Todoroki szemszöge:

Már régóta figyelem Midoriyat így sokmindent tudok róla kivéve egy dolgot: hogy melyik nemhez vonzódik, valahogy ezt az egyet még nem sikerült megtudnom.
Mivel szombat reggel van gondoltam átmegyek hozzá megkérdezni hogy eljön-e velem randira, persze úgy hogy ne tudja meg hogy valójában randi.

Odaértem hozzájuk és bekopogtam mire Izuku már ki is nyitotta.

-Oh szia Todoroki-kun! Miért jöttél ide? - kérdezte a szokásos pirulásával. Ilyenkor olyan aranyos.-gondoltam.

-Arra gondoltam eljöhetnél velem ran.. Izé, szóval elmehetnénk valahova, mondjuk fagyizni! - helyesbítettem magam mire egy alig látható pír jelent meg arcomon amire Midoriya elmosolyodott és bólintott egyett.

Oké mehetünk csak átöltözöm. Addig gyere be! - nyitotta nagyobbra az ajtót hogy beférjek.
Odabent leülten a kanapéra mire Midoriya anyukája lévett elő.

-Szia te biztosan Todoroki-kun vagy, Izuku már annyit mesélt rólad, biztos nagyon jó barátok lehettek! - kezdett bele a mondandójába én meg csak csodáltokzam hogy Midoriya rólam mesél. A gondolatba belepirultam mire az anyukája elém lépett egy doboz csokival amit az asztalra tett.

-Nyugodtan vegyél, Izuku biztos megengedi neked hogy a kedvenc csokijából egyél hamár így összemelegedtetek-modnta és Izuku belépett a szobába és kérdőn nézett az anyjára. Ránéztem hogy hogy halad és megláttam hogy rövidnadrágban van és ismét elpirultam.

Izuku szemszöge:

-Anya mit keresel itt és miért kinálgatod Todoroki-kunt a csokimmal? - mondtam és el is vettem egyet.

-Hát arra gondoltam megengedet neki hamár ilyen jól összemelegedtetek hogy átjön. - mondta mire azonnal elpirultam mint egy paradicsom és Todoroki-kunra néztem.

-indulhatunk Todoroki-kun? - kérdeztem és elindultam az ajtó felé mire Todoroki is utánam jött.
Egy darabig csöndben sétáltunk egymás mellett mire Todoroki-kun megszólalt:

-Kedves az anyukád-mondta és végre rám nézett.

-Igen az.. Amúgy hová is mevyünk fagyizni? - kérdeztem tématerelésként.

-Te hova szeretnél Midoriya? - kérdezte mire elpirultam bézetm rá és felmutattam balra.

-Arra van egy nagyon jó cukrázda ahol nagyon finom fagyit lehet kapni plusz ha gyerekkel mész oda akkor a kisgyerekek kapnak a fagyiba egy All Mightos csokit a fagyiba-kezdtem el fangörcsölni-kár hogy már nem kapgatok ha nem veszek hozzá.-mondtam halkan.

-Akkor én veszek neked- mondta Todoroki-kun - ha nem mész bele akkor is.

-Hát..köszönöm Todoroki-kun. - pirosodtam el mégjobban.

-Kérlek hívj Shotonak Izuku-mondta egyszerűen.

-öhm oké Shoto-mondtam és tovább folytattuk az utat a cukrászdába.
Késöbb mikor odaértünk mindketten választotrunk fagyit. Én málnás-citromosat vettem Shoto pedig zöldalmát. Leültünk egy fa alatt lévő padra. Todoroki végig azt nézte ahogy a rá hasonlító felemás fagyimat eszem. Todoroki már megette a sajátját de én lassan ettem úgyhogy kb az egész még meg votl. Ültünk egymás mellett mígnem Shoto odahajolt hozzám és megcsókolt vagyis csak akart de először csak gyengéden próbálkozott. Mikor megadtam neki az engedélyt azonnal a nyelvemme volt elfoglalva majd az övét le is nyomta a torkomon miútán mindenki minket nézett és levegő hiányában elváltunk egymástól Shoto a fülembe súgta a szavakat amiket annyira vártam.

-Szeretlek - Mondta Shoto és megölelt.

-Én is szeretlek Shoto! - Mondtam én is éz most én kezdeményeztem neki egy csókot.