Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

᪥17᪥

Másnap pénteken kézenfogva léptünk be az iskola ajtaján. Megbeszéltem velük, hogy szeretnék-e felvállalni ezt, vagy maradjon titok. Mivel mindketten igent mondtak így tehát felvállaljuk.

Az volt a vicces, hogy Felix-nek semmi sem mondtam, ezért tátott szájjal nézett ránk mikor elé léptünk.

Egész nap szinte velem voltak. Még az ebédlőben is velem ültek egy asztalhoz. Általában Changbin szokott, de beteg lett.

Bárki, aki csak egy rossz szót vagy nézést vetett feléjük annak...hogy is mondjam...nem maradt sok foga! Az sem érdekel, ha elzárást kapok emiatt! Az én angyalaimat senki sem bánthatja!

Péntek lévén iskola után elmentünk egy kávézóba, majd hozzám mentünk.

Ami viszont ott fogadott...

Úgy tűnik Felix nem bírt magával megint. Elhívott megint mindenkit a baráti körömből. Changbin is ott volt hót taknyosan. A legszívesebben leordítottam volna a fejét, hogy mit keres itt betegen. Tiszta idióta néha! Legalább felvett egy maszkot, de ettől nem lesz jobban!

Az asztalon egy nagy torta volt, rajta három gyertyával, mintha szülinapot ünnepelnénk. Felix azt mondta, hogy azt ünnepejük, hogy összejöttünk. Micsoda baromság ez, miért kell ilyen hülye indokok miatt bulit csapni? Egyáltalán nevezhető bulinak az, hogy 8 ember eljön egy bazi nagy házba tortát enni?

Azért nyolc ember, mert itt vannak Hyunjin fiúi, Jeongin meg Chan. Később kiderült, hogy tényleg ismerik egymást Changbin-nal!Hogy kitaláltam! Így nyerjek egyszer a lottón!

Lix unszolására el kellett fújnunk a gyertyákat, aztán felvágtuk és enni kezdtünk.

Közben ezek úgy hangoskodtak, hogy azt hittem megsüketülök! Egyedül nekem nem volt kedvem beszélgetni meg Chan-nak, aki a kanapé túloldalán könyökölt.

Hozzá mondjuk hamar odament Jeongin és az ölében ülve nyöszörgött, hogy fáj a feje. Meg is értem, Changbin és Hyunjin szokásosan kiabálva beszéltek. Mellettük nekem is fájna minden agysejtem!

Nagyjából ez ment két órán keresztül, mindenki hazament én pedig végre lefeküdtem az ágyamba.

Igazán figyelmes dolog volt ez Felix-től, de máskor szóljon előtte! Ennyire nem vagyok szociális ember!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro