03
STEVE
-MIÉRT IS KELLETT MÁR HATRA IDE JÖNNÖM?-ÜLTEM LE A KANAPÉRA
-mert megkértelek rá-rakott egy tál chipset az asztalra
-nem lesz ez túl sok kaja?-vontam fel szemöldököm-mármint csak ketten leszünk-ilyenkor valaki csengetett
-ja,nem mondtam?Eddie is itt lesz-ment hogy kinyissa
-akkor én megyek is-álltam fel
-maradj a helyeden,Steve-nyitotta ki az ajtót.Eddie bejött és amint meglátott Dustinra nézett.
-átvertél?-vonta fel szemöldökét-miért van itt ő?
-mert meghívtam!-válaszolt egyszerűen
-én miért vagyok itt?-nevettem el magamat-inkább te miért vagy itt!
-képzeld,őt is meghívtam-mosolygott Dustin-mondtam hogy találtam nektek valakit akivel össze illetek nem?
-én?vele biztosan nem-ráztam meg fejemet-nem és nem!
-mert szerinted én akarok tőled bármit is?-vonta fel szemöldökét-na,jó Dustin én megyek
-nem mentek sehova-állt az ajtó elé-maximum a szobámba ahol beszélgetni fogtok, főleg arról hogy miért utáljátok egymást-terelt be minket a szobába.Hogy miért utálom?mert nem szeret.Soha nem is szeretett.
Dustin bezárta mögöttünk az ajtót.A szobába csend lett,hisz sok idő után most vagyunk először kettesben.
-miért szakítottál velem?-törte meg a kínos csendet-mit mondtam ami úgy felzaklatott?
-ezt te sem kérdezed komolyan ugye?-néztem a fiúra-azt mondtad,hogy nem szeretsz,rémlik?
-csak azért mondtam,mert ideges voltam..
-aztán azt is mondtad hogy nem tudod mi lenne ha a barátaid megtudnák hogy valaki olyannal jársz mint én-álltam fel-tudom,hogy volt egy idő amikor bunkó voltam,tudom hogy piszkáltam másokat,tudom hogy a legtöbben utáltak engem vagyis pontosabban "Steve királyt", de már nem vagyok olyan,szóval nem értem hogy mégis hogy értetted azt is hogy valaki olyannal mint én!
-ők még mindig így látnak téged!-mondta egy kis csend után-Steve, azután változtál meg teljesen hogy elmentél a suliból!a legtöbben még mindig utálnak!
-igen?azt tudják a többiek,hogy a hülye oroszok agyon vertek mikor a tűz volt a plázában?vagy azt hogy lassan három éve már folyamatosan van valami ebbe a szar városban amit valahogy mindig meg kell oldani és rengetegszer meghalhattam volna?szerinted nem volt olyan hogy arra gondoltam mennyien örülnének annak ha egyszer csak bejelentik hogy..
-Steve fejezd be-szólt közbe-én nem örültem volna neki,tudom hogy nem vagy olyan mint akkor és..és akkor én tényleg csak ideges voltam..
-de ez nem mentség, én is a fejedhez vághattam volna dolgokat,de nem tettem mert szeretlek!
-Steve,én is szeretlek téged!
-akkor mutasd meg,bizonyítsd be!-mondtam szemeibe nézve-jó?csinálj valamit,hogy lássam hogy szeretsz engem!-Eddie percekig csak csendben nézett rám.Végig mért majd megakadt a szeme a csuklómon lévő karkötőn amit még ő adott nekem
-megtartottad..
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro