23.fejezet: Temetés...és őrület
/Lily/
Másnap reggel kaptunk egy üzenetet, hogy kirabolták az egyik S.H.I.E.L.D. bázist. A fiúk nagyon izgatottak voltak, de nekünk lányoknak nem volt az akcióhoz semmi kedvünk....
Nem sokkal később felszálltunk a géppel.
-Nagyon rossz előérzetem van!-mondtam, mire Saci ezt mondta:
-Nyugi, nem lesz semmi baj!
-Jólvan gyerekek, tudjátok a tervet! Szétválunk, megkeressük az elkövetőket, kiütjük és visszahozzuk őket ide, a gépre, ÉLVE! Senki ne öljön meg senkit, világos?!?-osztotta ki a csapatot Tony, amikor földet értünk a hajóval.
-Igen!-válaszoltuk kórusban, majd nekivágtunk a küldetésnek.
Kb. két óráig keresgéltünk, mire végre megtaláltuk az ellenséget és elfogtuk az összes banditát. Elszállítottuk őket az egyik közeli börtönbe. Esteledett már, amikor elindultunk haza, mert harc közben megsérült az egyik hajtómű, amit meg kellett javítani....
A vihar tombolt odakint, a felhőkből úgy ömlött a víz, akár egy vízesés!...
Épp egy erdő felett repültünk, amikor hirtelen egy villám belecsapott a repülőnk oldalába, mire minden lány elkezdett sikítozni.
-Mi történt gyerekek, mi folyik itt?-jött oda Tony, a Vasember páncéljában. (Gondolom azért, mert azt hitte, hogy valami megtámadott minket és azért sikoltottunk...)
-Belecsapott egy villám a hajó oldalába!!! Csinálj már valamit!-válaszoltam idegesen, majd ő betömte valamilyen anyaggal a lyukat.
-Mindenki megvan?-most a Kapitány rontott be a helyiségbe, majd körülnézett:
-Hol van Tom?-kérdezte, Tony felé fordulva.
-Tom? Azt hittem veled van! Ajjaj....-nézett ismét a betömött lyukra, majd leszálltunk a géppel, hogy megkeressük Tomot.
Engem teljes nyugtalanság fogott el és annyira aggódtam a szerelmemért, hogy elsírtam magam...
-Lily! Nyugodj meg, nem lesz semmi baj! Biztos megtaláljuk őt!-mondta Saci, de én csak a legrosszabbra tudtam gondolni...
-Thor! Nem tudnád leállítani a vihart? Így képtelenség megtalálni valakit!-ment oda az istenhez Tony, mire ő így válaszolt:
-Sajnálom, de ha el is állítanám a vihart,.....úgyse találnánk meg ilyen sötétben! Szerintem várjunk holnapig!
-Holnapig? Te eszednél vagy?!? Mi van, ha egy gyilkos találja meg előttünk?!? Nem szabad feladnunk!-Tony kiállt mellettem, mert látta rajtam, hogy nagyon aggódom.
-Jólvan, tessék!-Thor csettintett egyet, mire kitisztult az ég, de még mindig az éjszaka homályában kellett keresgélnünk.
Két óra múlva sem találtuk semmi nyomát Tomnak, ezért a felnőttek úgy döntöttek, hogy hazamegyünk...
/Saci/
Már eltelt 3 hónap, amióta Tom eltűnt. Államilag bejelentették, hogy halott, de Lily ezt nem volt képes se elfogadni, se feldolgozni. A nővérem nagyon megváltozott!: Nem mosolyog, nem sír, csak mint egy robot, érzéketlenül fejezi ki a dolgokat.... Ma délután lesz a "temetés", ezért délelőtt mindenki a fekete ruháját kereste mindenhol. Harryvel el kellett mennem a ruhaboltba....
A temetés késő délután volt, mert apának még össze kellett szednie pár embert. A "temetésen" Tom édesapja, Steve mondott egy rövid beszédet:
-A feleségem halálakor megfogadtam, hogy a fiamat megvédem bármi áron,....de mint mindenki, én is elbuktam!-ekkor egy könny csordult le az arcán, majd amikor befejezte, elsírta magát. Ekkor láttam Amerika Kapitányt először sírni.
Amikor elindultunk vissza a hajóhoz, Lilyt nem találtuk sehol. Visszamentünk Tom sírjához és ott megtaláltuk a nővéremet, ahogy énekel:
(Someone you loved)
I'm going under and this time I fear there's no one to save me
This all or nothing really got a way of driving me crazy
I need somebody to heal
Somebody to know
Somebody to have
Somebody to hold
It's easy to say
But it's never the same
I guess I kinda liked the way you numbed all the pain
Now the day bleeds
Into nightfall
And you're not here
To get me through it all
I let my guard down
And then you pulled the rug
I was getting kinda used to being someone you loved
I'm going under and this time I fear there's no one to turn to
This all or nothing way of loving got me sleeping without you
Now, I need somebody to know
Somebody to heal
Somebody to have
Just to know how it feels
It's easy to say but it's never the same
I guess I kinda liked the way you helped me escape
Now the day bleeds
Into nightfall
And you're not here
To get me through it all
I let my guard down
And then you pulled the rug
I was getting kinda used to being someone you loved
And I tend to close my eyes when it hurts sometimes
I fall into your arms
I'll be safe in your sound til I come back around
For now the day bleeds
Into nightfall
And you're not here
To get me through it all
I let my guard down
And then you pulled the rug
I was getting kinda used to being someone you loved
But now the day bleeds
Into nightfall
And you're not here
To get me through it all
I let my guard down
And then you pulled the rug
I was getting kinda used to being someone you loved
I let my guard down
And then you pulled the rug
I was getting kinda used to being someone you loved...
Miután a dal végére ért, odamentem hozzá:
-Szép dal..... De gyere, mennünk kell!-simogattam meg a hátát, majd ő velem jött, felszálltunk a gépre és hazamentünk....
/Lily/
Az éjszaka volt egy álmom, amelynek során láttam Tomot....Amikor felébredtem nem nagyon tudtam felfogni, hogy miért álmodtam ezt, ezért teljesen elborult az agyam és kikészültem!....
/Saci/
Kb. olyan reggel 6 óra fele arra ébredtem, hogy valaki ordibál és püföli a falat. A hang Lily szobája irányából jött, ezért átmentem oda:
-Lily? Mi történt?!? Miért dobálod a párnákat és miért toporzékolsz reggel 6 órakor?!?-teljesen ledöbbentett a látvány, ami ott elém tárult:
Lily ágyneműje lent volt a földön, megszaggatva!.... Néhány párna a szekrény tetején foglalt helyet, az egyik szék lába le volt törve..... Vagy a tigrisek tomboltak, vagy Lily megőrült!... Az összetört, szétszaggatott dolgokról Lilyre emeletem tekintetemet és láttam, hogy a nővérem szemei rózsavörösen izzottak, a haja másodperceken belül kiszőkült...Úgy nézett ki, mint egy angyal...
-Mi folyik itt lányok, valami történt?-apa rontott be a szobába, majd utána az összes gyerek...
Lily hirtelen összeesett, mire mi felsegítettük. Éreztem, hogy remeg minden tagom. El sem mertem hinni, hogy tényleg a saját nővéremtől kezdek félni...
-Sára jól vagy, olyan fehér az arcod!-Harry aggódó tekintettel simította meg az arcomat.
-Jo-jól vagyok, csak aggódom Lily miatt...-válaszoltam, majd közelebb mentem volna a nővéremhez, de tigrisei elkezdtek vicsorogni és morogni rám, ezért inkább visszamentem a többiekhez.
Lassan a bestiák olyan mérgesek lettek, hogy kizavartak minket Lily szobájából....
Már kb. két napja Lily ki sem jött a szobájából. Ha ki is jött, csak evett vagy ivott....Teljesen megváltozott!: Se nem mosolygott, se nem nevetett.... Teljesen érzéketlen lett...megint...
A többiek lelkére kötöttem, hogy ne említsék Lily előtt se Tomot, se a haja színének elváltozását....
/Lily/
Egyik nap úgy gondoltam, sétálok egyet az erdőben. Ahogy elhagytam a szobámat, mindenki kérdően nézett rám, de engem nem érdekelt! Szó nélkül kimentem a lakásból, majd az utam a legközelebbi, nagy erdőhöz vezetett...
Miközben sétáltam az ösvényen, megpillantottam egy nagyon ismerős alakot!: Tom volt az!....
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro