180. Az utolsó vicc...
*Messenger chat Jiro és Kaminari között.*
Kaminari: Szia. Már egy ideje tetszel nekem és arra gondoltam, hogy nem lenne-e kedved valamikor randizni velem? 😊
Jiro: Nem.
Kaminari: Bocsi, a macska végigszaladt a billentyűzeten... 😅
xxx
*Messenger chat Kirishima és Kaminari között.*
Kaminari: Yeah, tesó! 🤪
Kaminari: Tegnap este egy leszbikus csajjal voltam. 😁
Kaminari: 😍😋
Kirishima: Tesó, ugye használtál óvszert? 👀
Kaminari: Nem? 😅
Kaminari: Nyugi, tesó. Ez a csaj nem eshet teherbe, hisz ugye leszbikus. 😂
Kirishima: Tesó... Kezdem már kapiskálni, hogy bioszból miért is állsz bukásra...
xxx
*Messenger chat Bakugo és Uraraka között.*
Uraraka: Szia! Gondolkodtam és úgy érzem, hogy ideje lenne a barátságnál egy magasabb szintre lépni a kapcsolatunkat tekintve. 😊
Bakugo: Egyetértek.
Bakugo: Lehetnénk legjobb barátok?
Uraraka: Annál azért többre gondoltam... 😉
Bakugo: Megaszuper legjobb barátok?
Uraraka: MENJ A P*CSÁBA!
xxx
*Messenger chat Deku és Kacchan között.*
Deku: Hogy éreztessem vele, hogy szeretem? 😅
Kacchan: Úgy, mint a macska...
Deku: Komolyan? Sz*rjak a szoba közepére? 💩👀
Kacchan: Mi van!?
Kacchan: Mármint hízelegj neki, te vadbarom! 🤦♂️
Deku: Jah, oké. 👍
xxx
Deku: Kacchan, nálatok is esik? 😁😊
Kacchan: Deku... Ne idegesíts fel, b*szd meg! 🤬
Deku: Most mi van? 😅
Kacchan: Szomszédok vagyunk, az van...🤦♂️
Deku: Jó, hát nem látok át a kerítésen... 😅
Deku: Honnan tudjam, hogy ott milyen idő van? 😅
Kacchan: Ezért szedek én xanax-ot... Mióta ismerlek... Pont ezért... 😭
xxx
*Messenger chat Deku és Uraraka között.*
Deku: Egyébként mióta vagy egyedül?
Uraraka: Valamivel több, mint két éve.
Uraraka: Te?
Deku: Születésem óta... 😂
xxx
Deku: Kérdezhetek valamit?
Uraraka: Persze. 😊
Deku: Milyen magas vagy? 😄
Uraraka: Attól függ...
Deku: Mégis mitől? 😅
Uraraka: Sok mindentől. xD 😂
Uraraka: Mezítláb 162 cm... 😊
Uraraka: Magassarkúban 170 cm... 😊
Uraraka: Ha rendes vagy, akkor 103 cm... 😏😋😘🥵
Deku: 😳😳😳
xxx
Uraraka: És mi újság?
Deku (1 órával később): Bocsi, csak épp fürödtem.
Uraraka: Deku-kun, itt ülsz velem szemben...
xxx
*Történelem órán, egy random amerikai iskolában.*
Tanár: Kik bombázták le Pearl Harbor-t?
Yaoyorozu Momo, a japán cserediák tudja a választ, így hát magabiztosan jelentkezik.
Tanár (Ránéz Momora): Helyes!
Momo, csendben, magában: 😑😑😑
xxx
xxx
***
Fiúk és lányok! Nem is tudom, hogy hol kezdjem...
Ha adatokat kéne mondanom, akkor ezzel rukkolnék elő:
Az első fejezet 2019. 08. 07.-én került ki, míg az utolsó, 180. fejezet 2023. 02. 10.-én látta meg a napvilágot.
Maradva a számok világában: Eddig a napig (2023. 02. 10. 20:57), nem kevesebb, mint
- 163122 olvasás,
- 15434 vote,
- Több, mint 1700 hozzászólás,
- 242 elkötelezett olvasó. (Olvasók, akik több mint 5 percnyi időt töltöttek a történet olvasásával az elmúlt 365 napban. Ugyanebben az időszakban az összes történet-megtekintő közül ezeket az olvasókat érdekelte leginkább a tartalmam.)
A körülbelül 3,7 év alatt rengeteg új embert ismerhettem meg. A veletek folytatott diskurálásban sok mindenre jöttem rá. Leginkább arra, hogy egytől egyig egyedi személyiségek vagytok, eltérő meglátással, eltérő humorral. Hisz a vicc ugye mindenkinél egy szubjektív dolog, így egyes epizódoknál az olvasók reagálása kimagasló volt, míg néhány résznél pont ellenkezőleg, (a számok is alátámasztják eme észrevételemet,) hogy sokkal visszafogottabb volt a lelkesedés.
Azonban elismerem, volt egy hosszú időszak, amikor is csak azért jártam fel Wattpadra, hogy kaptam e értesítést a történetem alá. Leginkább a 2021-es év volt az, amikor is titeket, az olvasókat figyelmen kívül hagytam. Bár az is igaz, hogy mostanában se reagálok minden egyes kommentre... Itt és most elnézést kérek minden olyan embertől, akinek a mai napig nem reagáltam a hozzászólására. Nem haragszom senkire sem, ám őszintén, sajnos voltak időszakok, amikor is semmi kedvem nem volt reagálni a hozzászólásokra, meg úgy általában semmi másra sem. Elolvastam, magamban örültem annak, hogy „Yeah, még egy embernek jobbá tettem a napját." Ám ez ennyiben ki is merült. Még egyszer, elnézést kérek minden olyan személytől, akit ebben az időben figyelmen kívül hagytam. Nem ez volt a szándékom, de sajnos ez így alakult...
Sok mindent írhatnék még, ám nem áll szándékomban untatni titeket, így a lényegre térek:
Mindenkinek nagyon, de nagyon szépen köszönöm, hogy olvasta, vote-olt, hozzászólt ehhez a viccekkel átitatott könyvhöz. Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy nélkületek nagyon unalmas lett volna a BNHA viccek. :)
Még egyszer, köszönöm szépen nektek! :)
Dante-94
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro