- Hé Jack! Hol van a.... mit csinálsz a szekrényben?
- Csak a régi naplóimat kerestem. Regényt akarok írni belőlük.
- Nem vagy kicsit fiatal a memoárhoz?
- Nem magamról. Rólunk.
- Rólunk?
- Persze. Ez lesz a legjobb történetem. Mert igaz lesz minden sora.
- Szerinted érdekel bárkit is majd? Hisz nincs bennünk semmi különös.
- Hé Aris... neked mi jut eszedbe a találkozásunk napjáról elsőként?
- Hogy a hangyák furán mentek. Megérezték, hogy jössz. Anya... anya azt mondta,hogy csak eső lesz...
- Esett is.
- Jó, de téged jeleztek. A hangyák tudták, hogy jössz.
- Én az égre.
- Milyen volt az ég?
- Mint egy meggyűrődött papír. Azt hittem, ha kinyújtom a kezem és nagyot ugrok letéphetem az eget. Amikor találkoztunk az ég levendula színű volt és tejillatú. Hogy nem emlékezhetsz rá?