A múlt Kísért..
Brook telefonja megcsörrent egy igen érdekes név kíséretében...
Rákaptam a tekintetem egyből miután elolvastam a nevet, ő pedig rám. Nem tudta mitévő legyen. Láttam a fején hogy hezitál felvegye-e vagy sem. Végül felvette és félrevonult. Ami kicsit meglepett, hiszen nem vonult eddig el egyetlen telefon hívásánál sem. Ez kicsit rosszul esett. Felálltam a kanapéról és megindultam a szobám fele. Ép hogy felértem a lépcső tetejére anya utánam szólt.
- Angyalom, te hova mész?! - kérdezte kíváncsian, lágy hangon.
-Eszembe jutott, hogy maradt még egy kis leckém. Azt megírom aztán visszajövök. Utána arra gondoltam, elmehetnénk fagyizni meg a parkba a srácokkal. - feleltem, mire csak bólintott anya és a kisebb Beckhamék is beleegyeztek az ötletbe.
Felmentem a szobába és kulcsra zártam a szobám ajtaját. Tudom, hogy nem vagyunk együtt de mégis idegesít ha felhívja az exe.. Ő pedig félrevonul beszélni vele. Előttem is nyugodtan beszélhetett volna vele viszont így csak kételyeket okoz. Igazából nem volt semmiféle házim, de mivel kicsit feszült voltam elővettem a kedvenc könyvem és azt kezdtem el olvasni. A gondolataimat egyáltalán nem tudtam elterelni. Nem ment. Csak arra tudtam gondolni mégis mit beszélhetnek és mi tart ennyi ideig. Gondolataimból halk kopogás ébresztett fel.
-Dais. Engedje be kérlek. - szólt az ajtó túloldaláról elmém felborítója. Kérésének eleget tettem, majd pár másodperc múlva már előttem állt.
-Mi volt olyan fontos, hogy félrevonulj? - kérdeztem kicsit megbántott hangon.
- Ideutazik pár hétre, és kérte hogy találkozzak vele. Beszéljek vele.- mondta mire szomorúan lehajtottam fejem. - De megmondtam neki, hogy én már nem vagyok kíváncsi rá. Elmondtam neki, hogy van egy lány akit kedvelek és nem szeretném elrontani ilyenekkel. Mert én ezzel a lánnyal szeretnék lenni. - mondta halkan, mire rákaptam a tekintetem.
- Brooklyn.. - súgtam, igazából nem tudtam mit mondani. Én úgy felfújtam ezt az egész dolgot.. Nem mondtam semmit inkább megcsókoltam. Mire egyből válaszolt. Kezeit derekamról, lentebb csúsztatta majd megmarkolta fenekem és az ölébe kapott, majd velem együtt dőlt bele az ágyba. Egy fél órát így eltöltöttünk. Csak feküdtünk az ágyba egymás mellett összebújva, néha néha egy - egy csókot lopva a másiktól. És Így volt minden tökéletes. Boldog voltam. Boldog voltam ezzel a fiúval, aki olyan érzéseket váltott ki belőlem mint még más sose, és ezért hálás voltam neki...
Sziasztok! Hoztam egy kis Ízelítőt nektek a történet folytatásából.. Nem lett hosszú rész. De a következő Ígérem már az lesz. Próbálom hozni minél hamarabb nektek, és köszönöm a kommenteket! Hihetetlen, hogy még most is olvastok. Nagyon szeretlek titeket! Köszönöm! Nemsokára találkozunk!♥♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro