14.
Másnap:
Reggel puszilgatásra kelltem, morogva eltóltam magamtól az arcát.
- Aludni akaroook!- mondtam, a párnába motyogva. Jin rámfeküdt és úgy ölelgetett.
- De kicsim, már dél van Aida látni szeretne, nem feküdhetünk egész nap! Forgatásra is menni kell! - Basszus a forgatás... máris kipattant a szememből az álom felugrottam, lelökve magamról szerelmemet. Felvettem a nadrágomat, a polómat és a cipőmet. Amikor ránéztem Jinre láttam rajta, hogy bántja valami, csak nem mondja el... beleülltem az ölébe és szembe fordultam vele, kezemmel a nyakát simogattam. Belenéztem a szemébe, és rákérdeztem.
- Jin mi a baj? És ne mondd nekem, hogy semmi, mert tudom, hogy van valami.- próbáltam felvidítani de nem nagyon sikerült... szomorúan rám mosolygott.
- Tényleg semmi! Csak elgodolkoztam, hogy mekkora bolond voltam.... annyiszor bántottalak! Annyira sajnálom és nagyon szeretlek! Csak, hogy tisztázzik Mia, te leszel az aki megszülöd a kislányomat meg a kisfiamat!-mondta mosolyogva, és láttam, hogy őszíntén ezt gondolja. Rá mosolyogtam, és megcsókóltam.
***
Kicsit még beszélgettünk, majd kimentünk a fiúkhoz. Aida a nyakamba ugrott, vissza öleletem, majd Jungkook magához húzta és hosszasan megcsókólta. Jin a derekemet öleleve figyelte őket a fiúk elkeztek fújjolni, persze én is grimaszoltam, de csak viccből. De nem bírtam a véremmel.
- Jolvan Kookie! Köpd ki! Köpőd ki a barátnőmet! Most!- a fiúk nevetve figyeltek engem, de Kookie még rátett egy lapáttal, felvette barátnőmet és a szobályukba cipelte. Én mentem utánuk, mert beszélni akartam Aidával. De Kookie bezárta az ajtót. Na csodálatos... egyesülnek...
Vissza mentem a fiúkhoz és ők értetlenünk néztek rám.
- Mivan? Csak nem hittétek azt, hogy majd nézem őket...-erre mindenki elkezdett nevetni.
Mindenki kivéve Kookie és Aida akik hát gondolom sakkoznak... mert ki vagyok én, hogy tudjam mit csinálnak? ;) Szóval mindenki a nappaliba üllt és néztük Jhope és Jimin táncát. Már folytak a könnyeim a nevetéstől, amikor végre megláttam barátnőmet és Kookiet.
- Na végre! Befelyeztétek?- kérdezte V.
- Ja nem akarom, hogy a kereszt fiamnak valami baja legyen!- mondta nevetve Rapmon. De mi??? Én leszek a kerszt anyukája.
- Na neeem én leszek!- háborodott fel Suga.
- Na nem mindenki tudja, hogy én leszek a megfelelő választás!- Jhope büszkén kihúzta magát és elkezdődött a ,,háború". Persze barátnőm ott vörösödött szegény!
***
Megvitattunk, hogy mindenki kereszt szülő lesz, most mennünk kellett dolgozni. A forgatáson szegény lány nagyívben elkerült és már nem is mászott rá a fiúkra.
Én tettem a dolgomat és fényképeztem a fiúkat. Végül tartottam egy kis szünetet leülltem egy asztalhoz, bedugtam a fülesemet és elindítottam egy zenét. Teljesen átszellemültem, amikor valaki leüllt velem szembe és láttam, hogy mondani készül valamit.
- Szia Jin, látom, hogy mondani akarsz valamit. Hát mondd.
- Van egy rossz hírem...- Na jolvan... komolyan mondom ha most valami nagyon rossz dolgot mondd én esküszöm haza költözök.
- Mi...mi a baj?- olyan ridegen nézett rám, hogy nem tudtam hova tenni a dolgot.
- Nem lehetünk együtt. - ez annIra szíven ütött, hogy levegőt alig kaptam.
- Miért? - alig tudtam megszólalni.
- A menedzserem most hívott, hogy nem engedélyezi a munka viszonyt. De hidd el én bármit megteszek érted kilépek! - nem, nem nem!
- Nem Jin, rád itt van szükség. Én lépek ki.- nagyon összetörtem... a fényképezés az életem. Ahogy Jin és a többiek is, ezért meg kell tennem értük. Jin felállt, felém jött és szorosan megölelt, én is szorosan húztam magamhoz. Elsírtam magam, egy világ dőlt össze bennem...
-Annyira sajnálom Mia!-mondta halkan a fülembe súgva. Persze nem haragudtam rá...de mégis szomorú voltam.
***
Mivel én Jint választottam, ezért elküldtek. Míg a többiek forgatáson voltak én utthon a szobámban ülök fagyit zabálva egy terhes kismamával, és itt bőgök neki szánalmas kis életem miatt.
- Aida, annyira szánalmas vagyok.. az apám kitagadott, a tesóim utálnak, nincs munkám, a fényképezés volt az életem! És most ez van csak mert szerelmes vagyok... ezt nem értem... neketek Kookie-val könnyen megvagytok.- Aida szorsan megölelet. Ott feküdtünk az ágyamon én sírva figyeltem Aida egyre nagyobb pociját, és elekzdetem simizni a hasát, közben elaludtam.
Beszélgetésre kelltem. Amikor kinyitottam a szememet és megláttam az egész csapatot, akik engem néznek, és Jin elöttem gugol. Felülktem, mindenki rögtön az ágyara üllt, Jhope a hátamat simogatta, Jin a combomat Aida megint a Kookie szályába matatott, de most figyelembe vette szomorúságomat és velem foglalkozott. V próbált bátorítani,Jimin és Suga próbált felvidítani Rapmon tanácsokat adott... de én szomorú voltam... amíg Jin elő nem vett egy papírt a farzsebéből.
-Tudod, te vagy az a lány aki értem még az álmát is feladná, de ezt nem hagyhatom, mert van megoldás van egy barátom egy másik bandából és ők pont fényképészt keresnek én meg beajánlottalak téged. Tessék holnap kezdesz!-rögtön felcsillant a szemem és beleugrottam Jin ölébe, majd elkezdtem csókolgatni.
- Hajrá Jin! - bekiáltotta Jimin. De Aida kitessékelte őket a szobából kettesbe hagyva minket Jinnel. Hát mit ne mondjak nagyon bele lendültünk, és hát ja... nem emberek nem feküdtünk úgy le.... de Jin türelmesen vár.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro