Jisung a parthoz érve beleugrott a vízbe. Uszonyai egyből megjelentek, ő pedig sebesen úszni kezdett dél felé. Hyunjin-hoz és Jeongin-hez igyekezett, segítség reményében.

-Han, minek köszönhetem a hirtelen látogatásodnak?-nézett fel vidáman Jeongin nem sejtve milyen hírt közölnek majd vele.

-JYP megfenyegette Minho-t. Azt sejtjük háborút akar ellenünk.

-Pff, az a hülye vénember. Természetesen segíteni fogunk neki, hacsak ellenünk sem tervez majd hadjáratot.

-Állítólag nem fog. 

-És egyébként hogy megy a dolgotok? Jóban vagytok?

-Nem is kérdés!-mosolyodott el piros orcával.-Épp emiatt akar JYP megtámadni. Legalizálta Minho az azonos neműek házasságát, plusz egyenjogot teremtett a sellőknek.

-Ezek nagyon jó hírek, kivéve a JYP-s. Mindenképp segítségetekre leszünk, ne aggódjatok! Az igazgyöngyökkel mi a helyzet?

-Apám engedélyt adott a búvároknak, már rengeteget sikerült felhozniuk!

-Rendben van. Köszönöm, hogy szóltál Jisung. Hyunjin sajnos most nincs itt, elintéznivalója akadt, de elmondom, hogy itt jártál.

Jis meghajolva kiment és visszaúszott Minho-hoz.

Azonban mikor elérte a területeit idegen hajókat vélt felfedezni. Fejét kidugva nézte meg őket jobban, de nem kellett volna. A császár hajói voltak azok, akik körbevették Minho területeit.

Visszabukott a vízbe és gyorsan partot ért. Már ott várta őt Minho. Mikor meglátta aggódva magához szorította a még sellő uszonyos szerelmét.

-Úgy féltem, hogy nem jössz haza! Mikor megláttam a hajókat egyből féltem, hogy elfognak!

-Jól vagyok, ne aggódj most már! Jeongin is tud róla, szerintem ők is észreveszik a hajókat és azonnal segíteni fognak!

A hajók egyre közeledtek és mikor a partra értek rengeteg fegyveres vámpír szállt ki belőlük. Ekkorra már természetesen visszatértek a kastélyba. Nyugalmuk azonban nem sokáig tartott; a fegyveresek rátámadtak a palota őreire és betörtek a palotába.

-Menekülnünk kell!-jelentette ki Minho. Gyorsan történt minden, ami miatt Jisung szíve majdnem kiugrott a helyéről, de most rossz értelemben. A palota népe mind a titkos kijáratokon kimenekült, de mire Minho-ék oda értek volna a katonák bejutottak és körbe vették őket.

Élükön JYP jelent meg, csuklyával a fején.

-Tudod-e, hogy mekkora kárt okozol most nekem? Nem elég, hogy meleg házasságot hirdetsz, de még sellő is a kiválasztottad?-hajolt hozzá vészesen közel.-Ő lenne az?-mutatott Jisung-ra, aki ijedten figyelte őket.

-Engem bánthatsz, de másokat nem!-mondta neki.-Ha egy ujjal is bántani mersz valakit, aki ártatlan velem gyűlik meg a bajod!

-Ó, igazán? Azt megnézném! A kedves öcséd is megérdemelné, hogy a kellemes napsugár megsimogassa a bőrét.-ment oda most a szőke hajúhoz.

-Hagyja békén őt!-kiáltott rá.

-Nyugalom, csak szeretném személyesen látni azt, aki megfenyegetett.-vigyorogta.

Csuklyája alá nyúlva megsimította annak arcát. Lix csendben tűrte, nem akart mégjobban bajba kerülni.

-Most legyen nagy a szád bogaram! Had nézzem meg jobban az a szép kis pofikádat! Had látom igaz-e az, hogy tündéri arcod elvarázsolta a bátyád népét és egyből a szívükbe fogadtak!

Mielőtt azonban levehette volna a kapucnit egy maszkos katonája hátulról megragadta és letépte JYP-ről a kapucnit. A császár jajgatva próbált szabadulni, de az illető az ablakhoz húzta és egyenesen a nap elé tartotta. Egy perc sem telt el, mire a császár halott volt.

Minho, Jisung, de legfőképpen Felix döbbenten figyelte. Alig merték volna elhinni, hogy mi történt. A maszkos óvatosan megmutatta a szemét, mire egyből felismerték. Chan volt az.

JYP katonái egyből a földre borultak előtte. Ők hárman értetlenül néztek össze. Chan azonban elmagyarázta a dolgokat.

-A törvény értelmében aki megöli a császárt az lesz a következő uralkodó. Ez csakis akkor érvényes, ha a császárnak nincs utódja, márpedig JYP nem gondoskodott erről!-mosolyogta.

Fellélegezve ölelték meg egymást Minho és Jisung. Ez a pár perc is idegőrlő volt számukra. Felix azonban ugyanúgy maradt. Nem mert megmozdulni.

Chan lehúzta az árnyékolókat, így most már levehették a maszkjukat. Lix elé állt és kezét nyújtva ajánlotta fel a segítséget.

-Köszönöm!-suttogta Felix, miközben ő is levette a kapucniját.

-Szeretnék magával kettesben beszélni pár szót, ha megengedi!

-Természetesen, erre jöjjön!-mutatta az utat Felix.

Minho és Jisung mosolyogva figyelték őket. 

-Annyira féltem!-nevette el magát Jisung és szorosan Minho mellkasához bújt.

A katonák elhagyták a palotát, mögöttük pedig Minho-ék sétáltak, hogy megnézzék mi történt kint amíg ők bent voltak. 

Kint Jeongin katonái harcoltak JYP katonái ellen egészen addig, amíg ők is meg nem tudták a legújabb fejleményeket.

-Mi történt, jól van mindenki?-sietett hozzájuk Jeongin és Hyunjin.

-JYP halott. Egy bátor grófja ölte meg, akit ismerek.

-Wow, az nem semmi. És akkor most ő lesz a császár?

-Nem tudjuk még mi lesz. A lényeg, hogy senki nem sérült meg bent, de vajon itt kint sem?

-Úgy tudjuk nem sérült meg civil. Ezt a nagy felhajtást tőle, és a végén ő purcan ki!-kuncogta Jeongin.

Eközben Chan és Felix a kisebb szobájában ültek. Egymás kezét fogva néztek mélyen a másik szemében.

-Lennél akkor a társam Felix? 

-Biztos vagy ebben? Nálam ezerszer jobb vámpír él a világon, ráadásul...

A mondatát nem tudta befejezni, mert Chan az ajkaira tapadt.

-Ezer százalékban biztos vagyok benne!

Felix pirulva bólintott.

-Igen, lennék a párod!

Chan ismét megcsókolta, de a mostani alkalommal elterültek az ágyon.

-Szeretnéd, ha mi...folytatnánk?-nézett rá a szőkére bizonytalanul.

-Nincs ellenemre!-mosolyodott el sunyin.

Aznap este Minho ismét kiállt az erkélyre és a népéhez szólt.

-A mai nap új fejezet veszi kezdetét! Most, hogy nem él már a császár remélem, hogy királyságom működése zavartalanul fog folytatódni! Szeretném ezúttal bemutatni társamat, Han Jisung-ot a sellők hercegét!

Jisung mikor megjelent mellette szép ruhába öltözve a nép ujjongva fogadta. Mosolyogva integetett, majd hagyta, hogy Minho tovább beszéljen.

-A mai naptól kezdve hivatalosan is el van fogadva az azonos neműek házassága és ezen párok szabadon örökbe fogadhatnak árvákat. Első hivatalos esküvő holnap lesz megtartva, a szerencsés pár pedig Giselle és Ningning nevű hölgyek lesznek, akik szívesen látnak másokat a szertartásukon! Büszkeség tölt el, hogy a két lányt személyesen ismerhetem! Pár éve érkeztek meg országunkba a keleti császárság bukása lévén, ők ketten pedig nagy utat jártak be annak érdekében, hogy szerelmük kibontakozhasson. A párnak előre is küldöm a gratulációmat!

Jisung örömmel nézte, ahogy a tömegben Ningning és barátnője boldogan megölelik és megcsókolják egymást. Amikor Minho-ra nézett azonban egy kevésbé őszinte mosolyt vett fel a szája.

Az idősebb még nem kérte meg a kezét, pedig igen közel álltak már egymáshoz. Még mindig külön szobában alszanak, egészen eddig a pontig titkolták mindenki elől a kapcsolatukat és úgy érzi kevesebbet foglalkozott vele, mint pár héttel ezelőtt.

-Kedvesem, láttam rajtad, hogy nem vagy boldog mikor egymás mellett álltunk az erkélyen! Mi bánt?-fogta meg a kezét Minho.

-Nem fontos hyung!-mosolyodott rá.

-Hannie!-húzta magához és egy csókot nyomott a szájára.-Érzem, hogy nem mondtál igazat! Nekem elmondhatod, ha velem van a baj!

-Egyszerűen csak úgy érzem kevésbé foglalkozol velem, mint mikor először találkoztunk!-mondta a földet pásztázva.

-Baby, hidd el ugyanúgy szeretlek, még talán jobban is! Ha szeretnéd akkor ezt jobban a tudtodra fogom hozni! 

Egy hosszabb és szenvedélyesebb csókot kezdeményezett. Olyan közel kerültek egymáshoz, hogy szinte lehetetlen lett volna szétválasztani őket.

-Ezt...lehet nem kellene folytatnunk!-vált el Minho.

-Miért?-nézett mélyen a szemébe.-Nekem nincs ellenemre, ha folytatjuk!

-Egészen biztos vagy benne édesem? Még érintetlen vagy, ha gondolod várhatunk még ezzel!

-Nem kell! Én most szeretném, de csak ha te is!

Minho hirtelen megfogta a kezét és a szobája felé kezdte húzni. Szinte szaladtak, csak párszor álltak meg egy-egy szobor takarásában ahol a falnak döntve csókolták ki egymásból a lelket.

-Szeretlek Minho!-suttogta Jisung álmosan mikor szerelmes éjszakájuk végetért és egymás mellett próbálták feldolgozni az eseményeket!

-Én is szeretlek Jisung!-kulcsolta össze a kezüket.-Lennél akkor a férjem?-nézett rá komolyan.