/Lily/

Alig mertem elhinni, hogy őt láttam! Azt hittem, hogy halucinálok, ezért becsuktam a szemem, majd újra kinyitottam. Nem halucináció volt, mert Tom még mindig ott állt! Örömömben eleredtek a könnyeim és úgy futottam oda a szerelmemhez:

-Tom!!!-ő megfordult és mosolyogva nézett rám, majd felkapott, megpörgetett a levegőben.
Úgy csókoltam őt, mint még soha életemben...

-Ez-ez meg hogy lehet?!? Hol voltál eddig, miért nem jöttél haza?!? Mi történt?-bombázgattam kérdéseimmel, majd ő így válaszolt:

-Egy kedves pasas talált rám. Napokig ő ápolt és most épültem fel teljesen! Amíg távol voltam csak rád gondoltam!

-Én is! Nem telt el úgy nap, hogy ne hiányoztál volna nekem! Életemben nem éreztem még ilyen hiányt, mint ebben az időszakban.....Még temetést is rendeztek, gondolhattad mennyire kétségbe voltam esve! Mostantól bárhová is mész, én veled tartok!-eközben mindenki kijött a toronyból és csodálkozva néztek Tomra.

Amerika Kapitány rögtön a fiához futott és szorosan megölelte, majd mindenki követte példáját. Ezután mindannyian bementünk a házba, majd Tommal felmentünk a szobámba.

-Lily,....te befestetted a hajad, vagy mi történt vele?-simogatta meg fejemet Tom.

-Dehogy festettem! Nemrég volt egy idegrohamom és ezért lett ilyen....-válaszoltam lesütött szemekkel, majd ő az államat felemelve, a szemembe nézett:

-Így is gyönyörű vagy!-megcsókolt, majd én elkezdtem énekelni:

(Little Do You Know)

Little do you know
How I'm breaking while you fall asleep
Little do you know
I'm still haunted by the memories
Little do you know
I'm trying to pick myself up piece by piece

Little do you know
I need a little more time

Underneath it all I'm held captive by the hole inside
I've been holding back for the fear that you might change your mind
I'm ready to forgive you but forgetting is a harder fight

Little do you know
I need a little more time

Amikor folytattam volna, Tom a szám elé tette a kezét, és folytatta a dalt...:

I'll wait, I'll wait
I love you like you've never felt the pain,
I'll wait
I promise you don't have to be afraid,
I'll wait
The love is here and here to stay
So lay your head on me

Little do you know
I know you're hurting while I'm sound asleep
Little do you know
All my mistakes are slowly drowning me
Little do you know
I'm trying to make it better piece by piece

Little do you know
I love you 'til the sun dies

Most én is csatlakoztam a dalhoz, majd felváltva is énekeltünk....

Oh wait, just wait
I love you like I've never felt the pain,
Just wait
I love you like I've never been afraid,
Just wait
Our love is here and here to stay
So lay your head on me

I'll wait, I'll wait
I love you like you've never felt the pain,
I'll wait
I promise you don't have to be afraid,
I'll wait
The love is here and here to stay
So lay your head on me
Lay your head on me
So lay your head on me

'Cause little do you know
I, I love you 'til the sun dies...

A dalt végig összekulcsolt kezekkel énekeltük, egymás szemébe nézve.... Néha Tom megpörgetett egyszer-kétszer és utána mindig tettünk pár tánclépést. Azok a pillanatok,....ez a duett teljesen magával ragadott....Mintha csak a fellegekben jártam volna....Életem szerelmével együtt énekelni maga a csodálatos momentum volt. Tom szerint ez volt a kapcsolatunk egyik legromantikusabb pontja....

/Saci/

Úgy örülök, hogy Tom visszatért. Lily mostmár boldog, most csak ez számít! Nem tudom, mit csináltam volna, hogyha örökre szomorú maradt volna a testvérem....
Apa rendezett egy kis bulit Tom visszatérésének alkalmából, amelyen csak mi, Bosszúállók és szüleik vettünk részt. Volt zene is, amire Harryvel nagyon sokat táncoltunk. Kb. este 10-ig tarott a buli, ezért a srácokkal utána úgy döntöttünk, hogy megnézünk együtt egy jó filmet. Az egész gyereksereg összegyűlt a szobámban. Natalie hozta magával a filmes dobozát, amelyben több, mint 100 db DVD sorakozott. Nem tudtunk megegyezni, hogy mit nézzünk, ezért a sorsra bíztuk a döntést!:

-Van egy ötletem! Valaki húzzon ki csukott szemmel egy filmet és azt fogjuk nézni!-vetette fel az ötletet Asztrid, amit mindenki helyeselt, majd kisorsoltuk, hogy ki húzzon.
Alíz lett a győztes, ezért a szemét bekötöttük és ő húzott egy DVD-t.

-Alkonyat: Hajnalhasadás, 1.rész!-kiáltotta Natalie, amikor meglátta a kihúzott DVD-t.

-Mi?!? Ne már, az véres!-ellenkeztem, mire a többiek leszóltak:

-Egyáltalán nem az! Alíz ezt húzta ki, ezt nézzük! Nincs vita!...

Elkezdtük nézni és amikor a filmben volt egy nagyon sokkoló (véres) jelenet, én sikoltottam egyet és Harryhez bújtam:

-Mi az, Saci?-a fiú egy kicsit meglepődött, amikor átkaroltam a kezét, jelezve, hogy megijedtem.

-Csa-csak egy kissé megijedtem! Nem bírom a vért!

-Értem.... Egyébként nyugodtan hozzám bújhatsz, hogyha szeretnél!-válaszolta, majd adott egy puszit a homlokomra, amitől megnyugodtam.

A kis beszélgetésünket szerencsénkre a többiek nem hallották, mert ugye hangfalakon, hangosan ment a film és mi suttogtunk....

/Lenny/

A film közepe felé lehettünk, amikor észrevettem, hogy valaki a vállamra hajtotta a fejét és átkarolta a felkaromat. Natalie édesen szundikált a vállamon... Gondolom nagyon kifáradt a sok táncban. Haja kócosan simogatta arcomat, amikor a fejemet az ő fejére támasztottam. Megfogtam a lány kezét, hogy továbbra is édes álmot aludhasson, de erre ő felébredt, majd lenézett a kezeinkre. Lassan összekulcsolta a kezét az enyémmel, majd rám nézett és.....megcsókolt!... A film további részét nem is néztük, mert egymás vállára dőlve aludtunk el...

/Lily/

Éjféltájt lehetett, amikor vége lett a filmnek. Kb. a fele társaság elaludt, ezért nekem, Tomnak, Lunának, Asztridnak, Sacinak és Harrynek kellett összepakolnunk.

-Hát ezt nem hiszem el! Most meg hol fogok aludni? Ébresszem fel őket? Áh...nincs szívem hozzá!-suttogta Saci, amikor végeztünk a pakolászással.

-Hát....nem tudom hugi, de mi most inkább megyünk aludni, ugye Tom?-fordultam a mellettem álló barátom felé, majd ő bólintott egyet és kimentünk a szobából. A többi fent lévő barátunk is követte a példánkat....

/Saci/

Miután Lilyék elmentek, csak én és Harry maradtunk ott, akik fent voltunk még. Lenny, Natalie, Sam, Max és Alíz a kanapéágyamon aludták az igazak álmát, így nem volt szívem őket felébreszteni. Főleg azért, mert Lenny és Natalie egymás vállára dőlve aludtak.....Olyan kis cukik voltak!... Mivel az ágyon már nem volt több hely, Harry megkérdezte:

-Az én ágyam elég nagy.....és külön szobám van,......úgyhogy ha szeretnél,......aludhatsz nálam!-láttam rajta, hogy félve, bizonytalanul mondja mindezt. Az arca totál vörös volt, így biztosra vettem, hogy zavarba jött.

-Hát.....kénytelen leszek, hercegem!-pöccintettem meg az orrát, majd mind a ketten egymás után elmentünk tusolni. Én voltam a második, mert még törölközőt kellett keresnem magamnak...

-Hé!-kaptam magam elé egy törölközőt, amikor Harry "véletlen" benyitott.

-Ó, jajj.....bocsi! Nem állt szándékomban....Bocsájts meg!-totál el volt vörösödve és a kezét a szemére helyezte.

-Megbocsájtok, szerelmem!-egy puszit adtam a homlokára, majd ő kiment, én pedig megtörölköztem és felvettem a pizsimet, amely csak egy szál hálóing volt.

Amikor kijöttem a fürdőszobából, egy kicsit zavarban voltam, mert nem szokásom hálóingben fiúk előtt megjelenni....

-Nyugi! Én nem szívom ki a véred, nyugodtan idefeküdhetsz mellém!-mindezt úgy közölte velem, mintha én valamennyire hinnék a vérfarkasokban és vámpírokban.... De miket beszélek?: Egy isten a pasim!

-Oké!-mondtam, majd boldogan behuppantam mellé az ágyba.
(Mielőtt bárki valami olyasmire gondolna, leszögezem, hogy semmi sem történt!) Az éjszaka további részében mind a ketten aludtunk, mint a tej....

Az elkövetkezendő években a Bosszúállók csapata számos kalandon és küldetésen ment keresztül. Közös erővel átvészeltük a nehezebb időszakokat is....Ma már az egész világ tudja, hogy mi vagyunk az Új Bosszúállók!