Kiribaku 2
*Kirishima szemszöge*
Ma lesz Bakugouval az egy éves évfordulónk és már alog várom! Tökéletesen emlékszem az elmúlt egy évre hisz ez volt a legjobb, igaz titokban tartottuk de az osztály valahogy rájött egy fél év alatt, de végül is nembánjuk.
Viaszatérve a lényegre már alig várom már minden meg van és pár perc múlva indulhatok is a találkozóra.
-Már nagyon izgulsz igaz? - szólalt meg mögöttem egy hang.
-Oh, de még mennyire Kaminari-bólogattam a szőkére vidám arccal.
-El is hiszem. De azért ha hazaértek ne legyen olyan jó kedvetek mert áthallatszik az én szobámba, és tudod milyen rossz azt halgatni? - nyavajgott már már komoly arcal de tudjuk hogy a komolyság messze áll Demkitől.
-Jólvanna bocsánat! Csak hát ott az a tökéletes test!.... Muszáj tönkretennem- úgy mondtam végig hogy még a nyálam is kifolyt ahogy RÁ gondoltam.
-Hé, haver, kelj fel az álmaidból mert megint nyáladzol. - lebegtette meg a szemem előtt a kezét. -Nemsokára indulnod kéne.
-Igaz-néztem az órára és letöröltem a számat majd felálltam-Akkor én indulok is!
Elindultam sétálva a helyszínre amit megpeszéltünk. Egy park volt. Annak is a csendesebbik része. Ott csak mi szoktunk lenni teljes csöndben és kettesben. Ez a szó nekünk sokat jelentett mert Katsuki nem az a tipikus társasági lény így csak akkor nyílik meg ha kettesben vagyunk.
Ahogy a parkba értem találkoztam is Katsukival.
-Szia Kat-cuki-intettem rá szerelmemre.
-Ne hívj így-morogta-legalább mások előtt ne- ezt már halkabban mondta majd megfogta a kezem és úgy mentünk tovább a kis, elzárt helyünkre. Egy kis idejik beszélgettünk aztán előpakoptunk rendesen a piknikhez. Elvoltunk egy darabig majd Katsuki előkapott egy kis dobozt.
-Nem vagyok az ajándékozás mestere de azért remélem örülsz neki. - ölelte át a vállam mejd kinyitottam a kis dobozt. Két nyaklánc volt benne. Ha a kettőt összeraktad egy szivet rakott ki. A szív két darabjára pedig rávolt karcolva a nevünk. - Majd este pótolom még az ajándékod. - húzta mosolyra a száját.
-Nagyon szép Katsuki! Így egyértelműen látszik hogy csakis az enyém vagy! - hajtottam fejem a nyakára egy puszira majd én is oda adtam az ajándékom miután Katsuki nyakába aggattam a láncot.
Az ajándékom egészen pontosan gyűrűk voltak. Ígéretgyűrűk. (ne kövezzetek meg de most ez jutott eszembe) fel is húztam mindkettönk ujjára majd felolvastuk az igéreteket.
-Igérd meg hogy mindig boldog leszel! - kezdtem.
-Ígérd meg hogy soha nem hagysz el és akkor boldog leszek!-folytatta Katsuki majd megcsókolt. - Elég nyálas egy ajándék.-morgott-De azért tetszik.
Egy kis idejig még ott voltunk mígnem Katsuki bontotta fel a csöndet.
-Mit szólnál ha itt váltanám be a másik ajándékom? - nézett rám vigyorogva-Jó idő van mégsem jár erre senki.
-Itt? Biztos vagy benne? - néztem rá majd megfogtam a kezét. - És ha meghalják?
-Legalább tudni fogják hogy kié vagy és milyen jól érzed magad velem! -ült rá a derekamra.
-Áhr.. Hát jó- egyeztem bele végül.
Katsuki nem habozott, megcsókolt közben a kezével már a lényeget kereste szépen lassan kigombolta a nadrágom és lehúzta a pólom mire én is ezt tette az ő ruháival és végre láthattam tökéletesen kidolgozott gyönyörű testét. Kár lenne nem tönkretenni ezt a testet. Gondoltam magamban mikor szerelmem már a ynakamat szívta. Miután kiserkent a vérem ő lejjeb ment és ahogy ment a testem felett úgy hagyott ott pár csókot míg nem a lényegre tért. Egy óvatos mozdulattal megnyalta férfiasságom amibe fel nyögtem kicsit. Tovább folytatta mintha akarna még többet belőlem. Nem nagyon akarta abbahagyni így én megfogtan és megcsókoltam újra jelezve hogy ebből elég. Katsuki széttette a lábaim majd lassan belémhatolt. Vadul mozgott miközben nyögdécselten folyamatosan. Kezemmel simogattam a hátát amibe egyszer kétszer bele is karmoltam.
-Katsukiii-nyögtem a nevét mire elmosolyodott. -Én is-nyögtem még egy utolsót majd magam alá tepertem szerelmeket.
A napfényben tökéletesen látszott Bakugou fehér bőre ahogyan csillog. Gyönyörű. Majd ezzel a godnolatmenettel beleharaptam a nyakába és egy tetszőleges ponton szívni keztem én is majd felültem és én is behatoltam mire az alattam lévő felynögött. Lassan mozogtam benne közben folyamatosan szívtam a nyakát mindig más helyen, néhol meg is haraptam. Haladtam lefelé közben egyre gyorsabban mozogtam benne. Néhol megnyaltam Katsuki mellkasát és a mellbimbóinál időztem. Ahogy mozogtam már nen kellett sok és mind a ketten a csúcsra értünk és én ledőltem mellé és fejem felé fordítottam.
-Szeretek Katsuki! -ny9gtem még egy utolsót. Egy darabig lihegtünk egymás mellett majd összeszedtük magunkat és felöltöztünk. Elindultunk kézenfogva a kollégium felé majd mikor beléptünk midnenki minket nézett.
-Látom jól szórakoztatok. - szólalt meg Denki az egyik fotelről.
-Tiszta piros a nyakad Bakugou-lépett oda hozzánk Mina.-Ügye vigyáztál rá Kiri?
-Thc.. Vigyázott rám. Mindig vigyáz. Haggyatok békén elmegyünk zuhanyozni-bökte oda és arrébb lökte Minát.
-Megyünk? - furcsáltam kicsit túl hangosan mire Katsuki elkapta a karom.
-Gyere Kiri ma velem zuhanyzol rendesen is-modntam majd adott egy apró csókot mire a lányok fangörcsölve siettek minához aki csak egy "awww" - val reagált.
Katsuki nem hazudott. Teliengedte a sarokkádat és miután beült behúzott engem is úgyhogy a mellkasának dőlve üljek rajta. Így ültünk egy darabig miközben Katsuki a hajammal babrált valamit. Egy kis idő múlva megfürödtünk majd megtörölköztünk, felöltöztünk és kimentünk a többiekhez. Leültünk a kanapéra majd becsatlakoztunk mi is az ott lévő beszélgetésbe.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro