16.
Suga kerek 10 tíz perc múlva jelent meg a nappaliban, ahol a többiek várakozva néztek rá, Jungkook kezében egy olló nyele fénylett és Sugában felmerült, hogy jó ötlet volt-e pont az ő kezébe adni a támadásra is alkalmas eszközt.
-Egy perc és jövök-pislogott feléjük Suga, majd összeszorított lábakkal kicsoszogott a konyha felé, ami ilyen léptekkel fájdalmasan hosszú időbe telt. Amikor visszatért, kezében egy zacskó fagyasztott zöldséggel, amit a kényes területre szorítva huppant le a fotelba.
-Essünk túl rajta!-sóhajtotta úgy, mint aki éppen a kivégzésére készült. Mondjuk, ha jobban belegondolt.....
-Oké, Jungkook?-nézett a fiúra Namjoon várakozóan.
-Mi van?-kérdezett vissza.
-Azt mondtad értesz hozzá.
-Ja, nem. Értek ahhoz, hogy bánjak az ollóval....bizonyos módokon. De hajat vágni speciel nem tudok. Nem vagyok fodrász-dörmögte.
-Add ide, majd én!-kapta ki a kezéből V az ollót, mielőtt bárki tiltakozhatott volna.
-Neeeee!-üvöltötték mindannyian, mikor Taehyung megindult ollóval a kezében Suga felé.
De már késő volt. Taehyung lecsapott. Suga kezét az arcára szorítva, lélegzetvisszafojtva várta a halált, ami végül nem következett be. Pár idegtépő másodperc múlva aztán...
-Kész!-nyisszantott Taehyung egy utolsót. Suga felemelte a fejét és kérdőn pislogott a többiekre, várva a válaszukat.
-Na, milyen?
A többiek félve araszoltak mögé. Nem tudták, mire számíthatnak. Ahogy mögé léptek és rápillantottak, hát...
-V, ez elképesztő!-suttogta RM.
-Ugye?-pislogott V meghatottan.
-Igen. Elképesztő, hogy HOGYAN TEHETTED EZT-üvöltötte RM.-Most rosszabb, mint előtte! Nézd meg, szörnyű!
-Jól van, akkor legközelebb ne is kérjetek tőlem szívességet!-fujtatott V.
-De hiszen most sem kértünk!-dühöngött RM.-Azonnal kezdenünk kell ezzel valamit. Vegyél fel fejpántot, vagy mit tudom én!-fordult Sugához.
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Nem.
-Nem mondom még egyszer!
-Fogadjunk, hogy de.
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Fejezzük ezt be! Most!
-Nem-röhögött fel Suga.
-De! Vagyis...hagyjuk abba! És találjunk ki valamit, de azonnal!
-Szerintem egyszerűen csak ragasszuk le, aztán majd azt mondjuk, hogy elbaszód....
-Neeee!-üvöltött J-Hope.
-....tam-fejezte be Suga.
-Úristen-nézett maga elé elhűlve Hobi. Aztán elájult.
-Nézd má'!-kiáltott fel Yoongi a maga "finom" módján.
-Mi a....?-lépett Jungkook a földön heverő Hobi mellé és pár nem túl kedves mozdulattal megböködöste a 47-es bakancsa orrával.
-Ne! Mit csinálsz?-lökdöste odébb Namjoon a a földön fekvő Hobinak további sérüleseket okozni kívánó Jungkookot.
-Hozok vizet-tüsténkedett Jin, jó anyához méltóan.
Namjoon odalépett a földön fekvő Hobihoz, aki valamiért kifejezetten nem bírta elviselni a káromkodást és a hátára fordította. Majd megpofozta, hátha magához tér.
-Neked szabad ütögetni?-nézett rá összehúzott szemmel Jungkook.
-Én a jó cél érdekében teszem. Mondanám, hogy ő az egyetlen reményünk, de...-sóhajtott.
Ekkor Jin visszatért a konyhából, kezében egy pohár vízzel. Megállt Hobi és Namjoon mellett, utóbbi már nyúlt volna a vízért, mikor Jin teljesen nyugodtan inni kezdte.
-Most ez mi?-förmedt rá RM.
-Szomjas vagyok. Mi bajod van megint?
-Hagyjuk.
-Majd én felébresztem-lépett oda hirtelen Jimin.
Letérdelt Hobi mellé és fölé hajolt, majd suttogva mondta:
-I'm your hope, I'm your angel. I'm..
-J-Hope-ült fel hirtelen Hobi, lefejelve ezzel a fölé hajoló Jimint.
-F*szom!-kiáltott fel Jimin, mintegy kifejezve fájdalmát.
-Neee!-üvöltötte Hobi és már éppen újra elakart ájulni, de Jungkook ebben a pillanatban combon rúgta és fájdalomtól teljesen elfeledkezve eredeti szándékáról, üvöltve pattant fel és szaladt fel az emeletre.
-Befejeznétek végre?-pislogott RM.-Valaki menjen utána és induljunk, mert mindössze fél óránk maradt odaérni. Taehyung, hozz egy ragtapaszt! Meg kell javítanunk Yoongi fejét.
-Az nem lesz egyszerű-nézett rá Jin.
-Megoldjuk. Ha az életünk múlik is rajta.
-Na, én azt már még egyszer nem kockáztatom-csúszott feljebb a fotelben Yoongi.-Valaki visszavinné ezt a csomag....kelbimbót a fagyasztóba? Lefagy a tököm.
-Én hozzá nem nyúlok!-lépett hátrébb Jin védekezően.
Ekkor tért vissza Taehyung egy rag...asztószalaggal a kezében.
-Mi ez?
-Ragtapasz?
-Nem.
-De.
-Nem.
-De.
-Dezsávűm van-nézett hátra V-re Yoongi.
-Hát még nekem-kontrázott RM.
-Mitek van? Én is akarok olyat!-ugrándozott V.
-Te nem kapsz!-förmedt rá Jin.-Bármi is az-tette hozzá motyogva.
-Elegem van belőletek! Hozok egy ragtapaszt, ti meg addig szedjétek össze a többieket és mire visszajövök, azt akarom látni, hogy mindenki felöltözve, készenlétben vár rám az ajtóban!-azzal felpattanva kisétált a nappaliból.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro