21.rész
Tae pow
Egy hónap telt el a szünet óta azóta minden vissza ált a normális kerékvágásba, kivéve egy valamit. Az elmúlt időkben reggel mindig rosszul éreztem magam. Hányingerem volt, fájt a hasam és nagyon meghíztam. Mint egy 3 hónapos terhes nő. Várjunk...mint egy terhes nő...terhes. Ohhh istenem ugye nem... az nem lehet. Nem lehet hogy terhes vagyok, nem az kizárt!! Szinte villámként pattantam ki az ágyból amit Jungkookie furcsán nézett.
-Mi a baj kicsim? Megint rosszul vagy?-kérdezte aggódva
-Kookie mi nem védekeztünk aznap amikor megtörtént. Nem lehet hogy...?
Ekkor Kookie elgondolkodott és hirtelen felállt miután leesett neki hogy miről beszélek.
-Beszélnünk kell Namjoonnal hátha tud erről valamit.-mondta majd lementünk a nappaliba ahol könyvet olvasott Hobi pedig a telóját nyomta.
-Namjoon!! Segítened kell!-mondta Kookie az említett pedig odajött hozzánk.
-Mi az? Mi történt?
-Namjoon nekem mostanában hányingerem van, fáj a hasam, és meghíztam meg 1 honapja megtörtént az a dolog de....
-Mi de?
-Nem védekeztünk és lehet hogy...-nem tudtam befejezni a mondatott mert éreztem hogy valami megrugta belülről a hasamat.-Namjoon esküszöm hogy valami mozog a hasamban.-nem bírtam állva maradni így leültem a kanapéra.
-Egyáltalán lehetséges ez?-kérdezte Jungkook idegesen.
-Nem tudom. Igaz hogy ott van az átkod de életemben nem hallottam olyat hogy egy ember egy vámpírtól legyen terhes legyen az férfi vagy nő nemű az az ember.
-Akkor ki tudhat ilyenekről?-háborodott fel Kookie nekem viszont nekem van egy tippem ki tudhat ilyenekről.
-Talán meg kéne kérdeznünk a három ősi tesópár közül valamelyiket. Talán ők többet tudnak.
-Na biztos hogy nem!! Velük csak a baj van!!-mondta Kookie.
-Kookie kérlek muszáj tudnunk mi van velem.-álltam fel a kanapéról majd szorosan magamhoz öleltem. Miután elváltunk egymástól Kookie elgondolkodott majd sóhajtott.
-Rendben.
-Köszi Kookie!!!-mondtam majd írtam egy üzenetet Baekhyunak hogy jöjjön ide hozzánk sürgősen és ha lehet mind a hárman. Ő megírta hogy rendben majd megadtam a címet. Nem is telt el 5 perc már csöngettek. Ki akartam nyitni de annyira belenyilallt a hasamba a fájdalom hogy Kookienak meg kellett tartania. Odavitt a kanapéhoz, leültetett, majd ment ajtót nyitni. Mind a három fiú eljött. Mind a három fiú meglepődött amikor megláttak. Baekhyun kérdően nézett Kookiera.
-Te...te teherbe ejteted???-kérdezte Baekhyun meglepetten mégis ideges hangon.
-I..igen. Egyáltalán lehetséges ez?
-Nagyon ritka ha egy vámpír termékenyé tesz egy embert. Nagyobb esetben a magzat megöli a hordozóját. Ha sikerül császármetszéssel megszülni a babát az anya nem biztos hogy túléli.
-Akkor szedjük ki a babát.-mondta Kookie ami nem kicsit szomorított el.
-Nem lehet mert abba biztos hogy bele halna.
-Akkor mit csináljunk?-kérdezte Hobi.
-Életben kell tartani Taehyungot és a babát. A baba az vámpír így vérrel táplálkozik. Csakis emberi vérrel az vér amit a kórházból kapunk az nem jó friss lecsapolt vér kell neki.-mondta Xiumin és jelzett Channek hogy szerezzen vért aki már futott is ki az ajtón. 5 perc után vissza jött egy pohár friss vérrel amitől Hobi nem érezte magát jól így Namjoon ki kísérte. Elvettem a poharat Chentől de mielőtt bele ittam volna Kookie belerakott egy szívószálat.
-Így talán könnyebb lesz lenyelni.
Belekortyoltam és meglepően ízlett. Gyorsan megittam az összesett, majd elaludtam.
Jungkook pow
Miután Tae elaludt Baekhyun mondta hogy akar velem beszélni így bementünk a konyhába.
-Miről van szó?-kérdeztem és rápillantottam az előttem álló személyre. A szemében aggódást láttam, és félelmet. Nagy levegőt vett majd belekezdett.
-Szeretnék valamit elmondani. Még ha sikerül kibírnia még ezt a két hónapot a baba tönkre fogja tenni a teste belső szerveit. Nagyon ritka ha sikerül úgy megszülni egy ilyen babát hogy túlélje.-mondta mire majdnem pánikrohamot kaptam.-De van egy megoldás.
-Mi az?
-Ha átváltoztatod vámpírrá miután megszülte a gyereket.
Kicsit megijedtem ezen a kijelentésen. Még hogy én tegyem Taet vámpírrá? Hogy tudnám megcsinálni? Sose csináltam ilyet. De muszáj lesz ha azt akarom hogy a szerelmem örökre velem legyen és egy gyümölcse lesz a szerelmünknek. Megóvom mindentől őket. Bármibe kerüljön!
Tae pow
A hetek gyorsan teltek és már a második hónap végén jártam. A hasam akkora lett mint egy hat hónapos terhes nő. Vérrel viszonylag csillapítható a kicsikém de nagyon szétzúz belülről. A sulit abbahagytam és magántanuló lettem Kookieval Jimin meg Hobi viszont még ott maradtak befejezni az évet. Jin olyan mint egy gondoskodó anyuka. Mindig segít nekem és Kookienak táplálékot szerezni. Jimin kicsit meglepődött sőt le is szidott hogy nem hallgatunk rá és nem védekeztünk amiben igaza van de szerencsére már lenyugodott. Kookie mindig mellettem van és sosem hagy egyedül. Mindig megcsinálja azt amit kérek. Ha esetleg fázom hoz takarót, megmasszíroz ha fáj a hátam. Annyira édes, annyira szeretem ő a tökéletes férfi az életemben. Most meg azon gondolkodunk mi legyen a kicsi neve.
-Ha lány akkor legyen vagy Yuna vagy Eunmi. Ha fiú akkor Seojun vagy Woohyun.-adtam ötleteket.
-Szerintem a Choa is szép lánynév a fiú név ami nekem tetszik az a Donghae.-érvelt Kookie
-A Donghae tényleg jó név de kérlek ha kislány lesz akkor legyen Yuna.-néztem rá boci szemekkel.
-Rendben de ha fiú lesz akkor Donghae. Áll az alku?-nyújtotta a kezét amit én megráztam majd megpusziltam az arcát. Az idilli pillanatot az ajtó zavarta meg amin Jin és Jimin jött be a nappaliba.
-Mi az miről van szó?-kérdezte Jimin.-Csak nem megzavartunk valamit?
-Nem csak kitaláltuk mi lesz a gyerek neve.
-És mi lesz?-kérdezte Jin
-Ha lány akkor Yuna ha fiú akkor Donghae.
-Szép nevek.-mondták egyszerre. Jin odajött hozzám és odaadta a vért amit én gyorsan megittam. Szokom az ízét hamár lehet hogy átkel mag változtatni engem vámpírrá ha esetleg rosszabbul lennék a szülés után és nem élném túl. Baekhyun elmondta mi a helyzet ha ilyen történne a szülés után. Igazat megvallva félek egy kicsit. Mi lesz ha nem sikerül és meghalok vagy már azelőtt halnék meg mielőtt szülhetnék. Félek ugyan de nem szabad ilyeneken gondolkodnom mert akkor még jobban elhiszem hogy történi fog valami, de tudom hogy úgy is Kookie képes lesz rá hogy átváltoztat vámpírrá. Bízok benne.
-Min gondolkodol kicsim?-kérdezte Kookie majd rásimított a combomra.
-Semmin csak elbambultam.-mosolyogtam rá ő meg megpöckölte az orromat.
-Mi lesz ha nem tudlak majd átváltoztatni? Mi lesz ha meghalsz? Nem akarlak elveszíteni és egyedül maradni a gyerekkel.-mondta Kookie és elkezdte simogatni a hasam.
-Nem fogsz tudom hogy képes vagy rá és tudod miért?-kérdeztem mire felnézett.-Mert bizom benned és tudom hogy képes vagy rá. Szeretlek-mondtam majd az ajkára hajoltam egy csókra amit ő viszonzott közben a hasamat simogatta. Levegő hiány miatt elváltunk egymástól. Belefektettem a fejem a párom ölébe és a karjai között elaludtam. Fájdalmasan ébredtem fel. Úgy érzem mintha a gyerek eltörte volna még egy csontomat. Kértem Jintől még friss vért de csak úgy tudtam inni mint egy kisgyerek. Jin fogta a poharat én meg szívószállal ittam. Nagyon legyengültem az elmúlt hetekben és nem és nem tudok egyekül semmit se csinálni még a wcre se tudok menni segítség nélkül. Egyre rosszabbul éreztem magam, de ez csak egyre rosszabb lett az idő során...
Time skip
Már a harmadik hónapban vagyok a helyzet csak rosszabb lett. Fájásaim csak rosszabbak lettek. Valamikor a vér is alig akarta csillapítani a baba szomját. Az állapotom is romlott csak a kanapén ülök egész nap mellettem van már mindenki. Kookie, Namjoon, Hobi, Jimin, Jin, és Baekhyun. Baekhyun és Namjoon fog segíteni a császármetszéssel mert csak ők értenek ehhez. Nem kizárt hogy holnap már szülök ezért vesz mindenki körül de nem sejtettük hogy nem kell olyan sokat várni.
Épp feküdtem a kanapén Kookieval az oldalamon amikor éreztem hogy kegyetlenül elkezdet fájni a hasam. Kértem gyorsan vért de nem nagyon segített. A fájások csak rosszabbak lettek és érzem hogy nedves vagyok alul. Ajaj ez a magzatvíz!!!!
-Srácok!!!! Azt hiszem elindult a szülés!!!-mondtam mire Namjoon és Beakhyun iderohantak hozzám.
-Jungkook vigyük be a szobába. El kell kezdenünk a császármetszést!-mondta Baekhyun. Kookie felkapott menyasszonyi pózba majd bevitt a szobába. Ez egy olyan szoba amit Baekhyun csinált és szerzett össze kellékeket a szüléshez. Olyan mint egy kórházi szülőszoba. Letett Kookie az ágyra majd felhúzta a pólómat. Kookie ott maradt mellettem és fogta a kezem. Namjoon és Baekhyun elkezdték a császármetszést ami nem kicsit fájt ahogy felnyitották a hasamat majd sikerült kivenni a babát. Namjoon megfogta a babát és elmondta a nemét.
-Kislány...kislány lett.-mondta mire nekem még a könnyem is kifolyt. Kookie odament Namjoonhoz és karjaiba vette a babát majd idejött hozzám.
-Yuna lesz igaz?-kérdezte mire én mosolyogva bólintottam. Odaadta nekem a babát én meg a karomba vettem. Olyan szép ő az én kis hercegnőm!!! Kookie elvette a babát és rám mosolygott. De az apa lánya nem tudtam tovább nézni mert éreztem hogy elnyel a sötét és elájultam.
Jungkook pow
Épp fogtam a lányunkat amikor észrevettem hogy Tae elájult én meg pánikolni kezdtem. Namjoon elvitte a babát hogy elvigye megnézni hogy minden rendben van-e vele mi meg Baekhyunnal odamentünk Taehoz.
-Változtasd át különben meghal!!!-mondta Baekhyun ordítva.
-De mi van ha....
-Nincs semmi "mi van ha"! Csak csináld gyorsan nincs sok ideje.-mondta én meg Taehoz fordultam.
-Szeretlek kicsim.-mondtam majd belemélyesztettem a szemfogamat a nyakába. Kiszívtam az összes vérét és a fogamon át beszivárogtattam a mérget majd elváltam a nyakától.
-Jól van...sikerült..már csak meg kell várni amíg felébred.-könnyebbült meg Baekhyun és én is fellélegeztem.
-Köszönöm hogy segítettél.
-Csak szeretem volna ha legalább te nem veszted el a szerelmedet. Chanyeol szinte miattam halt meg mert én nem tudtam segíteni rajta de te kiálltál a szerelmedért.-mosolyodott el
-Mindent megteszek érte.
-Helyes. Na mossuk le a vért róla és várjunk amikor felébred.-mondta majd elkezdtük lemosni a vért a testéről, ráadtunk egy fekete mackónadrágot és egy fehér bő pólót, majd vártunk. Közben mindenki bejött a szobába. Jin karjaiban volt a lányunk. Egy két óra múlva Taenak egyre jobb lett a színe és sokkal jobban néz ki. Odamentem hozzá és megfogtam a kezét. Pár perc múlva mocorogni kezdet majd kinyitotta szemét de az...vörösen izzott!!!
Bonjour olvasók!!!👋👋❤❤❤👋❤👋👋❤
Na ez a rész nehéz szülés volt megírni szó szerint😂😂😂. Remélem tetszett a rész. Még lesz egy rész és egy epilógus és könnyes búcsút kell venni ettől a könyvtől.
Nemsokára jövök a résszel addig is sziasztok!!!👋👋❤👋❤👋❤👋❤❤❤Na meg nagyon köszönöm a 3600 olvasót!!!
Lett még egy vámpír köreinkben.😏😏😏
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro