Hogy segítek-e a vörösingeseknek? Nem. Úgy döntöttem, ebből kimaradok. Inkább csinálok egy új csapatot. Egy tolvaj bandát. De a vörösingesek közül sem lépek ki.

Persze rögtön Elizához mentem, ő a legjobb barátnőm. Becsöngettem.
- Csele Eliza azonnal gyere le!-ordítottam. De nem ő nyitott ajtót, hanem a bátyja.
- Gondolom Elizát keresed. Menj fel!-mondta.
Gyorsan felfutottam a lépcsőn. Amikor beértem a szobájába, azonnal rám dobta a fél varrókészletét.
-Na mi az már megint?-kérdezte. Gyorsan elhadartam neki mindent, ami tetszett is neki. Elrángatott az anyagboltba, ahol találkoztunk pár régi ismerőssel, akikkel meg fogjuk csinálni a csapatot. De előbb helyet kell találnunk magunknak. Találtunk is. Egy erdei tisztást. Elkerítettük, és megbeszéltük a nevünket is: Tolvajcsapat. Nem lett túl kreatív név, de azért nagyon jó csupa olyan lányhoz képest, akik még írni sem tudnak. A csapatfelösztást is eldöntöttük: én (Boka Anna) tolvaj-vezér. Eliza titkár lett, míg Áts Luca a leltáros lett. A maradék sok ember gyűjtögető. Már a főbb céljainkat is kiszemeltük: a Pál utcaiak és a vörösingesek zászlaja. Fiúruhába öltözve lopkodunk.

Igen, 180 szó. Nagyon szeretlek ám titeket! Bye: Anna