Namjoon Pow

3 hónap telt el amióta itt élek az öcsémmel. Azóta mindig segítek neki hogy erősebb legyen és mivel van mi hajtsa így könnyebb dolgom van. Én sosem akartam neki rosszat csak azt akarom ne legyen gyenge hogy a vadászok bármikor simán megöljék. De amióta a kis Taehyung a párja így ő neki is teljesül az a dolga hogy minden áron megvédje. Na a kis Taehyung ő szinte mindig itt van nálunk amivel nincs bajom sőt igen sokat említi az én gyönyörűségemet a legjobb meg akkor volt amikor elhozta magával ide és beszélhettem vele. Ma is átjön Taehyung hogy Jungkookal legyen.

Épp egy könyvet olvasok amikor hallottam hogy csöngetnek. Biztos Tae jött így gyorsan lesiettem és ajtót nyitottam de egy nemvárt személy is volt Tae mellet.

-Szia remélem nem baj ha jöttem szeretnék veled lógni ha ráérsz?-mondta mosolyogva.

-Szia Hobi....persze gyere csak a szobámba.-mondtam majd betessékeltem őket. Tae már ment is az öcsémhez mire én odamentem Hobihoz és kabátját leszedtem róla majd a fogasra raktam. Majd ő levette a cipőjét és felvezettem a szobámba.

-Még mindig érdekes egy szobád van.-mondta. Hát igen egy ilyen kis angyalnak durva az ilyen szoba. A fal szürke színű, nagy francia ágy szembe egy tv, 2 kis éljeli szekrény az ágy mellet és egy nagy gardrób. Meg van egy kicsi erkélyem is.

-Nekem ilyen a stílusom. Én szeretem.-mondtam miután leültem az ágyra.

-Az a fontos hogy neked tetszik.-mondta mosollyal a száján. Annyira aranyos a mosolya mindenkinek képes feldobnia a napját ha csak ez az angyal mosolyog. Istenem annyira magamnak akarom őt a mosolyát, a vérét, a testét, a lelkét mindenét ha ilyeneken gondolkodok nem jut ki innen anélkül hogy ne legyen megcsapolva miattam és ne az ágyamon adja ki hangját. Mégis nem akarom bántani vagy ártani neki.

-Minden rendben?-végül ő hozott vissza a képzelgésből.

-M..mi?-kérdeztem

-Annyira elgondolkodtál csak kérdeztem minden rendben?-kérdezte én meg nem tudom mit mondjak erre. Semmi se jó. Nagyon érzem rajta vadító illatát ami elveszi az eszemet.

-Bár az lenne.-motyogom de sajna meghallotta.

-Mi..miért? Valami baj van Namjoon?-kérdezte és egyre közelebb jött hozzám mire én még rosszabbul éreztem magam.

-Ne gyere...közelebb!-mondtam de nagy baj van. Egyre jobban érzem hogy előjönnek a vámpír fogaim. Így elkezdtem az erkély felé menni hogy lenyugodjak mivel nem lett volna semmi baj ha nem jött ki volna velem a teraszra.

-Namjoon?-már itt volt mellettem és rárakta a kezét a vállamra.-Jól vagy?

-Ne...legyél ennyire...közel....nem akarlak bántani.-mondtam mire éreztem hogy egyre jobban nem tudok uralkodni magamon. Ha ez így megy tovább....

-Mivel bántanál? Mi van veled?-kérdezte mire nekem teljesen elborult az agyam. Neki löktem az erkély ajtó melletti falnak és ránéztem vörös szemmel. Látszott rajta hogy meglepődött de nem mozdult.

-Namjoon a szemed...vörös?-kérdezte de én nem törődve semmivel megnyaltam nyakát.-Mit csinálsz?

Nem figyeltem rá teljesen elvette az eszemet így éles fogamat puha bőrébe fúrtam. Nagyon meglepődött de nem nagyon ellenkezett. Egy idő után viszont már nehezen bírta.

-Namjoon ez fáj engedj el...kérlek.-mondta mire sikerült vissza nyernem a hidegvérem és elengedtem mire ő a falnak támasztotta a hátát és leült fogva a nyakát ekkor tudatosult bennem hogy mi történt. Undorodom magamtól hogy csinálhattam ezt.

-Namjoon te egy-

-Sajnálom.-mondtam mire kirohantam a szobából egyenesen az öcsémhez. Gondolkodás nélkül berontottam hozzájuk amikor épp a másik száját tanulmányozták. ahogy láttam Taenak is folyik a vére a nyakáról de amint észrevették hogy itt vagyok abba hagyták és hozzám fordultak. Tae arcán látni lehetett hogy meglepődött és félt mert látta rajtam a vért.

-Namjoon mit csináltál?-kérdezte Tae félve mégis dühösen.

-Én...én nem akartam.-mondtam mire Tae leszállt az ágyról és odajött hozzám.

-Hol van?-mondta

-A ...a szobám erkélyén.-mondtam mire Tae mint akit rakétából lőttek volna ki úgy kezdet futni.

-Ebből baj lesz.-mondta Jungkook.

Hobi pow

Meg mindig ez előbb történtek hatása alatt vagyok. Namjoon egy...egy vámpír. De azok nem léteznek vagy mégis? De mégis olyan jó érzés akibe szerelmes vagyok hozzámért még ha kicsit máshogy.

-Hobi itt vagy?-hallottam a legjobb barátom hangját.

-Itt vagyok...az erkélyen.-mondtam mire kijött. Láttam rajta hogy megijedt hogy nyakamat fogva ülök a földön de én se voltam nyugodt amikor megláttam a nyakát. Folyt ki belőle a vér és a száján is volt .-Tae a nyakad. Jól vagy?

-Ezt inkább nekem kéne kérdeznem.-mondta kacagva.

-De mi Namjoon és akkor Jungkook is?-kérdeztem mire sóhajtott.

-Azt hiszem lesz mit elmondanunk igaz?-mondta már Tae mögött álló Jungkook.

-Az jó lenne.-mondtam mire felálltam.

Lementünk majd leültem a kanapéra ahol már Namjoon is ott volt sajnálkozó arccal én inkább csak biztatóan mosolyogtam majd figyelmesen hallgattam amit mondani fognak. Nem akarok elítélni senkit mert más nekem ugyan olyan az a fiú akibe szerelmes vagyok.

Gyorsan elmondták hogy léteznek vámpírok kb ugyan olyanok mint a filmekben csak egy kis különbséggel mint pl egy növény a gyengeségük és nem a tűz vagy a kereszt. És vannak vadászok is.

-És te mióta tudsz erről Tae?-kérdeztem

-Kb 3 hónapja amikor minden összejött.-mondta

Ezt hogy érted?-kérdeztem

-Hát az úgy volt hogy-.És elmondta hogy megtámadták és Kook mentette meg de így kiderült hogy vámpír utána elmondta Jimint is amin nagyon meglepődtem nem gondoltam volna hogy vadász lenne de a legdurvább az az anya és a bátya dolog volt akiről még csak nem is tudok. Szegényeket még el is átkozta hogy a bátya vámpír lett és Tae...hát nem kicsit lepődtem meg amikor azt mondta gyereket tud szülni de ez olyan aranyos elképzeltem milyen lesz ha terhes lesz egyszer.

-De kérlek ne mond el senkinek ezeket a dolgokat .-mondta Tae

-Dehogy fogom nyugi nem szeretek olyat csinálni hogy elkotyogok titkokat.-mondtam

-Te vagy a legjobb.-mondta Tae majd megölelt.

-Hobi elvihetlek valahova?-kérdezte Namjoon.-Szeretnék veled beszélni.

-Persze de hova?-kérdeztem

-Majd meglátod.-mondta majd a kabátjáért ment. Mégis November vége van már és hideg van már. Így én is mentem a kabátomért Majd kimentünk és ott megállt.

-Menjünk gyorsan?-kérdezte én meg bólintottam.-Akkor száj fel a hátamra.-mondta mire én megcsináltam. Majd hirtelen elkezdett emberfeletti gyorsasággal futni. Egy olyan 5 perc futás után megállt így leszálltam róla de a látvány mindent visz. Egy erőben voltunk távolabb volt egy hatalmas domb és előtte egy szép tó.

(így néz ki kb csak most este van)

-Ide mindig akkor jövök amikor szomorú vagyok vagy csak egyedül akarok lenni.-mondta

-Akkor most szomorú vagy?

-Igen

-Miért?

-Mert nem tudok uralkodni az indulataimmal és most gondolom félsz tőlem. De olyan jó ízed van.-mondta szomorúan mire meghasadt a szívem. Szó sincs hogy félek tőle szívesen adnám neki mindenem ha ez neki tetszik az a helyzet hogy nekem is. Így elé álltam és két oldalról megfogtam az arcát hogy nézzen a szemembe.

-Nem félek tőled és nem ítéllek el mert más vagy.-mondtam mosolyogva mire ő megfogta a kezem és a szemembe nézet és egyre közelebb jött a számhoz. A szívem egyre gyorsabban ver és a vér is megállt bennem.

-Mond mit gondolsz rólam?-mondta. Hogy mit gondolok róla? Jóképű, vicces, erős, aranyos, és nagyon szeretem és elvette az eszem.

-Helyes vagy, vicces, erős, bátor, és jóember akarom mondani jó vámpír és én.-mondtam el mindent mire ő nem is válaszolva a kérdésemre az ajkamra tapadt és megfogta a derekam. Szívem kalapált, éreztem hogy elpirultam és a fellegekben vagyok. Viszonozva a csókját a kezeimet a nyaka köré csavartam és én is beszálltam a csókba mire elmosolyodott. Alsó ajkamat nyelvével megnyalta hogy bejutást kérjen én meg engedtem neki. Levegőhiány miatt viszont elkellet válnom tőle.

-Szeretlek. Leszel az enyém én kis angyalom?-kérdezte mire én elvörösödtem.

Mit mondjak neki?????

Sziasztok olvasók!!!!!👋👋👋❤❤❤❤❤

eljöttem egy újabb részel remélem tetszett és nem lett nagyon unalmas ha igen bocsánat.

Te jó isten amikor ezt megláttam ma reggel nem akartam elhinni köszönöm hogy olvassátok a könyvem és a sok votes is köszönöm. Imádlak titeket. Legyen szép napotok és sziasztok👋👋👋❤❤❤❤még egyszer köszönöm😘😘😘