Végre megkezdhetem a napomat az új munkahelyemen. Elvileg ők is heten vannak és nagyon jó fejek.
Felmentem az irodába, ahol egy kedves néni mosolygott rám.

- Szia te vagy Mia? Nagyon szép vagy! Mondták már? Gyere bemutatlak a fiúknak!- belém katolt és egy ajtóhoz vezetett, benyitott, majd a fiúk rámfigyeltek. Miért van az, hogy valahova belépek ahol fiúk vannak mindenki mosolyog és elmondják avgy ötvenszer h mennyire szép vagyok... kezdem megutálni ezt.

- Ők itt Sunggyu, Dongwoo, Woohyun, Sungjong, Sungyeol, és L. Na jó ismerkedjetek, fiúk csak szépen! - ééés egyedül hagyott... a fiúk rögtön lerohantak és bókolni kezdtek.

- Szia! Hogy lehet valaki ilyen szép?- kérdezi azthiszem Sungjong...

- Sziasztok, Mia vagyok és nem vagyok annyira szép! De köszi! Na lássunk munkának, te Songgyu, gyere velem és te...akinek a nevérem már nem emlékszem. -a fiú, akinek a nevére tényleg nem emlékszem rám mosolygott és meg simította a vállamat.

- L vagyok és leszek az Oppád. - hát ez gáz volt! Elnevettem magam mert ez egy elég gáz szitu.

- Rendben L, bocsi de már van Oppám és nagyon jó megvagyok vele.- mindenki elkezdett nevetni. Megcsörrent a telefonom, bocsánatot kértem és félrementem.

- Aida, megmondtam, hogy később megyek haza, mert dolgozok.- Sírást hallottam.

- Már te sem szeretsz! Mindenki csak ki van akadva! Kookie is kiabált velem, most te is. Nem is szeret senki! -Kookie átvette a telefont.

- Gyere haza most! Kérlek Mia! Nem bírunk vele, a terhesség kikészíti! Jimint megdobálta hallal. V-t meg leöntötte tejjel, Rapmont wc pumpával verte meg, Sugát liszter szórta meg, Jinbe belerúgott, engem meg most egyenesen utál, ja igen Jhope meg elbújt a szekrényedbe, most őt keresi, azonnal gyere haza! Olyan mint egy Raptor! Esküszöm Mia bármit megteszek neked csak gyere haza! - Anyám...

- De...de dolgoznom kell... na jolvan öt perc.

- Szertünk, de legy három perc, na megyek az asszony Raptor megtalálta Jhope-ot... Aida teszedle a kloffolót!- jesszus sietnem kell!

- Fiúk bocsi nagyon nagy vészhelyzet van otthon, haza kell ugranom ,,pofon" osztásra. Eg negyed óra és itt leszek igérem!- mindenki együttérző volt velem és elengettek. Én sprinteltem haza.

Amikor beléptem a házba vészjósló csend fogadott. Hírtelen alaki befogta a számat és a földre rántott. A támadom aki Jin volt szembe fordított magával és láttam az ijedséget a szemébe.

- Szia Jin! - ő erre csak befogta a számat... majd egy csata ordítást hallottam. Felnéztem és a fiúk meg Aida csatáztak, Sugánál lisz volt, V-nél tojások...stb. nekem itt elgurult a gyógyszerem. Felálltam és elordítottam magamt.

- Elééég! Istenem! Nem tudttok nyugton lenni csak egy két órát, amíg dolgozok? Most komolyan meg kell élni valamiből! Lehet nektek könnyű de nekem nem! Szeretem a munkámat, de ha nem dolgozok nincs pénz, ha nincs pénz nincs kaja. Ti meg azzal szorakoztok, hogy eldobáljátok, én ezért dolgoztam! És Aida te anya leszel, legyél már egy kicsit felelősség tudatos, szedd össze magadat, miért jó, hogy mindenkit bántasz? A fiúk segíteni akarak neked, mert szeretnek legalább azzal háláld meg nekik, hogy meghagyod az életüket. Jó? És én most elmegyek dolgozni, amire visszajövök csillogjon minden, legyen tele a hűtő! És ha bárki sos-en kívűl hív vagy ír azt megnyúzom, még téged is Jin!-mondtam mindegyiknek idegesen, el sem köszöntem, sarkon fordultam, és mentem dolgozni, csodálatosan telik a napom...