★Nakajima Atsushi

Atsushi-val éppen egy randin voltatok. Egész végig láttad az arcán, hogy valami miatt izgul. Ezért te is egy kicsit stresszes voltál. 
A parkba mentetek sétálni, illetve kacsát etetni. Láttad a srácon, hogy még idegesebb. Megfogtad a kezét, megálltatok.

-Atsushi? - néztél a srác íriszei közé.
-I-Igen? - ijedt meg.
-Mi a gond?
-Se-Semmi!
-De! Látom rajtad! Nekem elmondhatod!
-De...
-Nem! Nincs de! Elmondod és kész! - itt érezted meg, hogy a srác finoman, de megszorította a kezed.
-O-O-Oké... /Név/-chan! Én... Én... Én szeretlek! Beléd estem, és... és megszeretnélek kérni, hogy... hogy... hogy.....
-Hogy legyek a barátnőd?
-Eh?! I-igen... - erre nem tudtál mit mondani. Csak két kezed közé fogtad az arcát, és megcsókoltad. Hamar viszonzásából megállapítottad, hogy ezentúl egy pár vagytok.

★Dazai Osamu

Dazai-al véletlen találkoztatok annál a bizonyos hídnál. Rögtön megragadta a kezed, és elkezdtetek sétálgatni. Elkezdtek a szájából ömleni a szavak. Pontosabban a kérdések. Rengeteg kérdést tesz fel, nem hagyva időt arra, hogy válaszolj. "Milyen napod volt?" "Hogy vagy?" "Hogy érzel irántam?" "Van párod?"

-Hohoho! Osamu! Nyugi van! Van valami gond? - kezdesz aggódni.
-Nem, nincs! - egy ezer wattos mosollyal nyugtat meg.
-Akkor mi ez a sok kérdés?
-Lelkizzek vagy térjek a lényegre?
-Lelkizz!
-Jó! /Név/-chan! Te vagy a világ legszebb, legaranyosabb lánya akivel találkoztam! Egyszerűen tökéletes vagy! Kívül belül imádlak! Te vagy az egyetlen lány, akit szeretni tudok! És ez sosem fog megváltozni! Szeretlek! És én nem kérek sokat! Csak azt szeretném, hogy te is szeress! - ennél a szavánál kezdtél el sírni. Meghatódtál - Arra szeretnélek kérni, hogy legyél a barátnőm! Eh?! Miért sírsz??
-Bocsi... Meghatódtam! Én is szeretlek! - borulsz karjai közé.
-Komoly?! El se mondhatom milyen boldog vagyok! - szorított magához, majd lecsókolta könnyeid.

★Akutagawa Ryunosuke

Akutagawa-val hazafele sétáltatok. Nagyon furcsa volt. Rengeteget beszélt, magához képest. Rashomon pedig folyamatosan hozzád dörgölőzött. 
Általában amikor a házadhoz értek, alig egy percen belül el is megy. De aznap nem. Még majdnem fél órán át beszélgettetek. És nem bántad. Boldog voltál, hogy vele lehetsz.
Egyszer csak hirtelen közelebb megy hozzád, és megcsókol. Egy picit habozva, de ezt viszonozod, de pont akkor távolodik el tőled.

-Akutagawa...
-Mi az? Tetszett? - nevet pimaszul. Nem tudsz válaszolni, csak bólogatsz. Erre pedig elkezdi simogatni a hajad - Szeretlek! Te hogyan érzel?
-Ugyan így...
-Valahogy sejtettem. Szóval akkor van kedved...?
-Igen! - mosolyogtál, majd egymás ajkaira hajoltatok.

★Nakahara Chuuya

Azután történt, hogy megcsókolt. Egyre vörösebben bámultatok egymásra. Nem tudod, mit kéne mondanod. Csak bámultál, rá vártál.

-/Név/... - szól halkan.
-I-Igen?
-Sze-Szeretlek! Már rögtön, amikor megláttalak megtetszettél! És... amikor elkezdtünk egyre többször együtt lógni, csak még jobban beléd szerettem! Én... Én szeretném ha te is így éreznél! Mi-Mivel tudnám ezt elérni?
-Hülye vagy? Nem kell semmit se tenned! Én így szeretlek!
-Té-tényleg?! - egy-két könny csillan fel a szemében.
-Igen, Chuu! Ne-Ne sírj!
-Bocsi, boldog vagyok! - átölelt és nyakadba temette az arcát. Visszaöleled és elkezded simogatni a haját - Akkor... van kedved a barátnőmnek lenni?
-Már azt hittem meg se kérdezed! - egy picit eltávolodik tőled, majd ajkaidra hajolt. Természetesen nem gondolkoztál azon, hogy viszonyozd-e.
-Miért vagy magasabb nálam? - kérdi ajkaitok szétválása után, majd nevetve a vállára hajtod a fejed.