Szívem hevesen vert, s a levegőt is gyorsabban kapkodtam az átlagnál. Úgy éreztem magam, mintha egy maratont futottam volna le. Már most izzadni kezdtem, csupán a tudattól, hogy mire készülünk, mi fog történni. Izgultam, de nem féltem. Most valahogy nem éreztem azt, hogy elkapkodjuk a dolgokat. A bizalom mindkettőnk részéről jelen volt, ismertük egymást, s egyikünk se volt már szűz. Ha az lennék, akkor lehet, hogy vártam volna, hiszen az mégis egy olyan dolog, amiből egy van, amit egyszer ad az ember egy olyan személynek, aki megérdemli. S Jungkook valóban megérdemelte volna, de ő nem volt a múltam része. Nem bántam meg, hogy akkor Chané lett. Ő egy jó, egy remek ember, akiben a mai napig is bízok.

Jungkook forró lehelete vöröses arcomnál elérte, hogy lángvirágot bontson. Sötét szemei voltak, éjfeketék, s most még fátyolos is volt. A vágy, melyet érzett, elvette világát, s mégis... Mégis egy galaxist hordozott magában. Láttam a fényesebbnél-fényesebb csillagokat, amiket még a nagyúr sem tudott eltüntetni róla. Bevallom, nem is bánom. Sötétsége magába szippant, de világossága mégis fényt gyújt. Nem tudott volna hazudni, nyitott könyv volt nekem jelenleg. Ahogy nézett engem, tényleg olyan volt, mintha az elméjének ajtaját tárta volna ki előttem, s engedte, hogy belépjek. Tudtam, hogy mit akart, s azt is, hogy mindkettőnk célja ugyan az volt ezzel az éjszakával kapcsolatban.

Az úszó ismét ajkaimra mart, s forró puháit szinte összeforrasztotta enyéimmel. A fejem mellett támaszkodott, viszont egyik mancsát levezette, s ismét felsőm alá nyúlva kezdte simogatni az oldalamat. Libabőrös lettem, s a hideg végigfutott rajtam. Úgy éreztem magam, mintha én lennék a száraz sivatag feltöredezett talaja, s fagyott patájú lovak futnának végig rajtam. S mikor elvált tőlem, állvonalamon hagyva apró, forró puszikat, nyakamat vette célba. Nyálas csókot hintett rá, a testem pedig egyszerűen összerándult, míg kellemes sóhajt hallattam. Mindig is érzékeny voltam ott, viszont nagyon szerettem, ha kényeztették a bőrömet, s Jungkook meg is adta néma vágyam, melyeket csupán testbeszéddel suttogtam neki.

Finom ajkai igyekeztek egyetlen centit sem kihagyni, ádámcsutkámat még meg is nyalintotta, én pedig karjára simítva megmarkoltam a rajta lévő felsőt. Bátorításnak szántam mindezt, s közben igyekeztem kicsit feltüzelni őt. Azt akartam, hogy tudja, amit tesz, az nekem nagyon jó érzés. Kicsit féltettem, hiszen ő még nem volt fiúval, legalább is szerintem, hiszen állítása szerint én vagyok az első, akivel bármiféle kapcsolatot teremtett ilyen téren. Ezért is akartam minél segítőkészebb lenni vele, hiszen az ilyen alkalmakkor ez természetes. Nincs sok különbség a kettő között, de kisebb mégis van. Én például érzékenyebb vagyok, s kell egy kis idő, mire úgy érzem, hogy folytatódhat a dolog. Persze ez a rendszerességtől is függ, s mondanom se kell, egy ideje már nem voltam együtt senkivel. Nem voltam híve az egyéjszakás kalandoknak, bár már lettem átverve. Azzal az illetővel is így kezdődött. Fülig szerelmes voltam, s hagytam, hogy gyorsabban történjenek a dolgok, utána pedig közölte, hogy ő valójában nem is szeretne párkapcsolatot. Viszont Jungkook más... Benne bízom, töretlen bizalmat adott nekem, s én is neki.

Egy halk nyögés hagyta el ajkaimat, mikor nyálas csókot hintett ismét a nyakamra, s nyelvével is ingerelni kezdte a területet. Morogva emelte fel a fejét, s ajkaimra puszilva nézett a szemeimbe.

- Baj lenne, ha hagynék nyomokat itt... – vetette hideg ujjait nyakamra, simította meg, majd haladt tovább. Feltűrte a felsőmet, s lejjebb hajolt. – Meg itt... – csókolt mellemre, s haladt még tovább. – És itt... – emelte fel egyik lábam és húzta végig ujjbegyeit belsőcombomon.

A nyál összefutott a számban, mégis úgy éreztem, hogy majd' szomjan halok, s száraz a torkom, az ajkaim. Fogaim közé csíptem az alsót, s úgy néztem vágytól ittas szemeibe. Bár nem szerettem, ha kiszívják a nyakam. Egyrészt volt olyan, aki fájdalmasan hajtotta végre ezt a procedúrát, másrészt pedig az emberek ezt megjegyzik, s kérdezgetnek felőle, suttognak a hátunk mögött, én pedig... Én nem vagyok Hyunjin, akit ez nem érdekel, sőt, még büszke is magára. Én nem szerettem a figyelem középpontjában lenni, viszont most valahogy képes lettem volna bevállalni. Megbabonázott a tekintetével, foglyul ejtett, sőt, elérte azt, hogy én magam nyújtsam felé a csuklóimat, hogy ráverje a vasláncot.

Nagyon nyelve ráztam meg a fejem, s torkom megköszörülve próbáltam szóban is választ adni, ami nem volt olyan egyszerű. Jungkook sötét volt és szexi. Egyszerűen nem tudtam nem rá nézni, s elmondani egy mondatot úgy, hogy ne akadjak bele legalább egyszer, mert a nyálamat próbálom nyeldesni.

- Nem. Nem le... Nem lenne baj. – hadartam el a végét, hiszen annyira izgatott lettem, s annyira tetszett ez az énje, hogy csak haladni akartam, Mindezek mellett próbáltam egyszerre levegőt venni, s nyelni is.

A fiú féloldalas, szinte pimasz mosolyt ejtett, miközben belsőcombom igazgatta, én pedig kislányos zavaromban szűzies módon zártam össze a lábaim, hiszen csupán ettől az ajakgörbülettől éreztem, hogy hímtagom rándul egyet. Kuncogott egyet, s ismét fölém magasodott, én pedig összébb húztam magam, s dühös arckifejezésemmel próbáltam leplezni azt, hogy iszonyatosan zavarba hozott.

- Ahhoz képes, hogy nem vagy szűz és még egy kocsiban is csináltad, eléggé ellentmondó a viselkedésed. – morogta a fülembe, s a hangsúly, amit használt, illetve az a kis csibész mosoly egyszerűen az őrületbe tudott volna kergetni. Fülcimpámat nyalta meg, mire a hideg ismét végigfutott a gerincem mentén, mégis forrósággal öntött el tette. – Vagy csak miattam vagy ilyen...? – vezette végig alhasamon ujjbegyeit, s nyakamba hajolva tervének eleget téve csípte fogai közé a bőröm egy ponton, ahol tetszett neki, majd kezdte el szívni.

Nem bírtam magammal, s egy nyögés is kiszabadult ajkaim börtönéből, akár egy rab. Szemeimet automatikusan hunytam le, s kezemet tarkójára vezettem. Az ott lévő kissé hosszabb, sötét tincsei közé túrtam, s arrébb döntöttem a fejem. Éreztem, amint elmosolyodik. Élvezte, hogy így reagálok a tetteire, hogy remegek alatta még úgy is, hogy idő előtt voltunk. A szexuális feszültség csak úgy nőtt, s a lábaim között igyekezett kibontakozni. Ezer, s annál több pillangó csapdosott szárnyaival a hasamban, míg a forróság elöntött, vele egyetemben a hideg futkosott a hátamon.

Az érzékszerveim kiélesedtek, s egyre érzékenyebb lett a testem. Egyik kezét ismét felsőm alá vezette, s egyik mellbimbómra fogott. Tenyerével körzött rajta, az pedig egyre inkább lett kiélezett, s a kis kavics csak úgy meredezett, mikor mutató- és középső ujja közé csípte. Ujjpercei között könnyedén morzsolgatta, mégis figyelt arra, hogy ne okozzon nekem fájdalmat. Cuppogó hangokat kiadva vált el a nyakamtól, ahova még nyomott pár puszit. Kicsit fájt, de ez afféle édes-kín volt, amit tőle kaptam, úgyhogy nem zavart.

- Mit csinálsz? – kérdeztem, s lihegtem közben, mikor hátrébb mászott, majd térdeimet megfogva szétfeszítette a lábaimat. Közéjük mászott, így más esélyem se volt arra, hogy összezárjam őket.

- Így jobban hozzád fogok férni, Szöszi. – mondta mélyebb hangján a tőle kapott becenevem, s ismét adott a számra egy csókot. – Ülj fel egy kicsit. – suttogta, én pedig tettem is, amit kért. Levette rólam a felsőmet, s rögtön ezután magához ölelve nyomta ajkait a kulcscsontomra, amit meg is harapott.

Azonnal egy nyögés hagyta el a számat, s egyik kezemmel karjára, másikkal oldalába markoltam. Fejemet kissé hátradöntöttem, szemeim pedig ismét maguktól csukódtak le az élvezet hatására. Jungkook szépen haladt a puszijaival egyre lejjebb és lejjebb. Ismét megkínozta a mellbimbóimat, körzött a kavics körül nyelvével, én pedig úgy éreztem, hogy szétszakadok a nadrágomban. Még szerencse, hogy az ágyon voltunk, mert ha most a lábaimon kellene megállnom valahol, akkor bizony meg kellene tartania, mert összecsuklanának alattam, ebben biztos voltam.

Én sem voltam tétlen, vagyis, inkább igyekeztem nem annak lenni, csupán Jungkook tettei azt eredményezték, hogy olykor-olykor tehetetlen voltam, megrángott a testem, s ez ellen nem tudtam mit kezdeni. Igyekeztem róla lehámozni a rajta lévő felsőt – kivételesen örültem, hogy nem ing volt rajta, mert beleőrülnék, ha most azt kellene egyesével kigombolgatnom –, s mikor kellőképpen felhúztam, ő gyorsan lekapta azt magáról, s a szoba végébe hajította.

Ismét az ágyon feküdtem, viszont mosolyogva tapogathattam végre Jungkook hasát. Ujjaimat örömmel húzhattam végig kockáin, s simíthattam fel izmos mellére. Ajkaimat beharapva próbáltam elrejteni mosolyomat, de szemeim mindent elárultak. A fiú is féloldalas somolyt ejtett, s végignyalt szegycsontomon. Csibészen merészkedtem fenekére is levezetni kíváncsi mancsaimat, mire felkapta a fejét, s kissé meglepetten, de kuncogva nézett rám.

- Hol járnak a kezeid, édes? – kérdezte, én pedig megrántottam a vállaimat, de levakarhatatlan mosoly került arcomra.

- Csak gondoltam ellenőrizlek, hogy elég kemény vagy-e. – fogtam még mindig hátsóját, ami valóban kemény volt, mintsem puha, avagy husis. Viszont erre a kijelentésemre elnevette magát, s közelebb hajolt.

- Van még egy hely, amit le kellene ellenőrizned, Szöszi. – morgott, én pedig itt éreztem csak, hogy mennyire le lett törve a szarvam. Teljesen elvörösödtem, s hiába akartam nyelni egyet, teljesen kiszáradt a szám, sőt, még tátva is maradt kijelentése végett. Nagy szemekkel néztem rá, ő pedig nem győzött mulatni azon, hogy mennyire sikerült zavarba hoznia. – Mutassam meg én, hogy hol van? – nyúlt hátra, s vette le mancsomat a fenekéről, s viszont nem oda vezette, ahova én gondoltam, hogy fogja. Visszatette a mellkasára, s azt hittem, hogy ennyivel hagyja is a dolgot, de nem így történt. Csípőjével lökve egyet egyenest az én férfiasságomnak nyomta a sajátját. Hangos nyögés hagyta el ajkaimat, s most sajnáltam, amiért nem volt rajta a felső, hiszen egyenest melleit sikerült kikarmolnom. – Igen, ezt a hangot akarom hallani. – sóhajtott ő is, s nyúlt az övemhez, amit ügyesen ki is csatolt.

Mellkasomra hajolva csókolgatott tovább, nyálas puszikat hagyott, miközben kibújtatta a gombot a helyéről, s a sliccemet is lehúzta. Egyre csak lejjebb ment, én pedig mocorogni kezdtem, főleg, mikor alhasamhoz ért, s megállva felnézett rám. Még nyöszörögtem is, hiszen idegesített, hogy direkt húzza az agyam, ő pedig ezen jót mulat. Két oldalt megfogta a nadrágomat, majd végre elkezdte lehúzni rólam, én pedig felemeltem a csípőmet, hogy az tényleg lejöjjön az anyag. Azért kicsit feszült, hiszen a fenekem nagyobb volt, kerekebb. Örültem, mikor leszedte rólam a zoknival együtt, s hallottam csattanni a földön a benne lévő nadrágszíj miatt. Én is Az ő korcához nyúltam, de hátrébb húzódott, s ezért ez a tervem befuccsolt, amit elégedetlen, szinte hisztis nyögéssel díjaztam. Nem ér, hogy rajta ennyi minden van, mikor én is kíváncsi vagyok rá, látni akarom. Kellemetlenül is éreztem magam, hogy így kiterülve feküdtem alatta csupán egy alsóban. Eléggé kiszolgáltatottnak néztem ki, s az is voltam.

Combomra simított, s ajkait is végighúzta rajtuk. A férfiasságom ismét rándult egyet, ahogy közeledett felé, ám ismét megállt. Le mertem fogadni, hogy direkt húzza az agyam, szeretett volna az őrületbe kergetni, s bevallom, közel is állt ehhez.

Viszont ő nem foglalkozott azzal, ahogy hisztérikusan nyögök egyet, s szavak nélkül könyörgöm a folytatásért. Végignyalt lábam azon részén, s meg is harapta belsőcombom, közel az alsóba bújtatott örömforrásomhoz. Fejemet hátrahajtva sóhajtottam kéjesen, mikor szívni kezdte gyöngye bőrömet, miközben alhasamat simogatta egyik kezével. A mellkasomat kidomborítottam, s csípőmmel is löktem egyet, hogy jelezzem, vágyom én ott is a törődésére. Nem voltam soha egy türelmetlen ember, de néha az enyém is vészesen fogyott, az ilyen pillanatok pedig olyanok, mikor már a határaimat feszegetve próbálok tűrni még tovább. Erről szólt az egész. A határokról.

Mikor elvált, oda is hagyott pár puszit, hogy lenyugtassa megkínzott bőrömet, s végre lejjebb vezette kezeit. Végigsimított férfiasságomon, ami már szinte könyörgött az érintéséért. Azonnal fel is nyögtem, s fejemet hátradobtam, szemeimet pedig lehunytam. Annyira el szerettem volna neki mondani, hogy mit szeretnék, mennyire akarom őt, de meg se tudtam szólalni, főleg ezek után nem. Tenyerével körzött rajta, akárcsak a mellbimbómon. Simogatott, ingerelt, még ennél is jobban, én pedig éreztem, ahogy előváladékom elkezdi eláztatni az alsómat.

Jungkook heréimen húzta végig ujjbegyeit, s oda-vissza játszotta ezt, én pedig képes lettem volna már a fejemet dobálva hisztizni neki, hogy tegyen valamit, mert itt fogok bedilizni, ha így folytatja. S úgy tűnik, hogy néma kérésem végre értelmet nyert; hideg ujját beakasztotta a korcba, s lassan kezdte el lehúzni rólam. Ingerelt még ez is, az pedig főleg, mikor éreztem, ahogy hozzám ér. Teljesen meztelenül feküdtem alatta, ő pedig csillogó szemekkel nézett végig rajtam. Ajkaiba harapott, s éhes tekintetével szinte felfalt, én pedig, ha akartam volna se mondtam volna ellent. Tetszett a reakciója, kisebb bátorságot adott nekem, hogy felüljek, s arcár két kezem közé fogva leheljek egy csókot ajkaira. Állvonalát vettem célba, s bár én nem szívtam ki a bőrét sehol, mégis igyekeztem kárpótolni őt finom puszijaimmal.

Kezeimmel én is ügyesen kicsatoltam a szíját, s a nadrágját is kigomboltam, a sliccét lehúztam, s letoltam a szemet szúró anyagot. Mérete már alsón át is láttatni engedte magát, s üzente, hogy nem egy kicsiny példányról van szó. Nem mondom, büszkélkedhetne vele.

Lemásztam az ágytól, hogy könnyebb dolgom legyen, mivel a sok kedvesség után úgy gondoltam, neki is kijár egy kis kényeztetés. Merészkedtem az alsót is levenni róla, bár elég bizonytalan, s lassú voltam. Végig ajakbeharapva néztem, ahogy előugrik a rejtett szörnyetege. Örömmel töltött el viszont az, hogy láttam, ő is kiengedte előnedvét.

Kilépett a darabokból, s leült az ágy szélére, én pedig térdeimre ereszkedtem. Szemeztem a farkával, ami úgy állt, mint a besorozott katona a felettese előtt. Meg is nyaltam ajkaimat, hiszen olyan száraznak éreztem őket. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit kezdjek vele, viszont ekkor megéreztem Jungkook kezét, amint a hajamba túr. Felpillantottam rá, ő pedig biztató tekintettel illetett. Egy nagy nyelés után vezettem kezemet végig izmos combjain, s közéjük araszolva hajoltam közelebb büszkeségéhez. Először makkjára adtam egy kicsi puszit, de Jungkook már erre is egy jóleső sóhajt hallatott. Lassan haladtam, egészen heréjéhez, amikre viszont nyálas csókot nyomtam. Mivel keze még mindig hajamban volt, megmarkolta azt, ami egy mosolyt csalt ki belőlem. Most nem én voltam az, aki az élvezet miatt szenved – hiába volt már szinte fájó az, hogy a férfiasságom még mindig nem könnyebbült meg – ez pedig tetszett.

Ismét makkjánál kötöttem ki, s úgy gondoltam, innentől nem fogok szarozni. Először csak azt kaptam be, de már ez is meghozta a kellő hatást a srácnál. Fejét hátrahajtva szusszantott egyet, én pedig minden erőmet, s bátorságomat összeszedve engedtem beljebb őt. Fejemet fel-le mozgattam ütemesen, s egyszer-kétszer meg is próbáltam őt teljesen elnyelni. Nem szerettem, hiszen mindig elkapott egy kisebb hányinger olyankor, s a szemeim is könnyesek voltak, mikor ezt tettem. Viszont az úszó reakciója mindent megért. Az, hogy hátravetett fejjel nyögött, majd vágyittasan, szinte könyörgően nézett rám fekete, fátyolos szemeivel... Teljesen megérte könnyeket hullatni érte.

Nem is kellett sokat dolgoznom rajta, hamar felállított, s kért meg, hogy feküdjek fel ismét. Én ezt meg is tettem, viszont mihelyt felkeltem, s elindultam, ő egy nagyot sózott a fenekemre, s még én is éreztem ahogy az megremeg emiatt. Fel is ugrottam, s kissé dühösen néztem rá, de ő ezen csak jót mulatott.

- Nem hagyhattam ki, muszáj volt legalább egyszer megérintenem. – vigyorgott, én pedig a fülemig vörösödtem.

Mivel síkosító nem volt nála, ezért ujjait szájába dugva próbálta eléggé benedvesíteni azokat, hogy kevésbé fájjon, mikor tágít velük. Mondta, hogy nem kell aggódnom, ha fáj, akkor szóljak és leáll, vagy vár, amíg nem érzem jól magam. Ez megmelengette a szívemet, hiszen nagyon figyelmes volt tőle ez az egész, s kellemes érzéssel töltött el az, amiért ennyire figyel rám.

Szerencsére nem kellett nagyon aggódni emiatt. Az első ujját hamar megszoktam, bár kellemetlen volt. Erre számítottam, nem ez az első alkalmam, viszont tudatában voltam annak, hogy ez lesz. Túltenni magam rajta már más tészta volt. Viszont a másodiknál már picit meg kellett állnia, hiszen az fájdalmas volt, főleg, hogy a nyála nem csúszott annyira, mint egy síkosító. Persze nem volt akkora baj, s ahhoz képest, hogy azt hittem, rettentő nehezen fogom befogadni őket, hamar sikerült. Bár az ollózás még kicsit kellemetlen volt, viszont jeleztem neki, hogy jöhet a harmadik is. Egyáltalán nem volt kellemes, sőt... Az egész feszített, s muszáj voltam nyöszörögve a paplanba markolni. Jungkook csókolgatott, nyugtatgatott, ez pedig rettentő aranyos volt tőle, főleg, mikor a fülembe suttogta kedves szavait, ezzel elterelve a figyelmem. Szinte észre se vettem, ahogy mozgatni kezdi bennem ujjait, csak akkor, mikor már aktívan tette ezt, én pedig... Rettentő jól éreztem magam. Jól esett, s már egyáltalán nem fájt.

Viszont mindezek után jött a java a dolognak. Jungkook kihúzta belőlem csontos ujjait, s a szoba másik végéhez ment. Nem értettem, hogy miért teszi ezt, azt pedig pláne nem, hogy miért az én nadrágomban nyúlkál. Ám ekkor egy kotont szedett elő belőle, amit kibontott, s magára is görgetett. Gondolkozni kezdtem, hogy hogyan került az hozzám, viszont nem volt sok időm erre. A srác ismét a lábam között térdelt, miután markába köpve egyengette el nyálát a gumin, hogy az csússzon is valamennyit, s egyik kezével derekamra fogott, míg másikkal férfiasságához ért.

- Készen állsz? – nézett mélyen a szemeimbe, én pedig nagyot nyeltem, s lassan bólintottam egy aprót.

Készen álltam, úgy éreztem, hogy nem siettük el a dolgokat. Mivel... Ezt nem lehet elsietni. Mindennek megvan a maga ideje, mi pedig már eléggé ismerjük egymást Jungkookkal, hogy megbízzunk a másikban. S ezért is egyeztem ebbe bele. Mert megvolt köztünk az a kapocs, ami ahhoz kellett, hogy működjön a kapcsolatunk; a bizalom.

Jungkook nagyon figyelmes volt velem, s várt, amíg meg nem szokom őt. A későbbiekben is vigyázott rám. Nem volt lassú, nem bánt úgy velem, mint egy törékeny virágszállal, de arra is vigyázott, hogy ne ő legyen az, aki az első törést okozza. Egyszerűen tökéletes volt. Iszonyatosan szexi, ahogy fejem mellett támaszkodott, felettem magasodott, s izzadtságcseppjei hol homlokán, hol pedig állán gyűltek össze, majd csöppentek rám, esetleg a párnára. Haja csatakos volt, akárcsak az enyém, de egyáltalán nem zavart. Nagyon jól nézett ki.

Nem fogtam vissza a hangomat. Ő maga kérte, hogy ne tegyem, hallani akarja, én pedig megadtam neki ezt az örömöt. A csillagok közé repített, ezt pedig a tudtára akartam adni. Mindent le akartam közölni vele szavak nélkül. Hogy mennyire tetszik ez az egész, mennyire jól csinálja, s mennyire boldog vagyok, nem csak a szex miatt, hanem azért, mert ilyen velem. Mert végre úgy tekint rám, ahogy mindig is szerettem volna. S bár a szeretlek szó még egyikünk szájából sem hangzott el, úgy gondoltam, többet érnek a tettek, mint a szavak. Nyilván örültem volna neki, sőt, madarat lehetett volna fogatni velem, ha hallom ezt tőle, de nekem az is elég volt, hogy kifejezte, csak másképp.

Nyögéseim szaporodtak, ahogy az ő mozgása is egyre gyorsabb lett. Többször találta el a gyönyörközpontom, s igyekezte csak azt ostromolni, hogy átléphessem azt a kaput, ami mögött a mennyország található, s ő is közben ezt próbálta elérni.

Marcingoltam a vállát, a mellkasát, amit csak értem, s nekem ez igazán fel se tűnt, annyira önkívületi állapotomban voltam. S mikor ismét egy nagyobbat lökött, szemeim fennakadtak, s ajkaim eltátottam. Végigszaladt a testemen az orgazmus, végig a gerincem mentén, s élvezetem minden cseppjét közénk engedtem. Jungkooknak se kellett sok, hiszen nem sokkal utánam ő is átadta magát a gyönyörnek. Erősebben szorította meg a csípőmet, s engedte a gumiba a nedvét. Lihegve hajtotta le a fejét, én pedig remegő kezeimet emelve simítottam ki homlokába tapadt, begöndörödött hosszú tincseit, s elégedett mosollyal húztam le magamhoz egy lágy csókra. Ő is elmosolyodott, s oldalamon simított végig. Kihúzódott belőlem, én pedig olyan üresnek éreztem magam utána, de ez természetes volt.

A gumit leszedte magáról, s csomót kötve rá a kukába tette. Mellém bújva fúrta a fejét a nyakamba, miután adott az arcomra egy puszit, s magához ölelt. Én csak jót mosolyogtam ezen, hiszen úgy éreztem, tényleg szeret, még úgy is, hogy nem mondja ki.

Mindketten próbáltuk légzésünket helyreállítani, s erőt venni magunkon arra, hogy lefürödjünk, hiszen fontos volt azt megtenni egy együttlét után, még akkor is, ha gumit húzott. Az én alhasam például még mindig tiszta élvezet, s eszemben sem volt úgy lefeküdni aludni, hogy én azt csak letörlöm valami zsepivel. Szerettem, ha tiszta vagyok, márpedig most még izzadtak is voltunk mindketten.

- Jól érezted magad? – kérdezte pihegve, én pedig mosolyogva bólintottam egyet. – Akkor jó. – kuncogott. – Te is csodálatos voltál, gyönyörű. – adott nekem egy újabb puszit, én pedig arrébb fordítottam a fejem, s értem el, hogy egy csókot is kapjak.

- Ahhoz képest, hogy ez volt az első szexuális élményed egy fiúval, le a kalappal. – dicsértem én is őt. – Nagyon élveztem, köszönöm, Jungkook. – fogtam meg a kezét, ami engem ölelt át, s nyomtam a kézfejére egy puszit. – Egyébként honnan tudtad, hogy van a nadrágomban koton? Mármint... Még én se tudtam, hogy van benne. – fordultam felé, s vontam kérdőre, elvégre ez nagyon is érdekelt. Viszont ő erre csak elkuncogta magát, s kikelt mellőlem.

- Tudod, Szöszi, vannak a környezetedben olyan emberek, akik olyanok, mint a jövendőmondók és előre felkészülnek helyetted is. – mondta, nekem pedig egyből leesett, hogy kire gondol. Hyunjin. De mégis honnan...? Igen, írta nekem üzenetben, de mikor rejtette a farzsebembe a kotont? Mikor táncoltunk? Nekem fel se tűnt, annyira lefoglalt az, hogy Jungkook ott puffog magában. – Megyünk fürödni? – nyújtotta felém a kezét, mire rákaptam a tekintetem, s bólintottam egyet. Viszont az, hogy hirtelen megmozdultam, nem volt jó ötlet. Egy fájdalmas nyögés hagyta el a számat, hiszen a fenekem jelenleg elég érzékeny volt. Persze Jungkook ezen is elnevette magát, de legalább segített kikelni. – Mi az? Csak nem fáj az a jó feneked, Szöszi? – hajolt közelebb idegesítő mosollyal az arcán, én pedig megforgattam a szemeim.

- Barom... – morogtam, de ő csak ismét jóízűen kuncogott.

- Az lehet, de ennek a baromnak van a legszebb és legjobb fenekű pasija egész Koreában. – csapott félgömbjeimre, majd kapott fel az ölébe, mire én is nevetni kezdtem, s kérlelni, hogy tegyen le, mindezek ellenére kezeimmel, s lábaimmal is kapaszkodtam belé, ezzel az ellentettjén üzenve annak, mint amit mondtam.

Hyunjinnak igaza volt. Nem tudom, hogy hogyan csinálja, de remélem, hogy a jövőben is csak jó dolgokat fog jósolni nekünk. Egy biztos volt; nem akartam elveszíteni Jungkookot. Én tényleg halálosan beleszerettem, s nem lehettem eléggé boldog azért, mert velem volt, mert ő is viszont szeretett.

Hello Sütikék! Nagyon későn, de itt is a rész, jej! Először is szeretném elmondani, hogy borzalmas vagyok 18-as részek írásában, szóval utólag is bocsánatXD

Tudom-tudom, azt mondtam, hogy előbb jön ez a rész, viszont ez az egész megnyitjuk az iskolákat 19-én, aztán mégse nagyon bekavart nekem. Meg sajnos a szünetnek is vége, nekem pedig rengeteg dolog szakadt a nyakamba, amiket sajnos nem hanyagolhattam el):

Egyébként azért került fel ilyen későn, mert ma is beadandóztam nagyon sokáig és mikor nekikezdtem a résznek, nem tudtam abbahagyni🤡 Ez a baj velem és az írással, ha elkezdem, lehetetlen befejezni (lásd: előző részXD)

A másik dolog, amit meg akartam említeni, az nem más, mint az, hogy kint van a social media jikookom, szóval aki még nem tette, az lessen rá, persze csak akkor, ha érdekli😌 Meglepett egyébként, hogy hatalmas érdeklődés van iránta egyenlőre, legalább is a számokat tekintve🥺♥️♥️ Remélem tetszeni is fog nektek, s nem változik majd a véleményetek🥰

Na Hyunjin megmondta vagy megmondta?😂😂

Hogy vagytok?🥺♥️♥️ Milyen volt az első hét?♥️♥️♥️

Insta: wattpad.sankook

Ha tetszett nyomj a csillagra, illetve kommentben írd meg a véleményed!^^

xoxo: SanKook