Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20. fejezet

Luke szemszöge.

Leültem az ágy szélére, miután meghallottam, hogy elkezdett zuhanyozni. Nem igazán tudtam, hogy most mit csinálhatnék, szóval csak fogtam és leültem ide. Lehet szüksége lesz majd a segítségemre és még mindig félek egyedül hagyni itt, elmenekülhet és beárulhat a zsaruknak.
Körbenéztem a rendetlen szobámba és azon gondolkoztam, hogy ki kéne takarítani. Anyukám csalódott lenne, ha látná ezt a rendetlenséget, de ő már rég a múlté - pont, mint az apám.
Felálltam, felkaptam a földön fekvő ruhákat és beleraktam a szennyes tartó kosárba, ami hamar meg is telt. Nem volt mosógépem vagy szárítom, szóval mindig el kellett mennem a helyi mosodába. Miután végre látszódott a padló, az ágyamat kezdtem rendbe tenni. Megigazítottam rajta a takaróm és rádobtam a párnákat. Valami szöszmötölést hallottam a fürdőszobából, ezért egy pillanatra megdermedtem, hallottam, ahogy fájdalmában felszisszen. Egy kicsit kíváncsi voltam, de muszáj volt rendet raknom. Lenéztem az ágyam alá és ki szettem a szemetet, ami alatta volt. Összerezzentem, ahogy egy elhasználódott óvszert találtam és ekkor döbbentem rá, hogy ezt használtam, mikor Callie-vel szexeltem. Grimaszolva fogtam meg és dobtam a kukába.
- Luke!
Felkaptam a fejem, ránéztem a fürdőszoba ajtajára, ahonnan a hang szűrődött ki. Lassan odamentem és kinyitottam az ajtót.
- Hívtál? - beljebb léptem és az ajak piercingem kezdtem harapdálni. Már nagyon rég óta van piercing-em. A fájdalom látható volt az arcán.
- Öm, nem igazán lehet ez a karom vizes és fáj is, szóval én csak öm, én csak arra szeretnélek kérni, hogy nem tudnál segíteni megmosni a hajam? - kérdezte félénken, ahogy a kék szemeivel meredt rám. Majdnem összerándultam attól  a színtől, visszagondoltam arra az éjszakára.
- Uh, igen, persze - megvontam a vállam és odamentem. Lassan elhúztam a függönyt, kilátás nyílt a hátára, majd beleharaptam az alsó ajkamba, néztem a sokkoló okozta hegeket. Megragadtam a zuhanyfejet és elkezdtem kiöblíteni hajából a sampont. Miután ezzel végeztem, átnyúltam felette, a felsőm egy kicsit vizes lett, ahogy megragadtam a kondicionálót. Beszappanoztam a haját és biztosra mentem, hogy mindenhol olyan. Majd megint kiöblítettem. Vissza akartam helyezni a zuhanyfejet az eredeti helyére, de akkor a legrosszabb dolog történt; megcsúsztam a vízen, ami valószínűleg a kádból fröccsent ki. Egy kis - férfias - sikoly csúszott ki a számon, ahogy elkezdtem hátrafele esni és még jobb, hogy megragadtam Callie-t, ahogy elestem. Egy nagy ó-val landoltam, Callie pedig rajtam. Megfordult a testével, így a mellkasunk összeért, majd kitágult szemekkel pillantott rám.
- É-én, öm, én - dadogtam. Nem tudtam mit mondani ebben a helyzetben. Callie egy kicsit felnyújtózkodott, így kilátás nyílt a mellkasára, mire a szemem öntudatlanul arra fókuszált. Mielőtt rájöttem volna mit is csinálok, Callie-t magamhoz húztam, mellkasaink összepréselődtek és megcsókoltam. Olyan fajta érzésem volt, hogy el kéne tolnom magamtól, de nem tettem, vadul csókoltam és vártam, hogy vissza csókoljon. Hamarosan leesett neki, hogy mit is csinálok és ugyanolyan vággyal csókolt vissza, mint én. Beletúrtam nedves hajába, ahogy ő is enyémbe. Megszívtam az alsó ajkát, ezzel nyögésre késztetve őt. Eltoltam magamtól, a tüdőmnek szüksége volt oxigénre, lihegtem. Ránéztem Callie duzzadt, vörös ajkaira. Felállt és maga köré tekerte a törölközőt, kínosan meredt rám, eléggé zavart voltam, hiszen már ezelőtt is láttam meztelenül. Egy kicsit felültem, odapillantottam, ahol Callie ült és láttam egy piros foltot. Ránéztem Callie-re, aki céklavörös lett. Mire minden összeállt, formáltam egy "o" alakot a számmal, ahogy bólintottam.
- Hagylak, hogy öm..fel tudj öltözni - motyogtam. Felálltam és kínosan kimentem a fürdőszobából.
Megragadtam egy új felsőt és nadrágot a fiókomból, majd levettem a nedves és kicsit véres ruháimat. Beletuszkoltam lábaim a szűk nadrágba és begomboltam. Lenéztem a mellkasomra és a tetkókat kezdtem bámulni, ami a bőröm ékesítette. Majd megakadt a tekintetem az egyiken, ami a kulcscsontom mentén volt: 1953.         ( A/N: mint Calum 2012 tetkója. )
Sokat jelentett számomra ez a tetkó, közel állt a szívemhez. Akkor döntöttem el, hogy tetkókkal fogom elfedni a testem. Mikor gyerek voltam, mindig azt mondták, hogy milyen ártatlanul és imádnivalón nézek ki. Zavart engem, de sose mutattam ki.
Mosolyogtam, ahogy még egyszer rápillantottam arra a tetkóra, mielőtt felhúztam a felsőm.
Pár perccel később Callie lépett ki a fürdőszobából, az arca még mindig vörösen izzott, ezt imádnivalónak találtam. Látod, a lányok lehetnek imádnivalók, nem én. Én nem vagyok imádnivaló.
- Van még valamire szükséged? - kérdeztem kínosan. Megvonta a vállát, lenézett a földre és én lassan odasétáltam hozzá, majd megfogtam a kezét. Egy kicsit összerezzent, a szememben látható volt a bánat - oké, megértem miért rezzen össze az érintésemtől. Megértem és pontosan tudom, hogy még időre van szüksége. Lassan összefontam ujjainkat, az ágyam felé vezettem, majd felmásztam rá és húztam magammal. Tudom, mikor egy lánynak meg van a havija, akkor egy kis ölelés segíthet. Határozatlannak tűnt a mozdulataim miatt, de tudtam mit csinálok. Magamhoz húztam és a karom a dereka köré fontam. Merevnek tűnt a tartásom alatt, de hamarosan lenyugodott. Lágyan megsimogattam a hasát. Ez volt az, amit Haley-nél használtam, mikor meg volt neki, amikor velem volt. Egy ideig csendben voltunk, az egyetlen hang az a természet volt, a kunyhón kívül. Mivel nincs semmilyen görcsoldó cuccom, ezért Callie szétterült az ágyon és nyafogott. Még mindig összevoltak kulcsolva ujjaink , ahogy összerezzent. Ah, görcsök, nem tűnnek jó mókának. Egyszer csak lenyugodott, pihent a karjaimban, folytattam a hasa simogatását, ahogy - most az egyszer - a kellemes csendben pihentünk.
- Miért gondolod azt, hogy szeretsz engem? - kérdezte. Valami az agyamban vett egy 180fokos fordulatot. Ideges kezdtem lenni és  tudtam, hogy miért. Ez az egész megőrjített.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro