Csípős
Villain Katsuki X Reader
--Mei-Chan-- kérésére
(Név) a kihallgatószoba hideg üvegfalának támasztotta a fejét. A belső tükörüveg miatt a bent ülő nem láthatta, de ő nagyon is jól szemügyre vehette a fiatal férfit, aki nyugodtan, szinte lazán üldögélt a bilincseit feszegetve. Hálát adtál az égnek, hogy ő sem tudja elszakítani őket, majd belépett a helyiségbe. Menet közben intettél a kapunál álló rendőrnek, hogy mikor jelzel, szóljon egy embernek, aki írhat helyetted is.
- Jó napot - köszöntél neki. - (Vezetéknév) (Név) vagyok, örvendek. Ha jól olvasom, te vagy Kacchan. Gonosztevő, aki megölt kilencvenhat embert, és súlyos sérüléseket okozott még legalább kétszáznak.
A férfi elvigyorodott, de nem válaszolt.
- A hősök tegnap sikeresen elfogtak a U.A. incidens alatt, és most itt vagy. Lenne hozzád pár kérdésem.
Ismét hallgatás. Szóra kellett bírnod valahogy, máskülönben semmire sem mentél vele.
- Hol van a vezetőtök, Deku?
Semmi válasz.
- Vagy hívjam inkább Midoriya Izukunak? - tetted fel a kérdést.
- Honnan tudod, te mocskos...
- Sakkmatt - csaptad össze a kezed.
Az elmédbe áramlott minden információ, amit tudott, és tudott valaha. Felemelted a bal karod, mire hamarosan egy nyomozótársad lépett a helyiségbe.
- Rin, írd - mutattál a fiatal beosztottra. - A Kacchan nevű gonosztevő hivatalos neve Bakugo Katsuki. Anyja Bakugo Mitsuki, apja Bakugo Masaru.
- Micsoda?! - bődült fel a gonosztevő.
- A Himawaru Általános Iskola diákja volt, majd a U.A. hősképzőben tanult tovább a hőstagozaton. Midoriya Izuku gyerekkori barátja, neki köszönhetően állt át a Gonosztevők Szövetségéhez.
- Honnan szeded ezeket?! Egy szóval se mondtam...
- Oh, és jó lenne riasztani a hősöket, mert Midoriya valószínűleg egy órán belül itt lesz érte - sóhajtottál. - Ugyanis az elfogása egy affajta trükk volt, hogy információkat szerezzenek rólunk. Ha jól sejtem, már egy kulcsot is szerzett a gépteremhez - azzal odasétáltál Bakugohoz, és csodák csodája: A bilincsek közt tényleg ott volt a kis fémdarab.
Amint elvetted tőle a kulcsot, feléd csapott, de elvétette, te pedig hátraugrottál.
- Honnan szerezted meg az információkat... - sziszegte, miközben két hős rontott be a helyiségbe, és lefogták.
- Az maradjon a képességem titka - villantottál rá egy gonosz mosolyt. - Mindig élvezet meghallgatni a hozzád hasonlók hazugságait, aztán a fülük hallatára feljegyezni mindent amit tudnak.
- A mi munkánk itt véget ért - fordultál Rinhez. - Riadóztass mindenkit, hogy hagyják el az épületet.
- Mégis miért? - kérdezte az egyik hős.
- A Deku nevű gonosztevő ide tart, hogy visszaszerezze a jobb kezét. Hm... mellesleg - intettél búcsút Bakugonak. - Én is szeretem a csípős ételeket. És anyád nagyon fiatalos. Egyszer bemutathatnál neki.
Azzal a segédeddel együtt elhagytátok a kihallgatószobát.
- (Név)-san, néha nem tudom, hogy ki inkább a gonosztevő - szólalt meg a lány. - Ők, vagy te? Igaz, ők emberek életét oltják ki, te viszont belenézel az övékbe, és a legkisebb titkaikat is a szemükbe köpöd.
- Ez igaz, de még mindig nem eregetem ki a nyilvánosság elé. Az emberek nem tudnak őszintén élni - csóváltad a fejed. - Éppen ezért, nem fogom elmondani a te titkaidat se senkinek, mert túlságosan nagy zavart keltene, ha megtudnák, hogy egyszerre két férfit is az ujjad köré csavartál.
Erre a lány elvörösödött, és csendben ballagott mögötted.
- És arra se gondolj, hogy én hány férfit tettem eddig tönkre! - csattantál fel, mikor az agyadba tolultak az ostoba kis gondolatai. - Senkivel sem voltam még párkapcsolatban, mert nem bírták elviselni, hogy az igazi énjüket ismertem meg.
Alig egy hónap telt el azóta, hogy Midoriya Izuku letámadta a rendőrséget, amin dolgoztál. Bakugo Katsukit habár átszállították egy másik börtönbe, megszökött, és azóta nem hallott felőlük a társadalom.
A szokásos lefekvés előtti rutinodat végezted, mikor meghallottad az ajtód nyikordulását. Egyedül éltél, sose jöttek hozzád látogatók, és állatot se tartottál. Csakis illetéktelen behatoló lehetett.
Volt fegyvered, de azt a hálószobádban tartottad, és a fürdőszobában a hálóingedből alig tudtál volna kivarázsolni akár egy követ is. Gyorsan körbenéztél, majd más lehetőséget nem látva összetörted a tükrödet. Épp időben, ugyanis ekkor kitárult a fürdőszoba ajtaja, és belépett rajta Kacchan.
Felkaptad a két legnagyobb üvegszilánkot, és védekező állásba ugrottál.
- Hé, ribanc, nem akarlak bántani, csak ha nemet mondasz - húzta vigyorra a száját.
- Mégis mire?
- Mondtam Dekunak, hogy kéne egy ilyen is a csapatba, mint te, mert jó képességed van... de ahogy elnézem, a fejed lágyára sem ejtettek - mutatott a kezedben lévő tükörszilánkokra.
- Kedves bók - mosolyogtál vissza rá. - Tehát azt akarjátok, hogy minden átmenet nélkül szublimáljak át hozzátok?
- Pontosan. Örülök, hogy felfogtad. Nos? Mit mondasz? Ha nem is a válasz, mielőtt megöllek, gyere már el velem enni valami extrém csípőset!
Következő rész:
Hitoshi X Reader
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro