› Bakugou ‹
@MasahiroAkemi kérésére
▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ ••• █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁
Egy hét telt el, mióta az 1-A beköltözött a nekik szánt kollégiumba. Az első napon mindenki megmutatta a szobáját, Tsuyun és persze Bakugoun kívül. Mivel [T/N] elég kíváncsi természet volt, nem hagyhatta ki, hogy be ne kukkantson a két személy szobájába. A béka lány elég könnyű feladatnak bizonyult, mivel csak meg kellett kérnie őt és máris beengedte, viszont az örökös idegbeteg srác már nehéz falat volt számára, és [T/N] csak remélni tudta, hogy megússza a holnapot, ha netalántán Bakugou rajtakapja.
Este nyolc felé járt az idő, amikor eldöntötte, hogy nekiindul felfedezni a szőke szobáját. A többiek tudtak a tervről, ezért Mina pluszba rásózott egy kamerát is, hogy fényképezze le belülről a helyiséget. [T/N] - vonakodva ugyan - elfogadta és azzal indult neki.
– Ha meghalnék, a hamvaimat szórjátok ki a tengerbe – vette drámaira a figurát a lány, míg barátai visszatartott nevetéssel hallgatták őt – Ja, és szerettelek titeket.
– Mi is – bólogatott hevesen Mineta – Főleg a nagy me-
Mielőtt befejezhette volna, Tsuyu megragadta a nyelvével és elhajította a folyosó másik felébe. [T/N] sóhajtva megrázta fejét és megfordulva, lassan lenyomta a kilincset. Először csak a fejét dugta be, majd érezte, ahogyan valaki meglökte és szó szerint beesett az ajtón. Felszisszenve felkapta fejét, de mivel félhomály uralkodott a helyiségben, nem igazán látta a szoba tulajdonosát.
– Ezek fel akarnak áldozni, vagy mi? – dünnyögte unottan.
Feltápászkodott a földről és hunyorogva körbenézett, majd tekintete megállapodott egy alakon, ami az ágyon feküdt végig. Ajkai ördögi mosolyra húzódtak és elővéve a telefonját felkapcsolta az elemlámpa funkciót. Először a tárgyakat és az egész szobát fényképezte le, majd úgy döntött, hogy Bakugou-ról is lő egy képet. Halkan közeledett az ágy felé és a szőke fölé hajolva próbálta keresni a megfelelő szöget. Végül elégedetten mosolyogva nézegette az eredményt és valamiért megmelengette a szívét a fiú látványa.
– Sokkal aranyosabb, amikor alszik – kuncogta Bakugout figyelve, és mintha megrezzentek volna a szempillái.
[T/N] erre nem figyelt fel, de úgy vélte, hogy jobban teszi, ha minél előbb elhagyja a szobát, mielőtt Katsuki felkelne és megölné. Már éppen elhaladt volna az alvó srác mellett, mire az hirtelen megragadta a lány csuklóját és maga mellé rántotta. [T/N] felnyikkanva esett a puha ágyra és lefehéredve ránézett a még mindig lehunyt szemű Bakugou-ra.
– Mit-
– Kuss, aludnék – motyogta félálomban és átkarolva [T/N] derekát vonta közelebb magához.
A lány kikerekedett szemekkel pillantott le az izmos karokra, amik a testét fogták körbe és úgy tűnt, hogy Bakugou nem igazán akarta őt elengedni. Egyáltalán tudta, hogy [T/N] volt, akit foglyul ejtett, vagy talán azt hitte, hogy Kirishima az? A magának feltett kérdések közepette lány szemei kezdtek elnehezülni és nem tudta, hogy a mai nap mozgalmasságától merült ki, vagy a pillanatnyi melegség miatt bágyadt el ennyire. Mire észbe kapott volna, már szuszogva dőlt neki Bakugou testének, ami a biztonságot jelentette neki abban a pillanatban.
•••
Másnap reggel halk suttogásra kelt a lány és szemeit dörzsölgetve ült fel az ágyon.
– Srácok, mi a fenét kerestek ti a szobámban korán reggel? – morogta álomittas szemeivel a barátaira nézve.
– A korán reggel az stimmel, de nem a saját szobádban vagy – köhintett egyet halkan Kirishima és az ágy másik felére bökött, ahol a békésen szundikáló Bakugou feküdt.
[T/N]-nek kellett egy kis idő, mire felfogta, hogy hol is tartózkodott, de abban nem volt biztos, hogy a többiek pontosan mit is kerestek a szobában.
– Oké, meggondoltam magam, inkább lökjetek bele a tengerbe most, mielőtt felébredne – motyogta lessokkolódva a lány, és abban a pillanatban megmozdult az eddig alvó Bakugou.
Mindenki ledermedve várta következő történéseket, de csak egy morgás hallatszódott a fiú felől, majd átfordult a másik oldalára.
– Legalább ilyenkor nyugodt – jelentette ki Todoroki, amivel tökéletesen egyetértettek.
– Szerintem is, de húzzunk már ki, mielőtt leszedi a fejemet és egy karóra szúrja – sziszegte kínosan [T/N] és lassan kimászott Bakugou mellől, majd sietősen távozott a többiekkel egyetemben.
Egy óra telt el, amikor Bakugou megjelent a közös nappaliban teljesen felöltözve. Osztálytársai cinkosan egymásra néztek, csak [T/N] érezte magát zavarban, ezért diszkréten távozott, amikor azt gondolta, hogy senki sem látta. Ám a többiek csakis erre a pillanatra vártak és azonnal elővették a fényképezőgépet, amit Mina elvett, mielőtt [T/N] felkelt volna.
– Olyan édesek – csillantak fel Ochaco szemei, amikor meglátta az alvó párosról készült képet.
– Csak szerintem mutatnának együtt jól? – fordult körbe Momo, hogy felkeltse Bakugou figyelmét, aki azonban rá sem hederített.
– Én tudok egy olyan dolgot, ami jobban mutat a képen – huzogatta szemöldökeit Mineta, mire Tsuyu ismét elhajította valamerre.
– Oi, Bakugou – szólt a szőke srácnak Kirishima, aki unottan felé fordult – Mit gondolsz [T/N]-ről?
– Ez meg miféle hülye kérdés, Fura hajú? – morogta Bakugou, és meg sem várva a választ felállt a kanapéról és elindult a lift felé.
– Gondoltam, hogy ez lesz – sóhajtotta Eijiro.
[T/N] eközben a saját szobájában szenvedett, hol az ágyán, hol pedig a földön fetrengett és sehogy sem tudta kiverni a fejéből a tegnap esti képeket. Mivel ezzel semmire sem ment, úgy döntött, hogy nem fogja érdekelni Bakugou jelenléte és visszamegy a többiekhez. Határozott tekintettel vágta ki az ajtót és lépett ki rajta, amikor szembe találta magát azzal a személlyel, akivel a legkevésbé akart most találkozni. Kerülve a szemkontaktust sétált el a srác mellett, ám Bakugou váratlanul megragadta a karjánál fogva.
– Valami bajod van? – nézett mélyen a lány szemeibe komor arccal, aki zavartan megrázta fejét és azonnal elkapta tekintetét – Akkor mi a kurva életért kerülsz reggel óta? – emelte meg hangját.
[T/N] meglepődve pislogott párat, hiszen nem gondolta volna, hogy Bakugo észrevette mindezt, pláne, hogy nem hagyta annyiban szó nélkül.
– Lehetséges, hogy kerültelek – kezdett bele, majd gyorsan folytatta, amint meglátta a méregtől vörösödő Katsuki fejét –, de csak mert tegnap este történ egy dolog..és..öhm.
– Nyögd már ki, idióta – dörrent rá, ekkor pedig egy kamerát tolt valaki közéjük, amelynek képernyőjén ketten voltak láthatóak, ahogyan összebújva aludtak.
[T/N] eltátott szájjal nézte a képet, majd felnézett Mina-ra, utána pedig Bakugou-ra.
A szőke fiú körül sötét aura keletkezett, ezért mindkét lány úgy döntött, hogy hátrál pár lépést, míg a többiek a fal mögül kukucskáltak ki tisztességes távolságban.
– Mi a faszt kerestél a szobámban tegnap este? – sziszegte Katsuki vérben forgó szemekkel, ahogyan felnézett [T/N]-re.
– Én csak meg akartam nézni a szobádat, te rántottál le magadhoz! – védte meg magát azonnal a lány, ami nem segített a helyzeten. Ellenkezőleg.
– MEGÖLLEK – kiáltotta hirtelen Bakugou, de mielőtt elkaphatta volna [T/N]-t, ő már a liftnél volt és össze-vissza nyomogatva a gombokat próbált lejutni a földszintre – Gyere vissza, asszony! – eredt azonnal utána.
– Asszony..? – néztek össze a fül- és szemtanúk, majd amint leesett nekik, eltátott szájjal néztek a furcsa páros után.
– Ez olyan férfias vallomás volt – szipogta meghatódva Kirishima, mire értetlenül fordultak felé.
▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ end █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁
↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬
Monoma × Olvasó
@Retasu12 kérésére
↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro