Reggel arra kelek, hogy a telefonom őrületes hanggal csörög az éjjeliszekrényen. Álmosan magam elé emelem és miután lecsekkoltam, hogy ki keres, a fülemhez raktam és beleszóltam.
- Szia Rosé! Most ugye nem azért hívtál, hogy megbosszuld azt, hogy olyan későn hívtalak.
- Szia Jisoo! Mi? Dehogy, csak már itt vagyunk a házad előtt. Engedj be!
Már fél órája nyomom a csengőt és mivel nem jöttél ki, ezért felhívtalak. - ó, basszus, elfelejtettem kicserélni az elemet a csengőben.
- Megyek már is. - gyorsan kipattantam az ágyból és kivettem egy nadrágot, hogy ne egy szál pólóban fogadjam Rosét és a barátnőit. Miután sikeresen felküszködtem magamra a pár éves farmert, gyorsan az előszobába sprinteltem és kitártam előttük a bejárati ajtót.
- Helló csajszi, rég láttalak. - ölelt meg Rosé, aztán átadott a mögötte lévő két lánynak, akiket nem is ismertem, de barátságosan magukhoz szorítottak karjaikkal. - Ő itt Lisa, a mellette vigyorgó pedig Jennie. - mutatta be a két lányt, akik levakarhatatlan mosollyal néztek rám.
- Örülök a találkozásnak, menjünk beljebb, összekapom gyorsan magam, addig foglaljatok helyet a nappaliban. - aztán bezártam mögöttük az ajtót, Rosé pedig elvezette őket a kanapéhoz. Én a konyhába mentem és készítettem mindegyikünknek egy csésze kávét.
- Köszönjük! Vette át Lisa a tálcát, amin a forró energia gőzölgött.
- Szívesen, egészségetekre!
Aztán már el is húztam a szobámba, eléggé sokáig elidőztem a szekrény előtt, nem igazán tudtam, hogy mit is kellene felvennem. Eléggé meleg van kint és láttam a többiek sortot vettek fel és feketébe öltöztek, én pedig nem akartam kilógni a sorból. Fekete cuccokat dobáltam az ágyra, majd becsukott szemmel rámutattam egy összeállításra és azt magamra kaptam. Ó, micsoda fekete csapatunk lesz.

Mikor a szobámban végeztem, elmentem a fürdőszobába, egy kevés sminket raktam magamra, aztán szóltam a lányoknak, hogy kész vagyok.
- Megvagyok, mehetünk. - gyorsan lecsekkolták a szerelésem, aztán felpattantak és belevetettük magunkat a reggeli friss levegőbe.

- Egyébként melyik helyet választottátok? - fordultam feléjük válaszra várva.
- Majd meglátod, nyugi én mindig jól választok. - mondta barátnőm, fogait megvillantva.

Már eléggé elfáradtak a lábaim, amikor odaértünk. Egy hatalmas épülettel találtam szembe magam, ahol borzalmasan sok ember volt. Mivel eléggé antiszoc vagyok, kicsit feszélyezve éreztem magam, amit Rosé is észrevett. Odalépett hozzám, aztán megsimogatta a hátam.
- Na, induljunk! - ragadta meg a kezem Lisa és őrült tempóban kezdett el húzni a hatalmas ajtón befelé.
A bevásárlóközpont belülről még nagyobb volt, mint kívülről. Az emeleteket mozgólépcsők és liftek kötötték össze. Egymás után sorakoztak a boltok, mindenféle márkát meg lehetett találni.
- Na hol kezdjük? - kérdezte Jennie, aki már nagyon fel volt pörögve.
- Szerintem a legelején. - felelte Lisa és elindult egy sötétebb hely irányába. A bolt nevét nem tudtam leolvasni, mivel Lisa még mindig húzott maga után.
- Szerintem vegyünk egy szerelést, aztán menjünk ki szórakoztatni kicsit az embereket. - dobta fel az ötletet Rosé, amit mindenki heves bólogatással díjazott.
Az árak eléggé magasak voltak, az én pénztárcám pedig nagyon szűkös. Szerencsére felajánlották, hogy megveszik nekem a cuccokat, én pedig egyértelműen visszafizetem majd.
- Úúúú, azt nézzétek. - rohant Jennie egy állvány irányába, amire fogasokkal ki voltak akasztva szoknyák és mindenféle színes cuccok.
Nekem is nagyon megtetszettek és eléggé összeillett mind a 3 párosítás és a ruha is hasonlított a többihez. Jennie lekapta a fogasokat és kiosztotta nekünk. Én a ruhát kaptam, ami borzalmasan szűk volt.
- Majd jöjjünk ki a tükör elé, hogy megnézzük egybe mindenkiét. - mondta Lisa és elindult a próbafülkéhez. Én is bementem és magamra kaptam a kezembe nyomott anyagot. Szerencsére már az elsővel eltaláltam a méretem. Mikor kiléptem a fülkéből, a többiek már kint álltak. Hangos huu-val fogadtak és Rosé is megdicsérte, hogy milyen jól áll rajtam.
- Ezt pont neked találták ki, drágám!
Az önbizalmam szintje kicsit megemelkedett, de még mindig mínuszban volt. Nem is tudom mikor kaptam utoljára bókot. Talán még kiskoromban anyától. Mindig az ő pici hercegnője voltam.

Az ajtó felé kaptuk a fejünket, amikor egy csapat fiú jött be, akik méregetni kezdtek minket. Lisa elindult feléjük, de Rosé elkapta a kezét és odasúgott neki valamit, ha jól hallottam, azt, hogy ma csajos nap van, ezért fogja vissza magát. Lisa azonnal visszalépett hozzánk.
- Na, fizessünk aztán csapassuk! - pörgött ismét Jennie.

Kifizettük a cuccokat, aztán kimentünk az ajtón. Kerestünk egy üres helyet, aztán Lisa előkotorta telefonját és elindított rajta egy zenét. Azonnal felismertem, ahogy a többiek is, ezért el is kezdtük az előadást.

Amikor már sokan voltak körülöttünk Rosé kirakott elénk egy sapkát, amibe az emberek elkezdtek pénzt dobálni. Nagyon jól éreztem magam velük, nem akartam, hogy befejezzük. De mint mindennek, ennek is vége van. Aztán Lisa odalépett egy fiúhoz, akinél volt egy hatalmas táska, az alakjából ítélve egy gitár tok volt. Hamar megszerezte tőle, mondjuk ki tudna ellenállni egy ilyen szép lánynak.
Lisa felém és Rosé felé nyújtotta a gitárt, már tudtam is, hogy barátnőm mit tervez. El akarja énekelni a közös dalunk.

×××

Miután végeztünk az énekléssel, a közönségünk nagy tapssal búcsúztatott minket, mivel látták, hogy elkezdtünk összepakolni. Lisa visszaadta a gitárt a fiúnak, aki sok gratuláció és egy közös kép után végül lelépett. Ezután még visszamentünk kicsit szétnézni, az összegyűlt pénzből, a részemből kifizettem a lányoknak a ruha árát, mert nem volt nálam annyi, hogy megvehessem saját pénzből ezt a ruhát, ami egyre jobban tetszik. Még így is eléggé sok maradt. Vettem egy pár nacit és pulcsikat, amit Rosé segített kiválasztani. Valamint vettünk egy pár sötétebb ruhát is, amit holnap fogunk viselni a mentő hadműveleten. Annyira jól szórakoztam a lányokkal, hogy el is felejtettem Yugyeomot és a magányt.

×××

A lányok hazakísértek és egy kicsit maradtak is nálam. Lisa és Jennie megszámolták a bevételünket és mikor rájöttek, hogy milyen sok van hangosan felkiáltottak.
- Áááá! Ebből még Ibizára is elmehetnénk. - üvöltötte Lisa.
- Miért pont Ibizára? - kérdezte Rosé, miközben savanyú képet vágott.
- Nem tudom, csak úgy mondtam, mert ugye az drága lenne és csak így fejeztem ki, hogy gazdagok vagyunk.
- Egyébként tényleg elmehetnénk valahova. - csatlakozott a másik bankár, Jennie.

Rám férne már egy kis kiruccanás, nem is tudom mióta nem hagytam már el Szöul határait. Ráadásul, egészen biztosan nem unatkoznék mellettük. A mai nap is nagyon gyorsan eltelt velük és sosem görbült lefelé a szám.
- Na, akkor holnap reggel ismét itt találkozunk? - kérdezte Lisa.
- Aha, végre rosszalkodunk kicsit. - mondta Rosé miközben a kezeivel hadonászott, mint ha el akarná találni a levegőt.
- Jó éjt lányok! - köszöntem el tőlük, már a bejáratnál állva.
- Jó éjt Jisoo, ne aggódj, kihozzuk Yugyeomot onnan. - mosolygott rám biztatóan legjobb barátnőm és viszonoztam a mosolyt.

A bevásárlásból származó cuccokat bedobáltam az egyik ruhás szekrényembe aztán összeszedtem a zuhanyzáshoz szükséges dolgokat. A víz alatt állva átgondoltam nagyjából, hogy mi és hogyan fog történni holnap. Tanultam a múltkoriból és pont ezért most megterveztem a fejemben több opciót is. Nem fogok még több napot eltölteni az öcsém nélkül, ha kell még szét is rúgom az őrök seggét. Lehet, hogy csak egy törékeny kislány vagyok, de ha egy szerettemről van szó, akkor nem ismerek határokat.

Elállítottam a vizet, törölközés után felkaptam magamra egy pizsit és bebújtam az ágyamba. Ahonnan hamar ki is pattantam, mert eszembe jutott valami. Leguggoltam a szekrényemhez, aztán előkotortam a táskát, amibe a ma vásárolt cuccokat raktam. Előkotortam belőle egy pár elemet, aztán egy széket toltam a bejárati ajtóhoz. Felálltam rá és az ajtó fölé nyújtózkodtam, ahonnan leemeltem a csengőt. Miután kicseréltem az elemeket, visszaraktam a helyére és lemásztam a bútordarabról. A széket visszatoltam az asztalhoz, aztán visszamentem a szobámba és levágtam magam az ágyra.

Utolsó este egyedül a házban, vagyis remélem.