1perces
Haajnaal - által megadott adatok:
Helyszín: erdő
Szereplők: v, Kook, Jimin
Szituáció: V-nek elkezd folyni az orra, Jimin beleütközik egy fába, Jungkook meg a nevetéstől a seggére esik
Megadott szavak: bot, takony, poén
Hát emberek...őszintén szólva ez nagyon beteg XDDD. De ha Haajnaal fantáziáját ezzel kielégíthetem, akkor örömmel írtam a sorokat xD.
relaxációs gyógynövény instabil idegzetű embereknek
- Tulajdonképpen, mit is keresünk itt? Az erdő mélyén? - tette fel Jimin a kérdést, ami már azóta érlelődött benne, hogy elindultak erre a kis ''túrára''.
- Ez egy nagyon komoly küldetés Jimin! - magyarázta V. - Suga megbízott minket, hogy keressünk meg neki valamit.
- Mégis mit? - érdeklődött tovább Jimin.
- Egy növényt - folytatta titokzatos hangon. - Azt mondta, hogy ebben az erdőben rejtett el egy olyan növényt, ami segít segít neki elviselni minket a nap 24 órájában...fogalmam sincs mire értette.
- Akkor...valamilyen drogról van szó? - kerekedett el Jungkook szeme.
- Természetesen neem! Ha az lenne, akkor Suga azt mondta volna...- forgatta a szemeit V. - Ez inkább valamiféle relaxációs gyógynövény instabil idegzetű embereknek.
- Oh oké - törődött bele Kookie és csendben sétáltak tovább.
***
- Nem igaz már, hogy sehol sincs az a nyamvadt növény! Úgy elrejtette Suga, mintha csak illegális lenne! - akadt ki V.
- V... még csak...-nézett az órára Jungkook. - 15 perce vagyunk itt...
- Srácok! Én találtam valamit - hívta a fiúkat magához Jimin.
- Hmm igen...- mérte végig a zöld növényt V. - valószínűleg ez le...*HAPPCIII* - tüsszentett egy hatalmasat.
- Oh mi van Tae? Allergiás vagy a relaxációs csodanövényre? - nevetett fel Kook.
- Lehet vagy mi *HAPPCII* - tüsszentett egy újabbat és elkezdett szipogni. - oh basszus folyik az orrom! Van valamelyikőtöknél zsepi?
- Nincs - állapította meg Jungkook pár perc után.
- *HAPPCII*
- Haver - fogta a hasát Jimin, nevetőgörccsel küszködve. - mintha a niagara szabadult volna el az orrodból!
- Ez nem vicce-*HAPPCI*- tüsszentett egy újabbat, aminek véletlen következtében a ''niagara'' pár cseppje Jimin arcán landolt.
- FUH EMBER! Tiszta takony lettem tőled!- hervadt le a mosoly Jimin arcáról és undorodva hátrálni kezdett. - V! Ne gyere a közelembe! - mutatott rá az illetőre és megfordult, hogy hazainduljon, ám egy terebélyes gesztenyefa igazán maradásra akarta bírni az ifjú kalandort, aki így egy elegáns mozdulattal le is fejelte a gesztenyefa egy alacsonyabb ágát és szétterült a földön.
Jungkook már haldokolva a nevetéstől figyelte az eseményeket és hagyta, hogy a gravitáció őt is földre kényszerítse:
- Srácok, a természet utál titeket! - kacagott.
- Ez nem poén Kook! - szipogott V sértetten.
- Igen! Ez nem vicces! - kászálódott fel a földről Jimin. - És ez a nyomoronc fa! Ki foglak vágni! - fenyegette meg a nagy lombkoronás növényt és egyik öklével egy hatalmasat ütött a törzsébe, aminek következtében egy - - eddig is instabilan himbálódzó- ág megadva magát pont Jiminre esett.
- Áh jól megmutattad neki haver, hadd vigyem el csak azt a botot emlékbe! - kacagott Jungkook és hóna alá csapta a faágat, ami kiütötte Jimint.
***
- Veletek meg mi történt? - dugta ki a fejét az ajtón unott arcal Suga. Végignézve küldöncein csak annyit látott, hogy V szemei vörösek, miközben az orrát fogja mindkét kezével, Jimin, mr. gesztenyefa okozta sérüléstől még mindig imbolyogva igyekszik megtartani egyensúlyát, Kookie pedig csupa sár, kezében egy bottal.
- Megjártuk a poklot - motyogta V, Jimin pedig odanyújtotta a zsákot Sugának, amiben az általuk talált növény volt.
- Ez mi az anyám? - vágott értetlen fejet Suga, ahogy megpillantotta a zsák tartalmát.
- Amit kértél? - felelte Kook bizonytalanul.
- A nagy lóf*szt! - akadt ki a legidősebb. - Ez nem segít elviselnem benneteket, maximum hallgathatom egész nap, ahogy Taehyung szipog!
- Miért, mi ez akkor? - kérdezte kíváncsian Jimin.
- Parlagfű! - dobta vissza az egész zsákot a bejárat elé Suga és bevágta az ajtót a többiek előtt.
- Hé Suga, hé! - kezdett el dörömbölni Jimin. - Mi is... mi is itt lakunk, hé! Engedj be! - kiabált, ám hasztalanul. Min Yoongi, akkor már rég visszaslisszolt a szobájába és a tartalék mariuhánás cigibe szívott egy jó mélyet:
- Istenem, mivel érdemeltem ki én ezeket...
Vége
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro