

*-* *-* *-* *-*

Végre itthon! A konyhába lépve sokkot kaptam.

- Aida! Jungkook! Fékezzétek magatokat! Emberek nincsen semmi bajom veletek, csak legalább a szobába enyelegjetek! Fuuu nem hiszem el! Haza jövök és és és... áááá hagyjuk!- legyintettem és idegesen a szobámba siettem. Kinyitottam az ajtót és ott volt Jin.

- Mitakarsz Jin?- kérdeztem unottan.

- Sajnálom Mia, tudod most lett vége egy komolyabb kapcsolatomnak és szóval...- azt hiszem jobb lenne ha nem tudja, hogy tetszik nekem ezért a szavába vágtam.

- Legyünk barátok!- mosolyogtam rá. Láttam rajta, hogy ő nem erre gondolt de így jobb lesz neki is meg nekem is. Csak bólintott egyet és távozott az ajtón.

Nem tudom miért de elekzdtem sírni. Kopogást hallottam és benyitott Aida meglátva engem megölelt és utána nemsokkal, Jungkook jött be a szobámba ő is megölelt és szembe velem leültek, és várták, hogy elmondjam nekik, mi a helyzet.

- Jinnel csak barátok vagyunk- nyögtem ki végre, Aida nagyon kiakadt.

- Mi? Nemár! - álltfel barátnőm

- Aida most ismertem meg.- Legalább is ez egy nyomós érv nem? Két napja ismerem...

- De összeilletek! -nagyon kiakadt rám. Jungkook megfogta a kezét és rámosolygott. Látszik, hogy nagyon jó hatással van rá. Megnyugtatja és szereti, megcsókolta barátnőmet én erre elkezdtem köhögni ezzel is jelezve, hogy én is itt vagyok!

- Sajnálom Mia, nem akartalak megbántani, csak rossz téged szinglinek látni. - nevetett fel Jungkookal együtt.

- Semmi baj, de most ha nem baj én aludnék, mert nagyon fárad vagyok, és holnap is megyek hozzátok.- mutattam Jungkookra, mire ő elmosolyodott és megölelt, és ezt követte Aida.

*-* *-* *-* *-*

Reggel úgy ébredtem, mint egy mosott szar. Az éjszaka kaptam egy üzenetet mamától, hogy papa szívrohamot kapott és kiritikus az állapota. Szóval kisírtam a belemet, persze Jungkook és Aida egész végig mellettem voltak, de nem tudtam lenyugodni, ha papa meghal akkor az én életemnek is vége. De mama szerint nagyon erős, csak most szüksége lenne rám, de tudja jól, hogy most nem mehetek haza, ezért engem nen is okol, hanem csak bíztat, hogy minden rendben lesz. Amikor beléptem a fürdőbe, úgynéztem ki, mint egy zobi, karikás szemek, sápadt, fáradt arc és szomorúság. Nagyon vonzó nem? Megmostam az arcom, és kikészítettem a cuccomat. Felöltöztem és már indultam is volna el, amikor a konyhába egy nem várt személy tartózkodott.

- Szia, Mia! (Még mindíg olyan fura ez így!😂) hogy...- itt megakadt Jin mert meglatott engem. Nem bírtam ránézni, mert akkor tutira elsírtam volna magam. Hozzám sietett és magához húzott. Szorosan megöleltem, és keservesen sírtam. Jin közbe a hátamat simogadta, és csodálatos módon elérte, hogy megnyugodjak.

- Mitörtént szépség?- tolt el egy kicsit magától, hogy szemembe nézhessen és letörölt egy könnycseppet az arcomról.

- Papa, korhába került...- szipogtam és próbáltam nem összeesni.

- Jaaaj Kicsi Mia, annyira sajnálom, figyelj minden rendben lesz! Itt vagyok neked, és a fiúk is. Nagyon megkedvltek téged! Tudod mit? Ma maradjunk itthon, sőt elviszlek magamhoz!- mosolygott rám bíztatóan, de ezt nem tehetem.

- Jin ezt nem tehetjük, nekünk ott kell lenünn a forgatáson.- tiltakoztam.