᪥Epilógus I᪥
Azt hiszem mostmár boldog vagyok. Lettek barátaim, apa sokkal jobban kijön velünk és persze a legcsodálatosabb és legkedvesebb emberek vannak mellettem mostmár.
Határtalan boldogság és szeretet önti el a szívemet amikor velem vannak. Vagy csak elég rájuk gondalnom, máris szebb lesz a napom!
Bár még van oldal ebben a könyvben, azt hiszem itt az ideje lassan befejeznem. Nem mondom azt, hogy örülök ennek, mert bevallom szerettem ezt írni. Még akkor is, ha az elején ezt letagadtam.
Nem is lenne rá időm, hisz nemsoká végzek és sokat kell tanulnom, hogy felvegyenek valami egyetemre. Gondolkoztam milyen szakra kéne mennem, de még nem tudok dönteni.
Talán egy utolsó helyzetjelentést írok ide a végére!
Soonie, Dori és Doongie az ágy lábánál fekszenek.
Felix és Changbin elmentek randizni, valamilyen nyálas filmet néznek meg.
És végül a két barna szemű angyalom itt alszik mellettem az ágyon, szorosan hozzám bújva. Azt hiszem ennél többre nem is vágyok jelenleg.
Itt az ideje, hogy befejezzem ezt a naplót. El kell dugom olyan helyre, hogy ne találja meg senki, csak én! Na mindegy, ezen gondolkozok még.
Most pedig agyon fogom szeretgetni ezt a két fiút itt mellettem! Olyan édesek amikor alszanak!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro