Kaminari X Reader

bvb-is-my-life kérésére

– Drágám, ezt nem mondhatod komolyan – suttogta (Név) elhűlve.

– De igen – bólintott Denki halálos komolysággal. – És osztható, szóval neked is átküldtem.

– Felhívom Minát – fordult a hátára (Név) a mintás takarón, és felkapta a telefonját.

– (Név)-chan? – Ashido a második kicsöngés után felvette. – Mi az? Mellesleg, mikor érkeztek?

– Az a helyzet, hogy nem megyünk – motyogta bűnbánóan a lány.

– Micsoda?! Miért?!

– Öhm... Denki hirtelen belázasodott, és... tudod mit, nem hazudok, szilveszteri event van a kedvenc játékunkon, végtelen életerőt kaptunk egész újévig!

– Ezt nem mondod komolyan – suttogta Mina.

– Hehe, én is ezt mondtam Denkinek, mert nem hittem a fülemnek – kuncogott (Név). – Szóval a koleszben maradunk, és játszunk orrvérzésig.

– (Név)-chan, ezt nem tehetitek! – tajtékzott Mina. – Itt már indulóban van a buli!

– Mit nem tehetnek? – hallatszott a háttérből Bakugo hangja.

– Le kell tennem, Denkinek be kell adnom a lázcsillapítót! – nevetett (Név), és gyorsan letette a telefont, mielőtt a szőke is bekapcsolódott volna a beszélgetésbe.

– Baku már beleszólt volna, mi? – vihogott Denki, ahogy megnyitotta a játékot. – Szeretnél a tabletről játszani?

– Ugyan, jó a telefonom. Most úgyis te vagy a soros – legyintett (Név). – Melyik karakterrel jelentkezel be?

– Szerintem most a mágusommal leszek – morfondírozott a barátja.

– Akkor én közelharcira kapcsolok.

– Van nálad erőnövelő? Ezzel az életerővel megpróbálhatnánk egy nehezebb pályát.

– Azt hiszem van még.

Egész éjjel játszottak, habár (Név) telefonján néha-néha felvillantak az elégedetlen, vagy épp fenyegető üzenetek.

– Bakugo azt mondja, ha nem megyünk oda éjfélre, holnap feltörli velünk a folyosót – ásított nagyot (Név) fél tizenkettő fele.

– Érdekes, amikor büntiben volt, nem tört ki rajta a takarítómánia – sóhajtott Denki szomorúságot tettetve. – Egy óra, és túlteszi magát rajta.

– Nagyon remélem.

Denki teljesen belemerült a játékba, s az sem tűnt fel neki, hogy (Név) karaktere egy idő után nem követi további szintekre.

– Fenébe! – szitkozódott, mikor első alkalommal veszített.

Letette a táblagépet, és nagyot nyújtózott.

– Viszont éjfél után még csökkenő életenergiával is két és fél órán át bírtam! Mit szólsz ehhez (Név)? És búék! – fordult hátra lelkesen.

Meghökkenve vette észre, hogy (Név) kezében a telefon valószínűleg rég lezárta magát. A lány félig ülő helyzetben, az ágytámlának dőlve békésen aludt. (H/Sz) tincsei borzasan meredtek minden irányba, szája kissé nyitva volt.

– El is felejtettem, hogy te még nem szoktál bele az éjszakai gamer életbe – mosolyodott el Denki, és lehúzta az ágyról a takarót, hogy miután rendesen lefektette, (Név)-re teríthesse.

Óvatosan, nehogy felébressze, bebújt ő is a meleget adó pléd alá, és átkarolta a barátnőjét.

– Boldog új évet – mondta halkan, mielőtt őt is elnyomta volna az álom.