Most jön a tesi amire otthon felejtettem a cuccom. A tesiterem felé tartok amikor valaki meghúzza a csuklómat.
Éles fájdalom hasít végig a karomon. Egy hangos és fájdalmas szisszenés szalad ki a számon. Allie döbbenten állt. Szemében könnyek csillognak.

-Beszélnünk kell.-indul el a mosdók felé én pedig követem.

-Miről akarsz beszélni?-csukom be magam mögött az ajtót még Allie végig nézi nincs-e valaki a wc-kben.

Üresek.

-Mondjuk arról,hogy mi történt a karoddal.-mutat a karomra.

-Semmi.-hajtottam le a fejem.

-Ne előttem titkolózz Abby! Én tudok rólad mindent.-csattant fel.

-De nem fontos.-sütöttem le a szemem.

-Bántott?-remeg a hangja.-Megint?

-Részeg volt.-suttogtam.

-Ez nem kifogás. Mindig részeg.-törli le a könnyeit amik miattam csordultak ki.

-Azt mondta,hogy belőlem egy senki lesz. Aztán arról kiabált,hogy én milyen egy kis kurva vagyok.-suttogtam.

-Abby,valakinek beszélned kell róla. Lehet,hogy ha az igazgatónak elmondod ő tud tenni valamit. Lehet elküldené egy elvonó...

-Ne Alison!-fogtam meg a kezét.-Én tényleg jól vagyok.

-Nem vagy jól!-mondta dühösen és otthagyott.

Allie olyan családból való akinek van anyukája,apukája van pénzük és boldogok együtt. A szülei nagyon kedvesek velem. De még ők sem tudják mi van otthon.
Az anyukája tudja,hogy baj van,de azt nem,hogy mi. Allie már sokszor mondta,hogy aludjak náluk,de nem merem anyát egyedül hagyni.

-------------

Tesióra volt az utolsó úgyhogy indultam haza.

-Abby!-hallottam a nevem.

Megfordultam és megláttam a felém jövő ziháló fiút.

-Szia!-mosolyogtam rá.

-Összeírtam pár kérdést.-emelt fel egy kis papírt.

-Ó,sajnálom nekem teljesen kiment a fejemből.-dörzsöltem meg a homlokom.

-Nem érsz rá most? És akkor feltehetnéd.-támaszkodott meg a lábán.

-Sietnem kell.-sütöttem le a szemem.

-De te mondtad,hogy jó jegyet akarsz.-nézett rám hitetlenkedve.

-Nem érek rá.-mondtam durván.

-Oké.-ment el.

Bűntudatom támadt amiért így elküldtem. Pedig ő csak segíteni akart abban,hogy jó jegyünk legyen. Mindegy. Elindultam haza. Egész úton olyan érzésem volt,mintha követnének.
Mikor beléptem az ajtón anya épp a konyhában kutatott valamit.

-Megjöttem.-csuktam be az ajtót.

-És most ennek örüljek?-kérdezte durván.

Kérdését szó nélkül hagytam.

-Nem akaraz segíteni?-kiáltott rám.

-Miben?

-Vedd le azt az üveget.-mutatott szekrén tetejére.

-Azt nem érem el.

-Azt mondtam vedd le!-mondta dühösen.

Felálltam egy székre,de még így sem értem el.
Elkezdtem nyújtózkodni és mikor már megfogtam az üveget megcsúszott a szék és leestem az üveggel együtt. Az üveg széttört és a kis üvegszilánkok belefúródtak a tenyerembe.

-Most nézd meg mit csináltál!-ordította.

A kezem remegett éa vérzet. Összeszorítottam a fogaim,hogy ne kezdjek el zokogni. Nem akartam neki megadni azt az örömet. Anya elővett egy másik üveget aztán rám nézett.

-Takarítsd fel gyorsan te ügyetlen idióta!-sziszegte felém.

Fél kézzel szedtem össze a szilánkokat és a másikat megpróbáltam úgy tartani,hogy ne fájjon.
Felmostam az alkoholt aztán bementem a fürdőbe kötszert keresni. Megpróbáltam kiszedni az üvegszilánkokat,de nem sikerült úgyhogy csak bekötöztem. Bementem a szobámba és lefeküdtem aludni.